A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-01 / 35. szám

Holló László: Cigányleány (1929) Holió László: öszi szántás (1952) Két magyarországi képzőművész kiállítását rendezte meg ezek­ben a napokban az iskola és kulturális ügyek megbízotti hivatala: Holló Lászlóét és Hincz Gyuláét, két egymástól eltérő művészi irányzat képviselőiét. A Debrecenben élő hetven éves Holló László Hollósy Simon ta­nítványa volt. Olajfestményein mégis erős Munkácsy hatások lelhetők fel. Ezek a hatások probléma meglátásban és tragikus felfogásában, valamint képeinek bús, barna koloritjében nyilvá­nulnak meg, bár a sárga-zöld és piros színfoltok gyakori, sok esetben öncélú alkalmazásával enyhíti műveinek komorságát. Holló László nem széles skálájú festő. Örök témája a Tiszántúli táj és népe. A szegényparasztok örömtelen élete a múltban, kubikusok, csőszök és pásztorok mindennapi verejtékes munkája sok anyagot nyújtott az ősz mesternek tavasszal, nyáron és ősszel' egyaránt. S lehet, hogy az állandó környezet tette a művész mondanivalóját — minden színfoltja ellenére monotónná. Mert ötvenhatban jegy­zett képei ugyanazt a reménytelenséget tükrözik vissza, mint azok, amelyeket 1929-ben festett meg. Pedig lehetetlen, hogy a magyar falu arculata ne változott volna 1945 óta. Holló erős művészi egyéniség és a kiállításon látott müvei alap­ján kiérdemelte a Munkácsy-díjat. A Munkácsy hagyományokat azonban Rudnay és Koszt a (főleg az utóbbi) sokkal magasabb fo­kon fejlesztették tovább, mint a debreceni Holló. * • • A másik kiállító a Kossuth-díjas Hincz Gyula, a budapesti kép­zőművészeti főiskola tanára. Hincz Hollóval szemben tényleg széles skálájú művész. Rajztudása tökéletes és szuverén ura a vonalve­zetésnek. Érzékeny művész, aki a téma és forma szenvedélyes keresése közben is érzi, hogy az igazabb ember megteremtéséért és békés életéért küzdeni kell, ceruzával és ecsettel is. Erről ta­núskodnak Petőfi, Móricz és A. France írásainak illusztrációi, a fa­sizmus barbárságát elítélő rajzai, a béke szimbólumának vázlatai. Sőt még Devecseri „Tündérek városa" című müvéhez készült szür­realista ízű illusztrációi is. Nem tudom, mennyire látszanak Hincz Gyula utóbbi képző­művészeti megnyilvánulásai Magyarországon újszerűeknek. Nekem az első köztársaságbeli jó Toyen-t idézi fel. Hincznek jogában áll művészi meglátásait képzeletének és érzelmeinek kohójában fel­olvasztani és sajátos teremtómódján megformálni. Az a művészi kifejezési forma azonban, amelyet a Devecseri könyv illusztrá­cióinál használ, nem haladást, múltba való visszatérést jelent. * » • Bár a tárlat színvonalas volt, mégis felmerül az emberben a kérdés, nem lett volna-e célszerű a szlovákiai közönségnek mindenekelőtt a magyar képzőművészet valóban legkitűnőbb rep­rezentánsainak, Domanovszkynak, Konecsnynek, Szőnyinek, Va­szarynak, Csóknak, Kisfaludy Ströblnak, Medgyessynek és má­soknak a műveit bemutatni. Igy tisztább képet nyerhettünk volna a magyar képzőművészet mai állásáról, amelyről az évekkel ez­előtt megrendezett átfogó reprezentációs kiállítás oly remek ízelítőt adott. EMBER PÉTER Hincz Gyula: Vázlat Rózsa Sándorhoz Hincz Gyula: Illusztráció Petőfi Apostolához Hincz Gyula: Krétarajz A HÉT, a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális, művészeti és irodalmi hetilapja, Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Fele­lős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, Bratisla­va. Mierové nám. 3—4. telefon 22059. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 7. telefon 261-04. Postafiók C-181. Kéziratot nem adunk vissza. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyom­davállalat, Bratislava Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kés, előfizetési díj fél évre 39.— Kós, egész évre 78.— Kés. A-73292-

Next

/
Thumbnails
Contents