A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 4. szám

SAKK­ROVAT Alster—az új országos sakkbajnok Legutóbbi sakkrovatunkban beszámoltunk az 1956. évi or­szágos sakkbajnokság döntőjé­ről. Most bemutatjuk rovatunk olvasóinak az új bajnokot — Dr. Ladislav Alster prágai mes­tert. Alster az ún. „chocenyi ge­neráció" egyik legkiválóbbja. Sakkozó körökben „chocenyiek­nek" nevezték el azokat a já­tékosokat, akik az 1945—49 között Chocen csehországi vá­roskában minden évben meg­rendezésre került országos ifjú­sági bajnokságon részt vettek. Itt tűntek fel felszabadulásunk utáni sakktehetségeink — köz­tük Filip nemzetközi nagymes­ter, Alster, Jeí.ek és Kozma sportmesterek — és itt fejlőd­tek mesteri erejű játékosokká. A csehszlovák sakk nagy vesz­tesége, hogy 1950-ben átszer­vezték az eddig jól bevált if­júsági bajnokságok rendszerét és azóta nagyobbtehetségű já­tékos nem is bukkant fel. Alster sakkpályafutása sokat­ígérően kezdődött. 1946 nyarán — 19 éveskorában ifjúsági baj­nokságot nyert, majd két nét­re rá megszerezte a sakkmes­teri címet is. 1947-ben tagja lett a válogatott csapatnak és 1943-ban az első bajnoki döntőn, me­lyen részt vett, a 6—8. helyen végzett. Államvizsgái az egye­temen és katonai szolgálata visszavetették néhány évre, 1953-ban azonban ismét — és most már tartósan — az éljáté­kosok közé került. 1954-ben a bajnokságon a 3—5. helyen vég­zett és tagja volt az Oszlóban világbajnokságot nyert főisko­lás csapatnak. Tavaly második lett, ez évben — 29 éves ko­rában — megkapta a sportmes­teri címet és megnyerte a baj­nokságot. Rokonszenves, szerény sport­ember. Szerénysége néha túl­zott is, önbizalomhiánnyá vá­lik, ami olykor károsan befolyá­solja játékát — különösen nem­zetközi versenyeken. Játéka színes, nem kerüli a bonyodalmakat. • Fő erőssége a középjáték, végjátékokban azon­ban még javulnia kell. Erélyes támadó játékát jól illusztrálja a bajnokságon játszott követ­kező játszma is: Alster Fichtl 1. Ш5 Hf6 2. g3 g6 5. Fg2 Fg7 4. 0—0 0—0 5. d3 (világos a kiráiyindiai védelmet játssza — tempóelőnnyel. Ezt a játékmó­dot különösen Szmiszlov és Petroszjan szovjet nagymeste­rek alkalmazzák nagy elősze­retettel. Sötét számára igen ne­héz aktív ellenjátékot keresni.) 5. ... d5 6. Ilbd2 c5 7. e4 e6 (most még szükségtelen és pasz­szív lépés. Természetesebb volt Hc6). 8. Ve2 Hc6 9. Bel b6 10. Hfl a5 (sötét vezérszárnyi ak­ciójának csak akkor volna ér­telme, ha világos meggyengí­tette volna vezérszárnyát a szo­kásos c3 lépéssel. Az adott helyzetben célszerűbb lett volna a küzdelem súlypontját áthe­lyezni a centrumba, és tempó­vesztés árán is megjátszani az e5-öt. Most ezt a lépést vilá­gos maga húzza meg.) 11. e5 Hd7 12. F£4 a4 13. аЗ Be8 14. h4 Fb7 15. Hlh2 He7? (súlyos sztratégiai hiba. Jól vagy rosz­szul f6-nak kellett volná meg­történnie — csak a középen va­ló robbantás adhat sötétnek-el­lenesélyt. Sötét most teljesen beszorul.) 16. h5! Hdf8 17. Hg4 H£5 18. Fg5 Vc7 19. Hf6+ Ff6: 20. F£6: Hd7 21. g4! Hf6: 22. ef6: Ild6 (ebben az állásban Fichtl hozzámlépett — éppen asztaluk mellett áltam — és azt mondta, legszívesebben fel­adná a játszmát, ha nem lenne egy kissé furcsa feladni egy ál­lást, amelyben közvetlenül még nem fenyeget semmi. Valóban, sötét a továbbiak során kényte­len tehetetlenül nézni, hogyan készíti elő ellenfele a döntő csapást. Nincs ennél kellemet­lenebb helyzet a sakkjátékban!) 23. Vd2 Vd8 24. Vf4 Bc8 25. He5 Bc7 26. Be3 (kezdődik a tisztek döntő átcsoportosítása.) 26. .,. Bf8 27. Bh3 He8 28. gö Hd6 29. Ff3 Hfá 30. Kg2 Vd6 31. Bahl d4 32. Fb7: Bb7: 33. Vh2! Vd5+ 34. f3 Va2 35. Hcí He3+ 36. He3: de3: 37. hg6: sötét feladta. A lebonyolítás precíz volt. KERESZTREJTVENY 335 évvel ezelőt, 1622. január lo­an született Moliere, a legnagyobb francia vígjátékíró. VÍZSZINTES: 1. Moliere darab címe. 15. Lejjebb. 16. Libanon fővárosa. 17. Nehezen végez vala­mit. 19. Japán város. 20 Moliére darab cí­me. 22. Gyalogos, 23 Felvigyázót! 24. Nem be. 25. Defa mássalhangzói. 26. Gaz. 23. Kilométer rövidítése. 29. Nem szűk. 31. Nem holnap. 32. Évszak. 33. Juttat. 34. Görög betű. 35. Török férfinév. 38 Ürge Móric. 39. Nagy — kínaiul. 40. Munkásmozgalmi szerv. 45. Svájc fővárosa. 46. Félsziget Észak-Európában. 47. Moliére darab címe. 48. Elfojtja a tüzet. 49. M. L. 50. Német névelő. 51. Törzs alja. 52. Francia névelő. 53. Hollandia fővárosa. 54. Alkotás. 55. Varróeszköz. 56. lstvánfi Ödön. 57. Birtok eleje. 58. Latin betű. 60. Kis patak. 61. I. R. R. 62. Spanyol város, Granadától északra. 64.. Nagy vízen. 68. A Duna bal­parti mellékfolyója (névelővel). 69. Brazil író. 71. Sétál. 72. Két szám viszonya egy­máshoz. 73. Moliére darab címe. 24. Moliére darab címe. FÜGGŐLEGES: 1. Rádió — németül. 2. Nem nyitott. 3. Ü. B. A. 4. Rab mássalhangzói. 5. Ilyen lé is van. 6. Zenei műszó. 7. Szegecs. 8. Bolt. 9. Karmantyú. 10. Peterdy Tamás Ferenc. 11. L. F. 12. Férfinév. 13. A veze­tékben kering. 14. Ide-oda tesz. 15. Moliére darab címe. 18. Moliére darab címe. 20. Többesszámú személyes névmás. 21. Vajon közösen? 24. Szikla. 27. Ausztráliai „krumpli" (ékezettel!) 29. Tenyészállat. 30. Férfinév. 33. Folyó Svédországban. 34. Igen gyorsan evett. 35. Amíg az történt. 36. Női név. 37. Gyűjt. 38. Minden épület­ben van. 41. Francia naturalista író. 42. V. P. 43. Mutató névmás. 44. Válogatott, elő­kelő. 45. Szavakat rakunk össze belőle. 49. Sav teszi. 53. Hindosztáni. 54. Eltalál. 55. T. R. 56. Cél. 57. Üt — angolul. 58. Zola egyik regénye. 59. Gróf — németül. 60. Személyem. 61. Férfinév. 63. Régies mutató névmás. 65. Seb betűi keverve. 66. Nagy­község Heves megyében. 67. Eduard Gábor Ödön. 68. Svéd fürdőváros 70. Odera eleje. 72. A. V. Beklildendő a kövéren szedett sorok megfejtése. A múlt évfolyam 3. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: BORISZ GODUNOV, AZ ANYA, IDEGEN ROKONOK, KÉT KAPITÁNY, USAKOVÄ, JUTKEVICS, MISURIN. Könyvjutalomban részesültek: Lajtman Imre, Matka Bozia; Röttgen Erika, Tesedíkovo; Vörös Jenő, Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents