A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-14 / 28. szám

• / ••• •« • • • • Egyre gyakrabban hallunk ma egy furcsa, idegen hangzású szót: kibernetika. Valóságos divattá vitt erről beszélni és persze olyanok is beszélnek róla, akik azt sem tudják, mit jelent, szalontéma lett, mint egykor a relativitás elmélete, vagy a pszichoanalízis. Mi is hát a kibernetika? Mindjárt elöljáróban meg kell mondanunk, hogy korunk egyik legnagyobb felfedezése, amely forradalmat hoz a technikába és óriási változást fog jelenteni az ember életében. A kibernetika ugyanis elvi alapja olyan gépeknek, helyesebben géprendszereknek, amelyek minőségileg teljesen újat jelentenek. Ezeket a berendezéseket főképpen az különbözteti meg a korábbi, csak mechanikai munkát végző gépektől, hogy az embert nemcsak a testi erőfeszítéstől, hanem a gépies szellemi munkától is megszabadítják. Gondoljunk például arra, hogy alapjában véve mennyire gépies, lélektelen munka az egyszerű számolási műveletek elvégzése. Az ismert irodai számológéppel a gyakorlott számoló nyolc óra alatt legfeljebb kétezer müveletet tud elvégezni. A modern elektronikus számológép ilyen müveletekből másodpercenként 7000—8000-t végez el. Megtörtént például, hogy egy térképészeti számításhoz 800 egyenletből állő problémát kellett megoldani; a szükséges, mintegy 250 000 000 elemi műveletet (öszszeadást, kivonást, szorzást stb.) a gép nem egészen húsz őra alatt végezte el. Am az ilyen elemi számítások gyors elvégzése csak a legegyszerűbb „tudománya" a számológépnek. Ezért még nem érdemelné meg a „gondolkodó gép" nevet. A kibernetika tudománya ennél sokkal merészebb kutatásokat végzett és ez eredmény valóban minden képzeletet felülmúlt. Az alapvető felismerés az, hogy a bonyolult automatikus rendszerek és az élő szervezet egyes funkciói között messzemenő has nlatosságokat, analógiákat lehet találni. Óvatosan eljárva, ezek az analógiák lehetővé teszik, hogy az élö szervezet viselkedéséből levont tapasztalatokat a bonyolult automatikus rendszerek tervezése során hasznosítsák; és fordítva: a bonyolult automatikus rendszerek tanulmányozása sokszor meglepő módon hozzásegít az élő szervezet egyes funkcióinak megértéséhez. Ezért a kibernetika módszereinek jellemző sajátossága a mérnökök és az orvosok szoros gyakorlati együttműködése és ez az együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző. Másik igen fontos sajátossága a kibernetikának, hogy a gépeket elektroniku • rendszerrel működteti, kiküszöböli a mozgó, forgó, tehát mechanikus alkatrészeket és ezzel a kopás veszélyét. A gonolkodő gépeknek olyan tulajdonságaik vannak, amelyekre idáig képteleneknek tartották a nem élőlényeket. Ilyenek: az emlékezés, vagyis az adatok „felidézése", és a diszkrimináció: k**- kombináció összehasonlítása és a döntés képessége. Ezekhez a tulajdonságokhoz járul még a rendkívüli gyorsaság, amit már az előbbi példák mutatnak. Az emlékezés vagy a döntés képessége természetesen nem ugyanazt jelenti, mint az emberi agy esetében. A gép semmiképpen sem teszi fölöslegessé az emberi agyat. Ahhoz, hogy képes legyen ilyen funkciók elvégzésére, szükséges, hogy az ember mindezeket a tulajdonságokat belevigye a gépbe, vagyis „megtanítsa" a gépet emlékezni, felidézni, dönteni. Egv nagy repülőgépgyárban a »zámolő gépet kísérletképpen bonyolult légcsavarprofilok megmunkálására használták fci. A gép megoldotta a profil matematikai egyenleteit, de a megoldást nem írta le, hanem közvetlenül irányította a megmunkáló szerszámgépeket. így feleslegessé tette a bonyolult profil előzetes megrajzolását, a mintadarab költséges elkészítését. Minthogy a gép sebessége rendkívül nagy, nemcsak egy megmunkálógépet lehet így vezérelni, hanem egész sorozatot. A másik igen érdekes felhasználási mód a vállalati adminisztráció területén kínálkozik. Egy kísérleti gép 8000 munkás teljes bérszámfejtését összesen 24 perc alatt végezte el. Ugyanez a gép egy 40 000 alkatrészből álló raktárról — egyéb muhkáján kívül — naponta teljes leltárt készített, nrha a napi alkatrészforgalom U00 tétel volt. Az elektronikus számológép leggyakrabban emlegetett és megcsodált képessége a fordítás. Az, hogy a gép fordítani tud, sokak szemében hihetetlennek tűnik, hiszen idáig nem is gondolhattunk arra, hogy ez a szellemi munka mechanikus eszközökkel elvégezhető. Kiderült azonban, hogy a gépet „megtaníthatjuk" a nyelvtan szabályaira és beledolgozhatunk egy gépesített szótárt. A gép a következő módszerrel fordít: a) az ideg n nyelvű szöveg egyes szavait kikeresi a szótárból; b) keresés közben felhasználja az idegen nyelv alaktanát, tehát a szót előbb a szótő szerint keresi ki, majd a végződésnek megfelelően megadja a sző végleges jelentését; с) a mondatszerkesztés szabályai szerint összerakja a mondatot. A' gép természetesen nem műfordítást végez, csak a munka legfárasztóbb részétől kíméli meg az embert. Viszonylag még lassan fordít: egy közepes hosszúságú mondat lefordításához és leírásához kb. 3,5 percre van szüksége. Megoldotta a számológép a sakkozógép problémáját is. A sakk-automata már régen foglalkoztatja az emberek képzeletét. Ismeretes, hogy Kempelen sakkozó automatájában, amely az egész világon óriási feltűnést keltett, egy sakkmester volt elbújtatva. Az elektronikus számológép azonban valóban sakkozik, ugyanis a sakkjáték szabályaira ugyanúgy , megtanítható", mint a nyelvtani szabályokra. Egyet azonban el kell ismernünk, a gép egyelőre még elég gyenge játékos. Ennek az az oka, hogy csak a játék taktikáját, vagyis a legközelebbi néhány lépést képes „végiggondolni", a játék stratégiáját azonban még nem tudja áttekinteni. A néhány elmondott példa csak ízelítőt ad az elektronikus számológép, a gondolkodó gép „képességeiről". Igazi jelentősége beláthatatlan, de egy dolog már nyilvánvaló: felhasználása a szó legteljesebb értelmében forradalmi változásokat hoz majd létre a termelés technológiájában. Nem utópia ma már, hogy az elektronikus számológép felhasználásával megvalósítható az ember nélkül működő teljesen automatizált gyár, ahol az emberi munkára csak a valóban érdemi munkánál lesz szükség és a termelékenység eddig elképzelhetetlen mértékben növekszik majd. L. E. mineunhe eIIÍO KÖLNIVÍZ VZá 1. Minden esetben felüdít 2. Borotválkozás után fertőtlenít 3. Kellemessé teszi a fürdővizet 4. Kiküszöböli a kellemetlen izzadságszagot EIIDA 11