A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-08-04 / 31. szám

feküsznek az istállók, a fedett és a nyitott lovarda. Az istállókban szebbnél szebb mének, tenyészkancák, a szlovákiai lótenyésztés szine-virőga. — Lipicaiak, angol és arabs telivérek a csinos, tiszta boxokban. Az egyik kisebb istállóban még néhány kis mokány hegyilovat, ún. hucul lovat is látni, ezeket különben már Üjbarson nevelik. Kútik Károly lőápolő nagy szeretettel beszel a munkájáról. Már harminchárom éve dolgozik itt, apja is negyven évig szolgált mint parádés kocsis az uradalomban. — Bizony sokát változtak az idők — mondja. — Azelőtt el sem tudtuk volna képzelni, hogy nyolcórás munkaidő 'is létezhet. Rafay Gyula szolgálatvezető istállómester avat be a lóidomftás rejtelmeibe. — Hároméves korukban kezdjük a remondák idomítását. Kilenc-tíz hónap után vizsgára kerülnek, s ekkor dől el, alkalmasak-e további idomításra. Az így kiválasztott lovak kerülnek aztán az igazi dreszüra alá. Ennek keretéhen minden egyes lónak el kell tudni húznia kocsiba fogva testsúlya másfélszeresét, megtanulnak azonkívül futni is és ugrani. Nehéz dolog a belovaglás, ugye? — Erről már inkább Hrúzik barátunk beszélhet. , Magas, vékony, csupa izom-ideg ember ez a Hrúzik lovász. Éppen egy lipicai derest vezet az istállóba, Megismételjük a kérdést. — Bizony nem gyerekjáték és veszélyes is. Ugratásnál a felbukó ló könnyen maga alá qyúrhatja lovasát, s az ilyen esés halálos is lehet. Nálunk ilyesmi ugyan még nem fordult elő, de kéz- és lábtörés azért akad. — Honnan szerzik az utánpótlást, mert amint látjuk fiatal fiúk is vannak itt? — Ezek a kassai állatorvosi főiskola növendékei, nyári prakszison. Ugyancsak a napokban érkezett egy német fiatalember is gyakorlatra. A lovasokat és lóápolőkat a ménesünk mellett működő iskola neveli. — Mi a tulajdonképpeni célja ennek az intézménynek ? — Olyan tenyészállatokat kinevelni, amelyek aztán alkalmasak, hogy jő tulajdonságaikat további generációkba átörökítsék. A jó egyedeket, méneket kiadjuk a méntelepeknek, fedeztető állomásoknak. Ez volna tevékenységünk egyik célja, a másik: versenylovak nevelése, kiképzése. — Ért már el az Istálló valami kiváló eredményt a dreszúra terén? — Természetesen. Furioso XIV. nevű lovunk, egy angol félvér • megnyerte az 1955-ös Pardutóci Nagydíjat, Our—Orange, szintén angol félvér, pedig 1956-ban második díjat nyert Csehszlovákiának a drezdai nemzetközi versenyeken. — Ott lesznek a vasárnapi gombási futtatáson is? — Igen, lesz ott néhány lovunk. — Hát akkor további sikereket kívánunk. TARJÁNl ANDOR Egy saját neveiésíi lipicai félvér A motorizmus korát éljük. Az utcákon nyüzsögnek a gépjármüvek, s az embert a felesége nem egyszer figyelmezteti jelentőségteljesen, hogy tegnap ez, ma meg az a szomszéd vett Spartakot vagy Wartburgot... Eltűntek az igáslovak, el a konflisok.... Lovat már falun is alig lát az ember, ott is a traktor végez majd minden munkát, A lovak szeretete pedig olyan ősi, mint talán maga az emberiség. Hiszen az egyike legrégibb háziállatainknak, s a XIX. század közepéig csaknem egyetlen segítőtárs az embernek munkában, harcban egyaránt. Hová mehet azonban a mai városi ember, ha lovat akar látni? Bizony az ismét egyre nagyobb népszerűségre emelkedő lóverseny az egyetlen alkalom, amikor kellőképpen kigyönyörködhetjük magunkat a szebbnél szebb nemes paripákban. Hogy ezt a kis gyönyörködést néha a zsebünk is derekasan megérzi, no hát ez már vele jár a dologgal s az igazi lőcarátot ez semmiképpen sem riasztja vissza a lóverseny örömeitől. Mi minden kell azonban ahhoz, hogy egy ióbol versenyló legyen, mennyi fáradságos, áldozatos és nem csekély mértékben életveszélyes munka eredménye, hogy ez vagy az a telivér elsőnek fut be valamelyik versenyen a célba. Szlovákiában is nevelnek, idomítanak versenylovakat, mégpedig elsősorban Kistapolcsányban. Ezt az állami ménest még 1918-ban alapították^ Habsburg József főherceg egykori birtokán. Az arabs mének egy része a Shagya törzsből származik, főként Shagya II-tői. Vérfelfrissltésül szolgált a Dahoman és az Amurath törzs, később pedig Lengyelországban ..vásárolták az Abdil Aga, Jaszmak és az Orestes törzsméneket A lótenyésztés maga több tanyán, főkém a szabadban folyik. Bereznán vannak a kancák és az egészen fiatal csikók, amej lyeket 6—7 hónapos korukban választanak el. A növendék méneket hároméves korig a rybníki és a Nyitraperjés közelében fekvő Újvilág majorban nevelik, a fiatal kancákat pedig Keresztúron tartják. Hárdméves kor után kezdődik a lovak kiképzése, ez már Kistapolcsány'.an folyik. Gyönyörű, ideális környezetben, a volt főhercegi kastély (jelenleg üdülő) parkjában Eiatal csikók a legelón Sugár György fölvételei <е7г*ч én tfcmtn 1/áf Amíg csak lehet, a szabadban tartják a lovakat Futtatás után