A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-01 / 35. szám

Holló László: Cigányleány (1929) Holió

László: öszi szántás (1952) Két magyarországi képzőművész kiállítását rendezte meg ezekben a napokban az iskola és kulturális ügyek megbízotti hivatala: Holló Lászlóét és Hincz Gyuláét, két egymástól eltérő művészi irányzat képviselőiét. A Debrecenben élő hetven éves Holló László Hollósy Simon tanítványa volt. Olajfestményein mégis erős Munkácsy hatások lelhetők fel. Ezek a hatások probléma meglátásban és tragikus felfogásában, valamint képeinek bús, barna koloritjében nyilvánulnak meg, bár a sárga-zöld és piros színfoltok gyakori, sok esetben öncélú alkalmazásával enyhíti műveinek komorságát. Holló László nem széles skálájú festő. Örök témája a Tiszántúli táj és népe. A szegényparasztok örömtelen élete a múltban, kubikusok, csőszök és pásztorok mindennapi verejtékes munkája sok anyagot nyújtott az ősz mesternek tavasszal, nyáron és ősszel' egyaránt. S lehet, hogy az állandó környezet tette a művész mondanivalóját — minden színfoltja ellenére monotónná. Mert ötvenhatban jegyzett képei ugyanazt a reménytelenséget tükrözik vissza, mint azok, amelyeket 1929-ben festett meg. Pedig lehetetlen, hogy a magyar falu arculata ne változott volna 1945 óta. Holló erős művészi egyéniség és a kiállításon látott müvei alapján kiérdemelte a Munkácsy-díjat. A Munkácsy hagyományokat azonban Rudnay és Koszt a (főleg az utóbbi) sokkal magasabb fokon fejlesztették tovább, mint a debreceni Holló. * • • A másik kiállító a Kossuth-díjas Hincz Gyula, a budapesti képzőművészeti főiskola tanára. Hincz Hollóval szemben tényleg széles skálájú művész. Rajztudása tökéletes és szuverén ura a vonalvezetésnek. Érzékeny művész, aki a téma és forma szenvedélyes keresése közben is érzi, hogy az igazabb ember megteremtéséért és békés életéért küzdeni kell, ceruzával és ecsettel is. Erről tanúskodnak Petőfi, Móricz és A. France írásainak illusztrációi, a fasizmus barbárságát elítélő rajzai, a béke szimbólumának vázlatai. Sőt még Devecseri „Tündérek városa" című müvéhez készült szürrealista ízű illusztrációi is. Nem tudom, mennyire látszanak Hincz Gyula utóbbi képzőművészeti megnyilvánulásai Magyarországon újszerűeknek. Nekem az első köztársaságbeli jó Toyen-t idézi fel. Hincznek jogában áll művészi meglátásait képzeletének és érzelmeinek kohójában felolvasztani és sajátos teremtómódján megformálni. Az a művészi kifejezési forma azonban, amelyet a Devecseri könyv illusztrációinál használ, nem haladást, múltba való visszatérést jelent. * » • Bár a tárlat színvonalas volt, mégis felmerül az emberben a kérdés, nem lett volna-e célszerű a szlovákiai közönségnek mindenekelőtt a magyar képzőművészet valóban legkitűnőbb reprezentánsainak, Domanovszkynak, Konecsnynek, Szőnyinek, Vaszarynak, Csóknak, Kisfaludy Ströblnak, Medgyessynek és másoknak a műveit bemutatni. Igy tisztább képet nyerhettünk volna a magyar képzőművészet mai állásáról, amelyről az évekkel ezelőtt megrendezett átfogó reprezentációs kiállítás oly remek ízelítőt adott. EMBER PÉTER Hincz Gyula: Vázlat Rózsa Sándorhoz Hincz Gyula: Illusztráció Petőfi Apostolához Hincz Gyula: Krétarajz A HÉT, a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális, művészeti és irodalmi hetilapja, Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Egri Viktor főszerkesztő. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, Bratislava. Mierové nám. 3—4. telefon 22059. Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 7. telefon 261-04. Postafiók C-181. Kéziratot nem adunk vissza. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomja a Pravda nyomdavállalat, Bratislava Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kés, előfizetési díj fél évre 39.— Kós, egész évre 78.— Kés. A-73292-