A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-06 / 40. szám

Ananurl. A vár és a környéke Zöld fok. Az utolsó órák utolsó perceit is a tengerparton töltöttük Ing. Komlósy Gyula felvételei a gyümölcs és bor basájában Mc'heta a szemben levő Dzsvari-erőd ablakából. Alatta a már megcsendesült Aragvi néhány száz méterrel a Kúrával való egyesülése előtt. (A kép bal alsó* sarkában jól látható a Szveti-C'hoveli katedrális védőfalakkal körülvéve A kolhoz-piacon vidáman folyik a gyümölcsárusítás. A mérleg nyelvét azonban minden vevő figyelemmel kiséri! Még egy kirándulás a Kaukázus utolsó nyúlványaira, még egy utolsó tekintet a mélyenfekvő völgyekbe, szakadékokba, a hegyoldalakon legelésző nyájakra — és lélekben elbúcsúztunk a sok szépségtől. Előttünk feltárult a napsugaras Grúzia, a kulturális és gazdasági élet központja, a valamikori Kartli császárság. Széles autóúton száguldottunk. Jobbra-balra gazdag, szépen rendezett- falvak, gyümölcs-és szőlőskertek sokasága. Nemcsak Grúziának, de talán a Szovjetúniónak is ez u leggazdagabb része. Egy hirtelen kanyar után egyszeresek előtűntek a 17. századból fennmaradt erődítmény, Ananuri falai. Megtekintettük a Grúz hadiút e központi fekvésű kulcs-erődítményét, mely kívülről még ma is olyan állapotban van, mint századokkal ezelőtt. Meglepődtünk az itt-ott értékes középkori freskókkal díszített meztelen falak láttán. Megtudtuk, hogy a múlt század közepe táján az orosz cár grúziai látogatása alkalmával a helytartó kiadta a parancsot: mindenhol, ahol Őfelsége el fog haladni, tatarozni kell a házakat. így tatarozták Annurit is és így tették tönkre az értékes 4

freskókat. Néhánv napot Mc'hetában töltöttük, amely az Aragvi és a Kura egyesülésénél terül el. Itt és a környéken tökéletesen megismerkedtünk Grúzia ősi kultúrájával. Mc'heta eqészen a 4. századig Grúzia fővárosa volt és még azután is, amikor a grúz király a melegforrások környékén meqaiapította Tbiliszit, és oda tette át székhely|t, Mc'heta maradt továbbra is Grúzia kulturális- és hitéletének központja. A városban két, a 11. század elején épített gyönyörű templomot láttunk. Az egyik, a Szveti-C'hovéli katedrális, méltón sorozható az egyházi épületek gyöngyszemeihez. Mindmáig a grúz pravoszláv egyház fejének, a katólikosznak a ^székhelye. A katedrális közepén egy szék van elhelyezve, melyen istentiszteletkor a katólikosz foglal helyet. A város környékén sok más érdemleges műemlék, templom és kolostor található. Grúzia népe ugyanis már a 4. században a keresztény hitre tért át. A várossal szembenéző dombon, a folyók felett a 6. században épített Dzsvari templomerőd áll. Innen a legszebb a kilátás a városra. Az erőd túlsó oldalán, a folyóparton egy óriási vízművet építettek. íme, a régi és az új egymás mellett, amely anynyira tik'ipus éppen Grúziára. A grúzok egy kicsit öntudatosan büszkék régi nemzeti kultúrájukra és a Szovjetunió legkulturáltabb népei egyikének tartják magukat. Mc'hetából kirándultunk egy közeli dombra, ahonnan remek kilátás nyílik az egész vidékre. Estere felütöttük sátrainkat és tábortüzet gyújtottunk. A dombon áll a Zadazeni kolostor, melyet még a 6.—7. században építettek. A kolostor és egyben múzeum felügyelője eqy barát, aki minden fogadalom nélkül hordja a csuháját, hagyta megnőni a szakállát és magánszorgalomból, minden ellenszolgáltatás nélkül ellátta a kolostor körüli teendőket. A tüzpt körülülve, elmerengve hallgattuk Grúzia történetét és főleg, amiről legszívesebben mesélt, a 13—14. századbeli felvirágozást. Tőle tudtuk meg azt is, hoqy az egész világon ismert grúz költő, Sota Ftusztaveli halálosan szerelmes volt a meseszép Tamara királynőbe, a grúzok mindmáiq legkedveltebb nőjébe és uralkoiióiába Itt Dillantcttuk meq legelőször az alig 20 km-nyire fekvő Tbiliszi esti fényeit. Sokkal szebb pillanat volt azonban, amikor másnap a Ptacminda-hegyröl tekintettünk le a grúz fővárosra. Ptacminda szinte a házak közül emelkedik a város fölé. A hegyi vasút nem egész hat perc alatt teszi meg a _ 360 méteres utat felfelé, ahonnan az ember elgyönyörködhet a Kura mindkét oartján elterülő, a folyót körülölelő dómbokon teraszosan épült város szemlélésében. A hatalmas étterem árkádos teraszáról szinte mesébe illő kilátás nyílik a városra este, amikor az utcákon kigyúlnak a lámpák és neonfényben úsznak a házak. Tbiliszi a parkok, botanikus kertek.