A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-23 / 25. szám
Adone Zoli hintapolitikája ili, Olaszország új jke mintegy két tt mutatkozott be a szenátusban, tes Zoli kormánya esztény demokratákkik a parlamentben alkotnak — s így •ogram csak a neomonarchisták jóíatott szűkös több„győzelem" annál értékű, mert a keokrata párt jelenai is ellenzik Zoli ját, amely a deegmegátalkodottabb с kegyeit keresi. Iba, ez a kifejezet> politikus is úgy íoli — az egykori üldözött — szeren»alkotáshoz fogott. Olaszországban az >gy a kormány élén íszta hírében álló ik áll, akinek fö derikális reakció s tségese — a neolenzéke viszont a > erők hatalmas tábora. Zoli nemcsak a kommunistákkal, szocialistákkal, Saragat szociáldemokratáival, és republikánusokkal került szembe a parlamentben, hanem a liberálisokkal is. Világos tehát, hogy ilyen körülmények közt eljátszotta minden jogát, hogy múltjából tőkét kovácsolhasson. Zoli hangoztatta ugyan, hogy nem kér. a monsfrchisták és fasiszták segítségét, de ez mit sem változtat azon, hogy csakis az ő támogatásukkal tengleng kormánya, melynek programja hol a baloldalnak, hol a szélső jobboldalnak igyekszik kedvezni. A parasztoknak ígéri a földreform revízióját, a demokratikus erőket azzal hitegeti, hogy biztosítja a községi képviselőtestületek szabad, csorbítatlan működését, a munkásságot pedig azzal nyugtatja, hogy az állami vállalatokat kivonja a „Confinindustria" vagyis a gyáriparosok szövetségének befolyása alól. Ugyanakkor hitet tesz az Északatlanti tömb s az USA mellett, kiállításba helyezi az úgynevezett közös piacról és az Euratomról szóló egyezmények ratifikálását stb. Olaszország ma hatalmas tömegmegmozdulások színhelye, melyek az építőipari munkások, a kohóÍDari dolgozók, az állami alkalmazottak százezreire terjednek ki. • Életfeltételeik sürgős megjavítását követeli több mint egymillió földmunkás, felesbérlő és törpebirtokos. Olaszország milliói, a nép túlnyomó többsége békére áhítozik és mit sem akar tudni az imperialisták háborús kalandorpolitikájáról. Az új parlamenti választások a jövő év koratavaszán esedékesek. Zoli nyilván abban bizakodik, hogv kormányával átvészeli ezt az időközt s kedvező talajt teremt a jobboldal győzelméhez. Reménysége azonban csalfa reménység. Kormánypolitikája felserkenti ugyan a szélsőséges reakciót, de egyben alkalmat ad a demokrácia erőinek tömörülésére s a munkásosztály egységének összekovácsolására, ami Olaszország társadalmi haladásának egyedüli biztos záloga. Szirt " v vu v,:i„ I, • • • ... ül. A „korlátlan lehetőségek hazájáról" az amerikai életforma hívei áradozva emlegetik, hogy ott mindenki — értsd a gyári munkásokat is — bizonyos mértékben kapitalista, mert autón jár, bankbetéttel rendelkezik, esetleg részvényes. Ezt nevezik ők „népi kapitalizmusnak". A hétköznapok példái azonban ennek ellenkezőjéről győzik meg a józan szemlélőt. Talán azért halt szörnyet nemrégen Giulio Contino hadirokkant newyorki állampolgár, mert felvetette őt a jólét a „népi kapitalizmusban?" Contino, az első világháború részvevője felkereste a háborús veteránokat gondozó intézetet és segélyt kért, hogy fenntarthassa életét, mert már szörnyű nyomor szélén állott. A bizottság megtagadta a segélynyújtást. Contino erre felment az épület 17 emeletére, hogy öngyilkosságot kíséreljen meg. Az odarendelt rendőrség hiába igyekezett lebeszélni őt szándékáról. A 16 emelet magasságában hálót feszítettek ki, de Continot a bizonytalan jövőtől való félelme és kétségbeesése ügyesebbé tette a rendőröknél: átugrotta a hálót 's holtrazúzottan terült el az utca kövezetén. (I) AGYOMÁNY IS FEJLŐDIKA xn prágai enei , a vasz a tények tükrében lyire is a múltba tiyúl-i zenei hagyományai, a lás előtti években áln lehetett, hasonló jelleinnepségeícröl, mint amixei fesztivál, népszerűen: avasz: Gyökerei megvoliterebélyesedni, kilomboi: 1945 után volt képes. értelemben kétségkívül van és operaelőadásokra, mfónikus, kamara-, egynekkari hangversenyekre ott. ibadulás utáni lehetóscesít ették alapját és nemágai, esetleg cseh zenei :m az országos, sót a i zene rangadóinak veé vált. A Szovjetunió és nokratikus országok zeelőadóművészei után óbb kapcsolódnak be a nevilágának nagy tekin -idén különlegesen kedeltételek mutatkoznak. Paul Robesont, a kmáló énekest. Nem rajtunk >gy nem kaoott útleve<cai zenei körök meoh'vyesült Államokba hangúira a Cseh Filharmó-Itúrkdpcsolatok gyaravítván a Prágai tavaszon allaattuk volna a iónexdi Szimfonikus Zenemerikai művészek szerepérdeklődés előzte meg, ikább, mert karmesterük származású Széli György, iodik világháború előtti •ágában működött. Mi!rikai hatóságok ragaszhoz, hogy müvészeinklomatot vegyenek, ezt atlannak, összeegyeztethetetlennek tartottuk utazásuk céljával, a clevelandiak szereplésére sem került sor. Reméljük, hogy ez az eset is hozzájárul ahhoz, hogy az USA törvényhozása mielőbb megszünteti ezt a dicstelen jogszabályt. Hagyományokat említettünk és most kiegészíthetjük azzal, hogy a fenti sokrétűség bizonyos általánossághoz vezetett. A fesztivál vezetői három évvel ezelőtt elhatározták, hogy évenként bizonyos jelleget kölcsönöznek a Prágai tavasznak. Tavaly előtt a hazai Dvofák, tavaly a prágaiak szívéhez oly közel álló Mozart géniuszának hódoltunk. Az idei fesztivál lényegében a korszerű, mai zene jegyében folyt le. íme, a hagyomány is fejleszthető. Nem célunk most a zenei méltatás, hisz ezt elvégezte helyettűnk is a napi sajtó. Inkább átfogó összefoglalóra törekszünk. A műsoron Debussy, Honneger, Prank, Berg, Ravel, Prokofiev, a személyesen megjelent Dmitrij Sosztakovics, Silvestri, Britten, a cseh Leos Janácek, J. B. Foerster, Suk. az élő Bohusldv Martinü. Lad'.slav Vycpälek, Pavel Bofkovec, Václav Dobias, Doubrava, Fr. Pícha, a szlovák Dezider Kardos, Eugen Suchen, Ián Cikker Kresánek remek művészi alkotásai szerepeltek. A modern magyar zenét Bartók Béla, Kodálg Zoltán és Szabó Ferenc képviselték. Nagy kitüntetés hazai, külföldi zenekarnak, énekkarnak, hazai, külföldi karmesternek, előadóművésznek a Prágai tavaszon való részvétel. A Cseh Filharmónia, a Szlovák Filharmónia, a Bmói Állami Filharmónia, a Cseh Énekkar, a Kührf gyerekegyüttes, a Szlovák Filharmónia vegyeskara, Prága főváros szimfonikus zenekara, a Prágai rádió szimfonikus zenekara, a Morva tanítók énekkara Karéi Ancerl, az ünneolő Bretislav Bakala, Karéi Sejna, Rajter Lajos, Otakar Trhlík, Václav Jirácek, Zdenék Folprecht, Zdenék Rosier, a francia Charles Munch, a német Konwitshng, a román Constantin Silvestri, a leningrádi Mravinszkij, Dobrogyinszkij mesteri vezényletével aratták legnagyobb sikereiket. Együtteseink világviszonylatban is az elsők között állják meg helyüket. Az előadóművészek közül a hazai Bruno Bélöík, a magyar származású André Gertler, az olasz Gioconda da Vito hegedűje, a francia J. P. Rampal flótája, Starker János csellója, Plocek, Páleríicek, az amerikai Vronsky-Babin pár, az olasz Benedetti-Michalangeli, a fiatal, alig 22 éves Mihail Voszkreszenszkij zongorája bővülték el a zeneértő közönséget. A pálma természetesen David Ojsztrahé, á világviszonylatban elismert népművészé. Igen melegen fogadták az Egyesült Államokból nemrég visszatért Smetana vonósnégyest és a karmester nélküli Prágai zene'airt. Az énekesek közül a belga Suzanne Da:ico, a szovjet Doluchanová, a magyar Gyurkovics Mária, a német Fischer-Dieskau művészetét "kellőképpen értékelték. Minden • túlzás nélkül írjuk le, hogy Dimitr Uzunov tenoristáról és Nikoláj Gjaurov basszbaritonis • tárói, e két fiatal bolgár énekesről még igen sokat fogunk hallani. Gjaurovról a párizsi lapok mint új Saljapinról írnak. Don Bazilio áriája a Szevillai borbélyból az б mesteri tolmácsolásában feledhetetlen élmény. Meg kell találni a módját, hogy a bratislavai Nenxzett Színház színpadán is bemutatkozhasson. A zágrábi opera is a fesztivál keretében \szerepelt. Kiváló teljesítményéről "A HÉT már beszámolt. Á Národní Divadlo a Prágai tavasz tiszteletére felújította Káta Babanovát, ezt a megrázó zenei drámát. Érdemes cselekedet ez. Janácek ma Berlinben és Párizsban a legnagyobb operai sikere. A bemutatón jelenlévő magyar zenei drámát. Érdemes cseleketák, hogy Janáceket népszerűsíteni fogják hazájukban is. A legfontosabb hangversenyeket a Smetana-teremben és a Művészek házában tartották. Fenséges akkordok hangzottak el a Szt. Vitus székesegyházban, volt főúri paloták parkjaiban, a Moldva ezüstös vizén sokszor azonos időben. Es bár a Prágai tavaszt — hagyományosan — hivatalos, ünnepi jelleggel Smetana Hazám című szimfonikus költeményével nyitották meg, bebizonyosodott, hogy a korszerű, mai zenét, ha a népből fakad és van kifejeznivalója, nemcsak a zeneszerzők, zenetudósok és kritikusok értik, hanem a zenebarátok egyre népesebb, otthoni és külföldi tábora is. A sikerhez hozzájárult az ügyes előfizetési rendszer. Az idei Prágai tavasz eredmé-' hyesen zárult. Jó Sándor 13