A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-16 / 24. szám

Atomlövedékek ал amerikai hadsereg nyugat-németországi támaszpontjain I, OMHABORU 1гл /7 / Ilyen rakétalövedékek veszik körül az amerikai varosokat ezért kell elkerülni, s megaka lyozni egy újabb háború kir bantásának minden lehetőségé VESZEDELMES KÍSÉRLETE» Természetes, hogy az atomié verkezési hajsza megköveteli új fegyverek szerkesztését, kij bálását. Eddig a világon mint 100 atomfegyverkísérletet tai nak számon. Anglia éppen rr hatja végre a Karácsony-szlge térségében hidrogénbombák!'; leteit, az USA-ban pedig ő; halasztották a nevadal atomkíi leteket. Tokiótól Londonig és Prág: Pekingig, Delhiig százmilliók takoznak felháborodással a ves delmes kísérletek ellen. Atom dósok és egyszerű emberek kc telik, állítsák az atomenergiát zárólag a béke szolgálatába. MIÉRT VESZEDELMESEK A ATOMFEGYVERKlSÉRLETEK? 1. Az atomrobbantáskor por és p alakjában veszedelmes rádióakt vegyületek óriási tömege s badul fel, amelyet a szelek elvi nek a világ valamennyi zugs Egy ilyen vegyület a strontium amely húsz év alatt veszti el szedelmes sugárzó hatásának felét. A strontium az esővel földbe jut, a növények mint meszet felszívják és innen az e berek szervezetébe kerül, a súlyos rákos megbetegedéssel fehérvérüséget, vérszegénysé okoz. A tudósok megállapított hogy az utolsó évtizedben légi rünk rádióaktívitása az atomié verkísérletek következtében tö szőrösére növekedett. 2. A 12 millió tonna robba anyagnak megfelelő hidrogént)« ba 50 tonnányi salétromsavat pes létrehozni, amely a földre rülve világrészek termését tön! teheti. 3. A robbanáskor keietke óriási mennyiségű porfelhő r magasságba hatol é!s eltakarj: napot, ami lehűlést okoz és gá ja a növények vegetációját. 4. A nap felületén történő i bánások is hatással vannak időjárásra, ezért az óriási e VILÁGBÉKE MILYEN LESZ A KÖVETKEZŐ HÁBORÚ? Ar emberiség történelmében mindig voltak háborúk, egymást követték a véres viszályok, de arra nem volt példa, hogy egyetlen évszázadban harmadszor merül fel a rettenetes kérdéts, béke vagy világháború és ezúttal a legkegyetlenebb fajtája: atom-világháború. Két tábor néz egymással farkasszemet. A jövő, a béke felé csak egyetlen út vezet, a békés egymás mellett |élée, a gazdasági verseny, a megegyezés útja. Aki erről letér, a háború szakadékának ingatag szélére kerül és könynyen a legkegyetlenebb háborúba ránthatja az emberiséget. A,z atom- és a távirányítású lövedékek korszakában a régi mondás, hogy a háború a politika folytatása, csak éppen más eszközökkel, értelmét veszti, mert az atomháború már nem politika, hanem az emberiség ellen elkövetett helyrehozhatatlan szörnytett, amelynek következményeit lehetetlen eltitkolni. A FÉLELEM EGYENSÚLYA A józangondolkodású, békeszerető népek elvetik ezt a hazug elméletet és követelik, hogy kössenek a nagyhatalmak biztonsági szerződést, amely általános leszerelést és a „félelem egyensúlya'" helyett a bizalom, a kölcsönös megértés egyensúlyát teremtené meg. kérdezik sokan a nagyvilágban. A Szovjetunió számtalanszor kijelentette, hogy elkerülhető a háború, hogy a béké's együttélésnek megvan mindén lehetősége. De egyelőre még folyik a lázas fegyverkezés és az amerikai katonai támaszpontokon világszert^ atomtöltésű távirányítású lövedékek merednek fenyegetően a szocialista tábor felé. A londoni leszereléjsi értekezleten is egyelőre csak optimista kilátásokat sikerült elérni. Ezért a nyugati sajtó hasábjain gyakran felmerül a kérdés: Milyen lesz a következő háború? Akadnak, akik csak klasszikus fegyverfajtákkal tartják lehetségesnek a háborút, mások szerint atomháború lesz. Az utóbbi időben azonban eldőlt a nagy kérdés. Érdekes, hogy éppen Anglia döntötte el, aki nagyhatalmi pozíciót, tekintélyét féltve hadseregének teljes átszervezését határozta el. Kétségtelen, hogy a szuezi kaland kudarca is hozzájárult ehhez, de a legfontosabb érv: Anglia csak az atomfegyverek birtokában érzi magát nagyhatalomnak. A nemrég kiadott Fehér Könyv szerint 2400 kilométer hatósugarú amerikai távirányítású lövedékekkel szerelik fel az angol hadsereget; ami lehetővé teszi, hogy 1962-ig az angol hadsereg létszámát 690 ezer főről 350 ezerre csökkentsék és a katonakötelezettséget . eltöröljék. Anglia tehát úgy védi meg nagyhatalmi helyzetét, hogy egyértelmű választ ad: Igen, egy esetleges háború — atomháború lesz. Anglia hallatlan felelősséget vállal magára az emberiség előtt, mert a fegyverkezés logikai törvénye, hogy ha az egyik fél atomháborúra készül, a másik is kénytelen erre. A világ közvéleménye ezért követeli az általános leszerelést, A nyugati sajtó és politikusok egész sora szerint a két tábor között a „félelem egyensúlya" megakadályozza egy atomháború kirobbanását. Ami más szavakkal annyit jelent, hogy mivel mindkét tábor atomfegyverekkel rendelkezik, egyik fél sem merészkedik atomháborút kezdeni és a következményektől való félelem állítólag valamiféle egyensúlyt teremt. Látszólag sok igazság van e megállapításban, de a valóságban csak a fegyverkezési hajsza elködösítését, elbagatellizálását szolgálja, amely mögött a végletekig lehet fokozni a fegyverek felhalmozását, s a dolgozók vállaira nehezedő előkészületek költségeit. A „Honest John" atomrakéta kilövése előtt Az amerikai hadsereg atomrakéta -gyakorlatai