A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-06 / 40. szám

Egy év alatt 500— 800 utódja is lehet egyetlen pocok­családnak, s ez mind az Önök földjén élősködik. Pusztítsa ki őket mérgezett NERA maggal. A NERA mérgezett búza a neratovicei SPOLANA vállalat gyártmánya Kapható minden drogériában és a Jednota árudéiban. Nyárutói séta Körmöcbányán (folytatás a 7. oldalról) den hatalmast a város barátjává tett. Körmöcbányát királyok és fejedelmek párt­fogolták. A XV. század sokkal nyugtalanabb volt. A huszita hadak Jiszkra vezérlete alatt 1434-ben megtámadják a várost. Kör­möcbánya azonban nem kapitulál. Al­bert király halála után azonban az ellenségből barát lesz. Jiszkrát Erzsébet anyakirályné Felső-Magyarország királyi kapitányává nevezi ki és a királyné párti körmöciek a huszita vezért, mint jóbarátot engedik be a városba. Most viszont Ulászló hívei szorongatják Körmöcbányát. Rozgo­nyi Simon egri püspök harcosai 1442 má­jusában né->y héten át dúlták a környéket és vívták a várost. Bevenni nem tudták. A XV. század közepén Körmöcbánya di­csősége még egyszer feltámadt. 1445-ben a király meghívja a város képvislőit a székesfehérvári országgyűlésre, ahol mint a legrégibb magyarországi város küldöttei közvetlen a királyi székváros, Buda repre­zentánsai mögött foglaltak helyet. Hét év­vel később, 1452-ben Pogyebrád György cseh király kéri fel a várost, hogy járjon közbe és rendezze a Lőcse, Bártfa as Kassa városok meg a Jiszkra úr között fennálló viszályt. És V. László megengedi a város­nak a vörös pecsétviaszos pecsét használa­tát, ami eddig csak Budának, az ország fő­városának volt megengedve. Ezután már a hanyatlás korszaka követ­kezik. A háborúskodások és pereskedések anyagilag is kifárasztották a várost. Hiába sanyargatták és szipolyozták a bányászokat a Thurzók, Fuggerek karöltve a vallásos bürgerekkel, a város gazdasági helyzete megrendült. Ez volt a helyzet a XVI. szá­zad második tizedében. Az elégedetlen bá­nyászok rokonszenvvel kísérték a parasztok megmozdulását és éppen a felsőmagyaror­szági bányavárosok elégedetlenjei voltak azok, akik néhány szckérnyi élelmiszert és komoly pénzösszeget küldtek Dózsa lázadó hadainak. Bár Körmöcbánya I. Ferdinánd párti volt, a császár mégsem hitt a városnak. Meghiúsította a török ellen védelemre be­rendezkedő város és vidékének katonai intézkedését a csupán a zólyomi vár­kapitány vitézsége mentette meg Körmöc­bányát a török dúlásától. Körmöcbánva, akárcsak a többi királyi bányaváros. Bocskay ellenes volt és csak 1604 november 5-én hódolt be a hajdúk­nak kényszerből és azt is inkább jelképe­sen. Äz aisó-ausztriai kamarával közben íe­paktált bányavárosok, köztük Körmöcbá­nya is rájöttek, hogy lépre ültek és csa­lódásukkal magyarázható, hogy a város 1619. szeptember 29-én minden huza-vona nélkül felesküszik Bethlen Gábor zászlajára. Csodák csodája, a körmöciek 1622-ig híven ki is tartottak Bethlen Gábor mellett. A fejedelem személyesen is járt Körmöc­bányán, többször leszállt a tárnákba. Min­den bizonnyal itt tetszettek meg neki a körmöci bányászok és szakemberek, mert 1621. december 18 és 19-én számos hely­beli bányászt és iparost telepített át pa­rancsszóval Erdélybe. 1622. január 22-én a város behódol II. Ferdinándnak. Hű királypárti lesz hosszú évtizedeken át. Thököly Imre is ostrom­mal veszi be a várost 1678 őszén és a pénzverdében talált 180 ezer aranyat háborús célokra lefoglalja. Körmöcbánya II. Rákóczi Ferenc idejében kuruc város, azonban a körmöci bürg erek szívesebben látják a visszatérő császári ge­nerálisokat. mint a magyar szabadságharco­sok vezéreit. A Rákóczi . szabadságharc leverése után az aránylagos csend és nyugalom időszaka következik. Körmöcbánya az egykori fő bányaváros jelentéktelen, unalmas vidéki kisvárossá degradálódik. Tűzvészek, ragá­lyok és az ellenreformáció utolsó hulláma tizedeli a város népét és műemlékeit. Körmöcbányához fűződik Görgey Artúr tábornok kiváló katonai sakkhuzása. Görgey 1849. január 14-én Körmöcbányára rendeli a Garam völgyében szorongatott Aulich tá­bornok csapatait. A túlerőben levő császári haderők azonban északról és délről beke­rítő mozdulatokat tesznek. Csorich, Simu­nich és Götz osztrák tábornokok a vitézül verekedő Aulich csapatait ismét bekerítés­sel veszélyeztetik. Görgey Csak egy kiutat látott. És február elején a Körmöcbányá­nál harcoló honvédsereget tréneively lovas­ságával és tüzérségével egvütt kegyetlen hidegben és hófúvásban 1100 méter magas hegviutakoo a szkalkai rég betemetett alagút megtisztítása titán Besztercebánvára vezette át. A ha'áiosnak szánt osztrák acéiszorítás nem sikerült. Majdnem száz évvel később, 1944. októ­ber 4-ről 5-re virradó éjielen a Szlovák Nemzeti Felkelés hős fiai tették meq ezt a nyaktörő utat és így megmenekültek a bekerítés veszélyétől. Legalábbis ideig­őráiq. Sok derék hazafi esett el ezekben az időkben szabadságunkért ebben a csendes kis bánvavároskában is, amelv szabadság­szeretetét megszenvedte. Hiszen 1945 ele­jén a német fasiszták a város száznégy házát gyújtották fel... Az idő kerekét szerencsére nem lehet meaállítani. Nem sikerült ez Heister ge­nerálisnak, sem Götznek, sem az SS-csapa­tok vérszomjas parancsnokának. A kör nem zárul le, nem zárulhat A fejlődés megy tovább, útját vastörvénvek szabják meg. A hóhér vörös tornya, a régi vár, a föld­alatti kínzókamra, a régi tárnák és sebhe­lyek a múlt szemléltető tankönyvei, ame­lyekből fiatalok és öregek a vissza soha nem térő múlt jegyében tanulják a szép emberi jövő építését. A lopakodó est hosszú barna árnyakat rajzol a domboldalra. A színek skáláia vál­tozik a földön és az égen. Majd az eovik — meleg, puha cipóra emlékeztető domb kócos fenyői mögött. ? keleti égen feltűnik az estehajnali csillag, amelyről Ady, a tni Adynk ezt írta: „Vörös csillag ragyogj és trónolj, Mióta ember néz az égre. Vörös csillag volt a reménye." BARSI IMRE 16

Next

/
Thumbnails
Contents