A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-29 / 39. szám

Rudolf Kremlicka: Fekvő táncosnő J. Zrzavy: Alvó hajók V. Sedläöek: Tél Jos. Capek: Gyerekek a kertben vastörványe alól nem volt kivétel a századeleji cseh képzőművészet sem. Az új festő generáció kiásta a harciibárdot a „vaskalaposok" beidegződött meglátásai ellen, a kitaposott ösvények, a teherként jelentkező hagyományok és ezek utánzói ellen. (Érdekes, hogy a cseh polgárság utolsó nagy szelleme F. X. Saida hosszú ideigi tartotta fölöttük pártfogó kezét.) Izgágák voltak, szertelenek, de tehetségesek. Bevonultak a Ménesbe, azonban nem fértek meg az „öregekkel" és megalapították saját művészi körüket,'a „Csoport'-ot. Am neim is telt el egy évtized, máris új harcosok sorakoztak fel a porondon. Ezek saját, külön útjaikat járták és a „Nyoleak"-kal vagyis a későbbi „Csoport"-tal — E. Füla, Kubista, Kubín (Coubine), W. Nowak, stb. — csupán a radikális, modern művészet hirdetésében és védelmezésében találkoztak. Az új művészgárda a Dacosak elnevezése alatt egy 1918-ban megrendezett kiállításon lép fel egységesen. A Dacosak nem csak a Mánes ellen küzdöttek, támadták a Csoportot is, bár az ellentétek köztük, a későbbi fejlődés folyamán, elmosódtak. A nagy tehetségek gárdája volt ez. (V. Spála, J. Capek, J. Zrzavy, és R. Kremnt.dög A „Művészotthonban" (Umelecká beseda) nőtt fel az új cseh festészet harmadik csapata.Ez sem nélkülözte a nagy tehetségeket. Soraiban volt V. Rabas, Vi. Rada. Vojt. Sedláóek, hogy csupán egy-kettőt említsek közülük. Ez a csapat is előre nézett, de szöges ellentétben a Nyolcakkal (Csoporttal) és Dacosakkal. Ök nem Párizst és Brüsszelt tekintették példaképnek, mint Kubín, Zrzavy, Kremlicka, nem a nagy világot, de az Európában fekvő cseh hazát. A XIX. század nagy hagyományaiból kiindulva sikerüli nekik az új kort új felfogásban, új eszközökkel kifejezni. Az örök törvény, hogy, minden kor másképpen, sajStszerűen fejezi ki a valóságét, itt is érvényesült. Rabas, Rada és Sedlácek megteremtették a modern cseh tájfestészetet. A műveikben újszerűen meglátott és kifejezett hazai táj alakjaival egyetemben specifikusan cseh táj maradt. Cseh táj és mégis európai. És bizonyára nem érdektelen, hogy Rabas, Sed -láfcek csakúgy mint Rada, aránylag sikeresén festették meg szocialista hazánk alapjaiban megváltozott tájait is. A fejlődés útjai szövevényesek. Voltaic e kor festői között, akik mint realisták kezdték pályafutásukat és az absztrakt művészet hívei lettek. (E. Füla). Voltak azonban fordított esetek, mint Spála és bizonyos mértékben Kremlicka is. Ezért csak természetes, hogy a csoportok és az egyes művészek is változtatták kifejezési formáikat. A kor követelményei és bizonyos fokig az újabb nemzedék harcbaállása (littelbach és társai) befolyásolták az eddigi különböző művészeti irányzatok képviselőit. Az öncélú, anarchisztikus formabontás,, az önmagába fordulások sokszor a fennálló rend tagadását jelentették, gyakran harci kiállást az ember elnyomatása ellen. Ez a magatartás, mely a vad fasizmus ordas korában politikum volt, sokakat (E. Fiilát is) koncentrációs táborba juttatott. El lehet tehát bátran mondani, hogy a modern cseh művészet fejlődése a két világháború között igen színes és mozgalritas volt. És ezt a korszakot mutatja be a Szlovák Nemzeti Galériában máig is megtekinthető kiállítás, számos erényével és hibájával egyetemben, * * * A kiállítás valóban érdekes. Sok gyönyörű festményt t.artal-' maz. Különböző művészi .irányzatok jeles képviselőinek műveit láthatjuk. Realizmust és naturalizmust, a. legérthetetlenebb absztraktumig. Nehéz feladat volna, mechanikus, helytelen ranglistát felállítani és aszerint felsorolni a müveket. Azonban akarva, nem akarva kénytelen vagyok mégis megemlíteni néhány olyan festményt, amely szuggesztív erővel hatott rám, elbűvölt vagy elképesztett (és amelynek reprodukcióit a tökéletlen nyomdai technika miatt nem is mertem leközölni). Nem tudok meg nem emlékezni E. Füla zöld lampiónholddal díszített vörös fekete éjszakában kóborló sárga macskájáról. A mű címe: Szerelmes éjszakák. Eredeti B. Kubista Hármas portrétja és kiváló Spála virágcsendélete, amelyen a vörös és sárga színfoltok még jobban kidomborítják a híres Spála-i kék színragyogását. Megtalálhatók üt Vojt. Sedlácek, V. Benes és Procházka legszebb alkotásai, Stursa bronzszobra, az Ikarus és Kremlicka feledhetetlen zöld tája (Patak az erdőben), breton tengerpartja és a női test színét, szagát és ízét érzékeltető Fekvő táncosnője. A felsorolás távolról sem teljes. Nem is akar ez lenni.... Csupán ízelítő egy nagyszerű válogatás anyagéból, amelyet lehetőleg a legszélesebb tömegeknek kellene látniok. Hogy megismerjék és megszeressék a modern cseh képzőművészet kiváló képviselőit, akiknek művei magyar, orosz, német és más kiváló mesterek műveivel együtt nélkülözhetetlen téglái az osztatlan és egységes európai képzőművészet építményének. —si—