A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-20 / 42. szám

ÁS ^ ^ i\ SLÍ-|f| W & Ä ?! fc W ^ К ö n у vek 1. Ukrajna fővárosában, Kijevben történt. A trolibuszon utaztam, előttem fiatal há­zaspár olvasta a Lityeratúrnaja Gazeta egyik számát. Az utolsó oldalon, a külföldi tudósítások :özött, egy modern festmény fényképét helyeztek el. — Micsoda dolog ez! — hüledezett a nö. S a férfi ezt válaszolta: — Ugyan szívem, hiszen ez Picasso. Ügy emlékszem, Guernica bombázása volt a kép címe. Művészi, egyéni ízlés dolga a képről véleményt alkotni. "Nehéz itt ítéletet mondani. De azért — vagy elitéljük a ku­bizmust, a szétfolyó formákat és akkor ne terjesszük az ilyen képeket (a képről al­kotott véleményünket ne befotyásolja Pi­cassóról, a békeharcosról kialakult néze­tünk), vagy próbáljuk megérteni, megértet • ni, megmagyarázni a képzőművészet új irányait és csak azután alakítsuk ki a róluk alkotott véleményünket. A Szovjetunióban az utóbbit választották. Erre enged következtetni az a tény, hogy a modern francia festők képeit egyre gyak­rabban szállítják szovjet kiállításokra: Kü­lönben is: A leningrád1 Ermitázsban külön termek szolgálják a modern francia képző­művészet szé'eskörü terjesztésének eszmé­jét. Ügxjis az az irányzat győz, amely a népből ered és a népnek szól. Dehát most könyvekről van szó. Rövide­sen sajtó alá rendezik Picasso és Matis-.e cikkeinek gyűjteményét, valamint kiad fik az impresszionisták életéről és munkássá gáról szóló tanulmányokat. Manet -t ól Той louse-Lautrec-ig. II. Az egyik moszkvai utcai könyvárus előtt óriási sor áll. Még nem tudom, mit lehet ott kapni, de azért közéjük állok. Ezt esi nálják mások is. A sor gyorsan halad, né­hány perc múlva megtörténik a szokásos kereskedelmi aktus és kezemben egy Conan Doyle könyvvel térek szállásomra. A „job bik énem" azt- hajtogatja egyre: kár volt 1 rubel 40 kopejkát kiadni ezért a vaca­kért, de ez nem zavar abban, hogy éjjel a Sherlock Holmes kalandjairól szóló sorokon száguldjon a szemem. Reggel megkérdeztem egyik ismerősömet, hogy lehet az, hogy detektívregényeket ad­nak ki a Szovjetunióban és még hozzá ilyen nagy példányszámban (Nem- tudom pontosan, de százezerre emlékszem). Az is­merősöm szerint nincs ebben semmi ki­vetnivaló, hiszen Conan Doyle a detektív­regény klasszikusa, a műfaj minden csin-A köpönyegf irgUás níí^ymiesti re Jó magyar -szólásimód szerint csak az ökör következetes. Ez persze, bármilyen tetszetősen is hangzik az elsá pillanatban, csak bizonyos esetben érvényes. Például akkor, amiker va'aki kitart felfogása mel­lett, amelynek helytelenségét a fejlődés már régen bebizonyította s amely ezért nyilvánvalóan életképtelen. Nos Nyugat-Németország aránylag fiatal hedügyminisz­tere Franz Josef Strauss valósággal büsz­kéikedhetik következetlenségével, ami viszont semmiképpen sem bölcsessége mel­lett szól, hanem csak megdöbbentő és ve­szedelmes karrierizmusát bizonyítja. Strauss a második világháború alatt alhadnagy volt, de rövid légelhárító~ szolgálat után visszatért szűkebb hazájába, Bajorország­ba. Az időben állítólag nem érdekelte a politika s életrajzírói szerint csak azért 4 lépett a fasiszta SA-motorkerékpáros alakulatba, mert már koraifjúságában imádta a motorkerékpárokat... A háború után kereskedett, majd a poli­tika felé fordult figyelme. 194J-ben — nyilván valami belső hang sugallatára, vagy pedig egyszerűen jó szimata folytán — antimilitarista húrokat pengetett, és meg­átkozta azokat, akik újra puskát akarná­nak hordani. Egy évvel később — mikor annyi szó esett az európai "'édelmi közös­ségről — Strauss kijelentette, hogy Nyu­gat-Németország nem létesít majd „ön­gyilkos-zászlóaljakat." De mindez már oly régen volt, hogy tán igaz sem volt... Ma Strauss úr — mint hadügyminiszter — a remilitarizáció legharcosabb bajnokai közé tartozik s egyre türelmetlenebbül kö­veteli az atomfegyvert. Nem csoda, hogy a berlini „Welt" című lap további karriert jósol neki. Úgy véli, hogy még kancellár is ját-bin iát ismerő mester. Nem szabad ösz­szetéveszteni"az őt utánzó, de egyben el­sekélyesíiö ponyvagyárosokkal. 111. Leningrád történelmi Nyevszkij Prosz­pektién, ezen a három kilométer hosszú, rég' em'ékekkel, szobrokkal büszkélkedő sugárutor. van a Népi Demokratikus Köny­vesbolt, amely gazdag cseh, szlovák gs magyar osztállyal rendelkezik. A klasszi­kusok mellet ott sorakoznak a mai írók könyvei is. 'A csapi határállomá kioszkiá • ban is Sveik tekintett rám.) A könyvek vásárlói elsősorban az itt tanuló ösztöndí­jasok, azután talán még nagyobb számban a leningrádi könyvtárak. Ezek elsősorban az illusztrált k'adványok, kották iránt ér­deklődnek, hiszen nyelveinket nem nagyon ismerik. Persze vannak olyrni leningr ,i.'.ak is, akik szorgalmasan tanulják nyelveinket. Főleg olyanok, akik mint a Nagy Honvédő Háború résztvevői, vagy később hivatalos megbízatásban, vagy turistaként jártak or­szágainkban. Leningrádban és mindenhol a nagy szov­jet birodalomban egyre terjed a népi de­mokratikus országok irodalma, művészete, kultúrája iránti érdeklődés. És így van ez rendjén. Csak tanuljunk egymástól, igy ju­tunk még előbbre. • SZILY IMRE lesz belőle. Ha a demagógia, hangoskodás és botránycsinálás hozzásegítheti e magas poszthoz, nincs mitől tartania, mert a vá­lasztások folyamán megtartott nyilvános gyűléseken aligha sikerült valakinek annyi botrányt okoznia mint a szónokló Strauss­nak, a militaristák kedvencének. Túltengő nemzeti öntudata nem egyszer az atlanti szövetségeseknél is szemet szúr. Például, amikor ilyenefcet mond: „Mi most Közép-Európa gazdaságilag legerősebb állama va­gyunk. A mi pénztáraink előtt volt legyő­zőink egész sora áll. Mindnyájan eladósod­tak minálunk . .." Elvbarátai ilyenkor bi­zonyára azzal mentik, hogy nem éppen diplomata, de egy dologra árgus-szemekkel ügyel: a Wehrmacht rmelobbi feltámasztá­sára s ebben mégiscsak következetesnek ígérkezik. Szirt Ragályos betegségeket terjeszt az álla­tok és emberek között. Tönkreteszi a ba­romfit. házinyulat ís egyéb aprójeszágot Felfalja és értéktelenné teszi termését és élelmiszereit a háztartásban Irtsa a megbízható ODRA—FORTE készítménnyel! Az ODRA—FORTE erősen ha­tékony és nem ártalmas a többi háziállatra. Az ODRA—FORTE kapható drogériákban és a JEDNOTA elárusítóhelyein, nagyban a RE­MESELNÍCKE POTREBY raktá­raiban 15

Next

/
Thumbnails
Contents