A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-16 / 24. szám

ZALA JÓZSEF: Évforduló Szépséged előtt meghajoltak, mint büszke várat ostromoltak. Kezedet kérték, mindhiába, nem vágytál cifra kalitkába. Tán sejtetted, vagy súgta ösztön, hogy valahol a Kisalföldön él egy sóvárgó, szomjap lélek, élete párja lesz tiédnek. A Duna partján rádtaláltam ... Hamar mentél... Utánad vágytam... Határsorompó volt előttem, titkon, veszélyben, mégis jöttem ... Harci zaj fészketek találta, de nem volt benne a madárka... A pusztító harc árnya eltűnt, ketten örökre egybekeltünk. ... Szerettük volna messze, délen, lagúnák szinezüst tükrében boldog mosolyunk mását látni; vagy önfeledten messzeszállni, hogy sarki-fényben fürdő fjordok ölén ringhatna bárkánk. — Boldog vágyaink szálltak, mi maradtunk. Panaszra mégsem nyílott ajkunk. Együtt vágytunk, terveztünk, éltünk; öröm is, baj is volt vendégünk. Csókjaink új életté teltek: anyjának dicsér két szép gyermek. Arának is szép voltál Kincsem, de anyának szebb nálad nincsen! Mi az élet értelmét adja, benned a sors bőven 'megadta! Nem köszönthetlen földi jóval. Csokrom csupán e szárnyaló dal. mely vágyva űz, hogy ajkad érjem tiszta csókom örök tüzében... portré A nevem Tóth Gyula, Az eszem nem suta, Nyolc elemit jártam, Rokkant egyik lábam. Fekete a hajam, Csöndes, halk a szavam, Két szemem, szomorú, Rajtam volt sok ború. Kezdő költő vagyok, Mellőznek a nagyok, Vagyok paraszt népé, Íme: kész a portré. TÓTH GYULA Ne tétovázz gyáván Fásult, dermedt a lelked; Hiába keltezetnek Ébresztő szavak; Közöny ködébe rejtve, A földbe gyökerezve Állsz, akár a vak. Oh, meddig tétovázol? Érzed: új fény nyalábol Sugarával át? S a nép új dalát zengi! Süket füledből vedd ki Bátran a vattát! Szemed hálvogát tépd le, S tekints bátran a fénybe: Sorsod tükrözi! S hidd, hogy mélyén szivednek, Az élet új szerelmek Szálait köti. Gyávaság mdért szorít? Mi az, ml elszomorft? Ml az, ami fojt? Szólj bátran, mondd ki: néked Ami fáj, ami éget, S ami megtiport! De ne tétovázz gyáván; Az élet Ingoványin Ne felejtsd magad: Belefulladsz a sárba! Ügy pusztulsz, s veszel kárba: Senklsem sirat! CSONTOS VILMOS A tegnap rabja Éjfél után már egyet ütött s még itt ülök árván egymagam s fáj, ami fájt, bárhogyan is tagadom. Ajkamon immár megfanyarul a dóré mosoly és hallgatom hallgatagon, mit mond az éj, a sötét. Súgva susogva egyre susogja: Nem menekülhetsz bánatok s élet elől, nincs, ami megszabadít. Nincs, ami oldjon mámor, ig ézet átka alól már, önmagad nem szabadulsz s nincs, aki megmenekít. Nem leled írját bánataidnak, tegnapod talmi kínaezüstje vakít, mámora újra megejt. Szórd szerteszéjjel szép aranyfüstjét százszor, ezerszer — multadon ott ragyog és tündököl egyre tovább. Várod a napfényt, hátha kioltja rőt ragyogását — úgy lehet, tán esteiig, ámde az óra telik, múlik, a percek egyre peregnek s este van újra, gyullad a lámpa s a múlt megveri ablakodat. Elborít újra mind, ami fáj, a messzeszállt •:szépség kínját mind elfeleded — hol van már száz tövise? — S meggyötör újfent múltad, hiába, nem menekülhetsz bánatok s élet elől — nincs, ami megszabadít! BABOS LÁSZLÓ iirosima lakói elkeseredetten tüntetnek az újabb kísérleti atomrob­bantások ellen ... A nyugatnémet mUitarista-re­vanzsisták kezébe adni a legször­nyűbb tömegpusztító fegyvereket — az emberiséig elleni súlyos bűntett, am«|lye(t lehetetlen tnegih­dokolni. Ezt. jól látják a német dolgozók ls, ezért tiltakoznak és ezért követelik, hogy Németorszá­got ne változtassák egy atomhá­ború hadszínterévé Sajnos, a Szovjetunió kifogyha­tatlan békekezdeményezései süket fülekre találnak Washingtonban, Londonban, Párizsban és Bonnban. A legutóbbi amerikai költségvetési vitában Dulles űr szinte lehetet-A JÓZAN ÉSZ NEVÉBEN A világ egyre bizalmatlanabbul jyeli az amerikai háborús poli­cát és a világ valamennyi táján Iháborodást okozott az USA-nak a terve, hogy szövetségeseit omfegyverekkel szereli fel, sőt ég a semleges országoknak is [ajánlotta az atomfegyvereket, legnagyobb tiltakozást ért he­en Nyugat-Németország atom-Ifegyverzése keltette, amit ínég is betetőzött, hogy a nyugat­met militaristák rövidesen ma­ik ls nukleáris tömegpusztftó­jyvereket akarnak gyártani. Már igegyeztek abban is, hogy Ka­da és az USA szállítja a sziik­ges hasadóanyagot. lennek tartotta a leszerelésben a megegyezést és a fegyverkezési hajsza fokozására tüzelt Az ame­rikai légierők főparancsnoka^ Twi­ning generális pedig egyenesen a helyi jellegű háborúban ls az atomfegyverek bevezetését köve­telte. Szerencsére a józan Őszt nem homályosítják el a hazugságok, az intrikák, a józan ész megegyezést, leszerelést és békét követel. Ha nő a háborús veszély, lényegesen nagyobb erővel nő a tömegek el­lenállása, és ma már ez olyan óriási mozgalommá terebélyese­dett, amely képes útját állni az atomkalandoroknak. SZŰCS BÉLA omrooDaniasoK is iiuiiukii innyaJ befolyásolják azt. , 5. A rádlöaktiv kisugárzás em­srtelen hatása három-öt ge­>ráció múltán is jelentkezik, ert a rádióaktivitás hatásának tett nők utódal nyomorékon, sú­os testi fogyatékossággal szü­thetnek. Mindezekből kitűnik, hogy a vi­g józan gondolkodású, elfogu­tlan közvéleménye miért köve­>11 egy emberként, hogy fogadják a Szovjetunió javaslatát és ionnal szüntessék meg alz atom­igyverkísérleteket. \lig а/ imperialista hatalmak dühödt fegyverkezési versenyt folytatnak, a Szovjetunió békés célokra használja fel az itora­energlát. Képünkön: atommeghajtású jégtörő hajó

Next

/
Thumbnails
Contents