A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-10-06 / 40. szám

Ä' Bach-korszak alatt fontos líul túrtényezője volt az országnak Edelmann Károly pesti könyvkereskedő. A lexikonok még a nevét sem ismerik, a Tompa jegyzet azonban megemlékezik rőla. Tompa összes költeményeinek kiadását a Méhner Vilmos-cég intézte 1870-ben. A címlap szerint: „Rendezték: barátai: Arany János, Gyulai Pál, Lévay József és Szász Károly." A mai napig ezt a gyűjteményes kiadást lehet tekinteni a Tompa-művek legmegbízhatóbb kiadásának, azért mi is ezt a négykötetes kiadást forgattuk, ennek a szövegével hasonlítgattuk össze Tompának azokat a verseit, melyeket a kezünkben levő Tompa-ereklyében is megtaláltunk. Leghitelesebbnek természetesen a költő saját írását kell tartanunk, azt a szöveget, melyet a költő maga írt le. Sokszor nemcsak úgy sebtiben, hamarjában, hanem alapos megfontolás után, többször is átdolgozva. Az ünnepi kiadások néha már ünneplő köntösbe öltöztetett alkotásai a költőnek; itt a jegyzetben teljes ban sziklás van, a harmadik versszak í, sorában pedig egyesülten, az eredeti szövegben pedig egyesülve. E költeményből hiányzik az utolsó versszak: Kísérjen a mai érzés Keresztül az életen, Legyen végső szívetekben Ez az első szerelem! eredetijében láthatjuk a költő műveit, s bizony sokszor meglehetős eltérést találunk a gyűjteményes kiadás és a költő sajátkezű írása között. így pl. az I. kötet 321. oldalán ezt olvassuk: Jó s balsorsról minek szólták!? Mennyit szenved? Milyen boldog? Magán áll az emberen; Eg, föld vidul, — s bús a nárczis, Míg a füge a sziklán is Édes gyümölcsöt terem. A jegyzetben ezt találjuk: Jó s balsorsról minek szóltok! Hogy boldog-e vagy nem boldog? Magán áll az emberen; A füge a kősziklán is Édes gyümölcsöt terem. Kétségkívül ez a saját szöveg a jobb, a nyelvtani összefüggés tekintetében is a helyesebb. A rendezőknek nem volt semmi okuk rá, hogy változtassanak az eredetin. Legfeljebb az írásjelek használatában végezhettek volnak egy kis igazítást. Az ugyanezen az oldalon levő gyűjteményes munkában az eredeti: ..Fay András emlékkönyvébe" cím helyett ez van: F. Andrásnak. Egyébként a szöveg teljesen egyezik Tompának a kéziratban már kijavított szövegével. Ugyancsak az első kötetben a 203—204. oldalon van az eredeti jegyzetnek 43. oldalán található „Egy ifjú párhoz" c. költeménye. Itt a második versszak 3. sorában a szirtes szó helyett a nyomtatás-Érdemes volna alapos kritikai vizsgálatiak alávetni a költő többi alkotását is, íogy a gyűjteményes kiadásokban csakígyan azok a versek jelenjenek ímeg, meyeket maga a költő szerzett. Még arra is rá kell mutatnunk, hogy a <öltő fel akarta dolgozni az egész hunnagyar mondakört. Legalább írre mutat i jegyzetnek a 87—88. oldala. Itt ugyanis i két mondakörnek egész pontos vázát neg határozta. A hun mondakör középiont jába Ete'e került volna („Eteléről Iegnkább" mondja a jegyzet), de belékerült volna: „a gímszarvas mondája, a nőrablás, a hadisten Mars kardjának mondája, Buda megavilkoltatásáról való monda, Aquileja, a gólyamonda, Atilla halála menyegzője éjén, Csaba mondája. — Anonymus megvetőleg szól a mondákról". A magyar mondakör Almos választásával kezdődött volna és az eisenacki qyászvitézekkel fejeződött volna be — Lehetséges, hogy mégsem munkatervül Irta ezt a programot a költő, hanem mint olvasmányait vetette papírra. Kétségtelen azonban, hogy a saját céljaira tervezte meg „A szent fa A szent kút — Regényes költemény az előidőkből" c. vázlatát. A regényes költemény tárgya a pogány vallásnak a kereszténnyel való küzdelme lett volna. A pogány Vata serege megveri a keresztény magyarokat. Elfogják egy öreg vak ember szépséges leányát, beleszeret Vatának, a vezérnek á fia s kereszténnyé lesz. Vata meg akarja ölni a fiát, de apai érzése nem engedi, s így minden jóra fordul. Érdekes a jegyzetnek az a része is, melyben a költő feljegyezte, hogy kortársai közül ki milyen álnéven vagy milyen „jegyek alatt" írt az egyes lapokba. Azt mondja, hogy pl. Arany László tárcacikkeket írt és tudósításokat a Budapesti Közlönybe. Egyébként is érdekesek Tompának írótársaira tett megjegyzései. Pálffy Mórról azt mondja, hogy a bécsi Híradó Reichsratba csalogató madara, Asbóth János nem híres legény. Kossuth ellen arrogáns, „bosszankoztató cikket, amellett szamárságot írt a Budapesti Naplóba." Petőfi életrajzát költeményei alapján is meg lehetett írni. Tompa írásaiból is meg lehetne szerkeszteni — legalább főbb vonásaiban a költő életrajzát, sőt a korabeli politikai állapotok és közéleti viszonyok képét is. Amint az évszázados török dúlások idején a magyarság az európai kultúra védőpajzsa lett, a Habsburg erőszakkal való szembeá'lásával és áldozataival a haladást szolgálta. BÖGI IRÉN