A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 3. szám

"TOL, Ш ÉLŐ KÖLTŐJE tető eleme a béke és a hazaszeretet. Ő talán i részt vett hazájának szabadságharcában, észetét. Verseiben megrázó képet fest népe jut el az egész emberiség szeretetéhez, látja iz új kort csak harccal érlelhetjük meg. Harkornak, amelyben — mint hazájáról mondja M alabár mik nemrég a tengert nézték merengve -szomjas a tengerész szerelme. Bambuszhintán hűti tested eső cseppje, folyó vize, futó patak kósza habja. Az asszonyod virágot szed — rózsát, jázmint, réti szekfűt, megfonja s hajába rakja. Százados fügefa alatt estebédhez ül a család. Hallgatják a Rámájánát, majd a mesélő lágy szavát elnyeli az alkonyat. A csillagok szava csendül, mesét sző, ősi történetet, •hogyan vajúdtak a hegyek, mikor a világ született. Messzi múltról a mese szól, országokról, királyokról, — nevüket a szél elhordta, alkonyi rőt por takarja birodalmuk romjait. Eke nyomán jár a paraszt, szántja, hasítja a földet, mely nem ismer, csak bús panaszt, sorsa gyalázat, gyötrelem mégis a parasztnak terem munkájától termékenyen. Elmormolta már imáját az északról jött büszke bráhmán, kívánta az anyját, megkívánta lányát, igába vert földem csak tűrte heréit. Államok nőttek, birodalmak, arab jött és portugál — csontjaik e földben rothadnak. Malabár népének ereje aranyszínbe érik, vörös színbe érik. Trónokat dönt meg a vihar, mely e parti hegyek felől támad s egyre messzebbre tör. E szél Malabár vad szele, az én hazám üzen vele! Fordította Tóth Tibor A Szuezi-csatorna az angol-francia imperialista támadás következtében ma ismét az érdeklődés középpontjában áll. Sokat olvashatunk a csatorna keletkezésének körülményeiről is. Ezzel kapcsolatban több név ment át a köztudatba, közülük a legismertebb Lesseps Ferdinand francia mérnök, valamint az osztrák Negrelli mérnök neve, de csak kevesen ismerik azt a magyar származású hadimérnököt, Tóth Ferencet, akit hiteles adatok szerint méltán tekinthetünk a Szuezi-csatorna atyjának. Bár Lesseps kimutatta a csatorna technikai megoldásának lehetőségét, a mai csatorna terveit pedig Negrelli készítette el, mégsem ők voltak az elsők, akikben a csatorna építésének ötlete megfogant. Vizsgáljuk meg a csatorna gondolatának legrégibb krónikáját. Hiteles történelmi adatok szerint az egyiptomi fáraók már i. e. 1400 körül csatornával kötötték össze a Nílust és a Vörös-tengert és az actiumi csata idejében még ezen a csatornán haladt át Kleopátra néhány hajója. A csatornát azonban, amely lényegében mégsem kötött össze két tengert, i. u. 767-ben betemették. A mai csatorna megalkotóinak, a közismert Lessepsnek és Negrellinek fellépését azonban határozottan megelőzi egy Tóth Ferenc nevű hadimérnök kezdeményezése. A továbbiakban éppen az ő szerepével kívánunk foglalkozni a Szuezi-csatorna megvalósulásának szempontjából. Számos szakkönyv és lexikon említi Tóth Ferenc nevét, rámutatva arra, hogy ez a tüzértiszt vetette fel először a szuezi földszoros átvágásának ötletét. Ezek a könyvek azonban sok pontatlan és téves adatot is tartalmaznak. Ezért mi inkább Pálóczi Edgár 1916-ban megjelent könyvéhez ragaszkodunk, amely nemcsak Tóth Ferenc életét ismerteti részletesen, hanem érdemeit is helyesen értékeli. A könyv adatai szerint a tüzértiszt atyja, Tóth András nyitrai lakos volt, akiről II. Rákóczi Ferenc is megemlékezett emlékirataiban. Tóth András még kisfiú korában került Forgách kuruc tábornok mellé és Rákóczi valószínűleg nyitrai tartózkodása alkalmával vette fel apródai közé, majd 1711-ben magával vitte a rodostói számkivetésbe. Tóth András fiatalkorát Törökországban töltötte. Mikor Bercsényi László francia földön magyar huszárezredet szervezett, a 22 esztendős Tóth András Franciaországba ment és ott fényes katonai pályát futott be. Felvitte a tábornokságig és bárói címet kapott. Nevét a franciák Tottnak írták. 1730-ban feleségül vette a francia Pesslier Máriát és ebből a házasságból született Chamignyben, 1733. augusztus 17-én a csatorna tervezője. Az emigráns sors amúgy is azt hozta magával, hogy a szülők általában katonákat neveltek fiaikból, de Tóth Ferenc családjában a katonai pálya családi hagyomány és adottság volt. A tanulékony fiú különösen a tüzérségi szakirodalom iránt érdeklődött és tudásszomja tovább sodorta francia földről. Vonzotta őt Törökország, amelyről apja annyit mesélt és ahol a Fejed >!em is pihent. 1755-ben hát sógorával együtt Törökország-A Szuezi-csatorna magyar tervezője ba ment és a francia követségen dolgozott. Hivatalos beosztása folytán gyakran találkozott III. Musztafa szultánnal, aki nagyon megkedvelte és sokra tartotta a magyar nemzetiségű francia tisztet. Tóth Ferenc törökországi ismereteinek köszönhette, hogy a francia kormány később a török-orosz feszültség okainak tanulmányozására a krimi tatár kán udvarába küldte. A törökoroáiz háború küszöbén III. Musztafa szultán felkérte, bocsássa katonai szaktudását a török kormány szolgálatába. Tóth Ferenc ennek eleget téve újjászervezte az egész török haderőt és főleg a tüzérséget helyezte korszerű alapokra. Ezután került sor Tóth kisázsiai és egyiptomi útjára, ahol a szultán megbízásából felülvizsgálta a török katonai védelmi rendszert. Egyiptomi útja során fogant meg benne a Földközi- és a Vörös-tengert közvetlenül összekötő csatorna gondolata, amelyben felülmúlhatatlan stratégiai jelentőséget látott. Minthogy azonban megbízatása szerint nemcsak ötletekkel, hanem tervekkel is kellett jelentkeznie, kidolgozta a szuezi földszorost átvágó csatorna konkrét terveit és átnyújtotta azokat III. Musztafa szultánnak Ezért tekinti a szakirodalom Tóth Andrást a Szuezi-csatorna legelső tervezőjének. Jankó János a Földrajzi Közlöny 1889-es évfolyamában részletesen foglalkozott Tóth Ferenc egyiptomi útjával. Hogy milyenek voltak Tóth Ferenc csatornatervei, azt ma már részleteiben nem tudjuk, mert a török kormány azokat pénzügyi okoknál fogva megvalósítani nem tudta, vagy nem akarta. Valószínű, hogy a tervek hasonlóan Negrelli későbbi terveihez, igen nagy befektetést igényeltek volna, de ez Tóth érdemein mit sem változtat. Tóth Ferenc megírta életrajzát „Mémoirs sur les Turcs et les Tartares" címmel. Ez a mű annak idején nagy érdeklődést váltott ki, úgyhogy csakhamar angol, német és dán nyelvre is lefordították. Érdekes, hogy a francia anyától született Tóth Ferencben élete vége felé erősen felébredt a vágy apja szülőhazájának megismerése után. Magyarországra költözött és kérelmet intézett Nyitra vármegyéhez magyar nemességének felújítása ügyében. Nyitra vármegye közgyűlése 1793. november 23-án ennek a kérelemnek helyt adott és a Szuezi-csatorna tervezőjének magyar diplomáját nyilvánosan kihirdette. Sajnos a tehetséges hadmérnök nem sokáig élvezhette az otthon szeretetét, mert még ugyanabban az évben meghalt. A Vas megyei Tárcsán temették el. Bár Tóth Ferenc nem a mai Szuezicsatorna tervét készítette el, úttörő érdeme tagadhatatlan. Különösen érdekesek ezek a Szuezicsatorna múltjáról és létrejöttéről tanúskodó adatok ma, amikor az angolfrancia agresszió meg akarta akadályozni, hogy a Szuezi-csatorna végre Egyiptom jogos tulajdonába menjen át, ahová földrajzilao is tartozik. Mártonvölgyi László