A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-21 / 16. szám

SiR&NYOS LOS ek a falfestészetre és a poömozott agyagszobrok modellére kényszerültek. És ebből a észeti szükségből olyan remek antasztikus színezet jött létre, ^et másutt a szakemberek is láthattak. A kiállítás leg)b szobrai az V. századbál naznak és a plasztikán nyolehet követni Kína történélíejlödését, virágzó priőduselt, hanyatlásait. Legértékesebbek sen a falfestmények, melyek javarészt Buddha életéből valő tőrténeteket örökítenek meg. Ama részletek bemutatják a hűbérurak és papok életén kívül a nép életmódját is. A szomszéd Mfines-ben rendezték meg A harcos művészet kiállítását. Én azonban K, Cérnát nézem meg először. A tárlat a mesternek az 1949-1956-oe években alkotott müveit mutatja be. Félszáz kiállított kép beszél alkotójáról, a csehszlovák Irők kiállítási termében. Igen, K. Cernjf művész. Több képe tanúskodik tehetségéről, nagy művészi erejéről és festői megnyilatkozásának sajátosságáról. Sajnos ez a művészi megnyilatkozási forma vagy möd, visszatérés a múltba, oda, ahol a francifik már а harmincas évek második felében átdobták a váltót. S ha K. íerny primitivizmusát éppen a mai francia polgári sajtó dicséri annyira, akkor ebben okvetlen politikumot kell látni. A mai fran-C. Majernik: Földönfutók oia burzsoáziának Jó K. Cernj>, de nem kell neki Fougeron és a francia becsületrenddel kitüntetett Taslltzky, (amint bizonyította ezt a tavalyi francia képzőművészeti kiállítás is Prágában), aki vissza merte utasítani a francia köztársasági elnök meghívását a Vietnam1 piszkos háború elleni tiltakozásként. Utoljára hagytam a „Harcos művészet" kiállítását, amelynek anyagát a rendezőség Igen bátran állította össze, különböző művészeti irányzatok találkoznak e tárlaton, a realisták mellett képviselve vannak az absztrakt művészet hívei ls, de a f est-Napsütés a Petflnon mények, rajzok, grafika és plasztika alkotóinknak egységes álláspontját fejezik a szabadság, haladás é3 a szocializmus mellett, a háború és az elnyomatás ellen. Füla, ,Tlttelbach és Sychra gyakran víziószerű képel mellett ott látjuk Broi naturalizmusba fúló képeit, Bálái és Orest Dubay grafikáját, Pele és Bldlo karikatúráit. A kiállítást azonban a szlovákiai származású, 1945-ben tragikusan elhunyt Cyprlán Majernik két remek képe uralja, a Menekülők az égő faluból és a Földönfutók. A két kép kompozíciója, színezése és belső feszültsége a tragédia közvetlen légkörét érezteti a nézővel, aki sejti, hogy Itt valaki elment, mielőtt nagy müvét befejezhette volna C. Majernik és nem CemJ meg társai érte el az európai szinvonalat. De menjünk tovább! Sychra sötétszürke tónusban megfestett Almeriája hátborzongatóan emlékeztet a spanyol polgárháború tragédiájára, csak úgy mint Tlttelbach: Goya hazája és Egy spanyol hidalgó clmü művel. Általában a spanyol dráma sok művészünket Ihlette meg. A háború ellen lázit Josef Capek Tűz clmü ciklusa, Mrkvlíka Menekülése, főleg Paderllk Légitámadása után című olaja. Paderllk képén egy találatot kapott ló utolsó vonaglásával mutatja be az ártatlanok esztelen gyilkolását, És még valami! Van itt Broinak egy olaja, amely minden hibáját feledteti. K. Cerny: A Károly híd A képnek nincs címe. Dlszmagyarba öltözött csontváz vigyorogva hüzza fel csontkezére a fehér kesztyűt, mellette a lámpevason pedig egy ember lóg. Mellén cédula „kommunista." Én ennek az egyáltalán nem tavaszi képnek ezt a.elmet adtam: Budapesti ősz 1956. Több kiállításra nem mentem el. A tavaszi napsugár kicsalt a falak közül, hogy magamba szívjam a virágzó fák Illatát, az elégedett, mosolygó emberek optimizmusát és а szépasszonyok tavaszvágyát, hogy mosolyuk visszfényével az arcomon búcsúzzam szép hazánk virágba boruló fövárostátől — az aranyos Prágátöl. BARSI IMRE K. CernJ: Bárpult