A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

Az említett gyors mennyiségi fejlődésnek megvoltak a maga fogyatékosságai is, melyek főleg abban nyilvánultak meg, hogy tánccsoportjaink hosszú időn keresztül szinte egyáltalán neih szolgálták a csehszlovákéi magyar néphagyományok ápolását és fejlesztését, mert műsorszámaikat, illetve táncszámaikat magyarországi tánclefrások alapján tanulták be. Pathó elvtárs ezután a népművészeti munka terén elért eredményekről beszélt. Megemlítette többek között, hogy a Csemadok a nyitrai, bratislavai és besztercebányai kerületekben tizenkilenc Csemadok-napot rendezett, melyeken 107 együttes 1475 taggal vett részt. A múlt évben a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap tiszteletére kerületi népművészeti bemutatókat szerveztek, melyen 71 csoport 1104 tagja szerepelt. A legjobb eredményeket a nyitrai kerületi bemutató hozta. Majd a továbbiakban rátért a népművészeti bemutatók értékelésére: A népművészeti bemutatók azt igazolták, hogy az 1956-os évben sokat fejlődtek tanáccsoportjaink és népi együtteseink. A legtöbb csoport műsorszáma azt mutatta, hogy megtettük az első lépéseket a csehszlovákiai magyar népi hagyományok fejlesztésére. A rimaszombati együttes a Gömöri leánykérővel, a tardoskeddi együttes a Tardoskeddi fonóval, a tornaijai együttes a Gömöri lakodalommal, a garamszentgyörgyi együttes a Kukoricafosztás c. cselekményes táncjáték bemutatásával, a deméndi csoport a Deméndi lakodalmassal, a színai csoport a Virágszedéssel és színai népdalokkal, a kisgyarmati csoport a Kurtaszoknyás lakodalom bemutatásával, c: mindenekelőtt is a pozsonypüspöki néoiegyüttes, amely Sztriezsenec Rudolf jól sikerült tánckompozícióit, a Szálkái vetélkedést és a Regruta búcsúztatót mutatta be, bebizonyították, hogy a csehszlovákiai magyar népművészetnek kiapadhatatlan forrásai vannak. Ahhoz, hogy a csehszlovákiai magyar néphagyományok ápolása terén erdményesebb munkát végezzünk, szükséges, hogy együtteseink az alkalomszerű szereplésekről áttérjenek az állandó működésre. Csak így forr össze a csoport, és csak az állandó működésen keresztül tud eljutni oda, hogy élethűen tolmácsolja népi hagyományaink értékeit. Előnyös volna falusi tánccsoportjaink fejlődése szempontjából, ha mindazokban a községekben, ahol az előfeltételek megvannak, a tánccsoport átalakulna népi együttessé, amelyber közösen művelik az ének, tánc, népszokás és játékhagyományokat. Ezzel a módszerrel és szervezeti felépítéssel át lehetne hidalni a szakemberhiányt is, mimellett a csoport sokkal hatásosabb előadásokat rendezhetne, mert a megfelelő hagyományos keretbe állított tánc vagy ének, amely önállóan nem állná meg helyét, a többi művészeti ággal együtt értékes egészet alkot. Ezenkívül kielégítené a közönség mese- és színjáték iránti igényeit is. Népi együtteseink és tánccsoportjaink keressék azokat a módszereket, melyekkel a népi táncot olyan meggyőző erővel tudják tolmácsolni, hogy ez a színpadról visszahat, vagyis hatást gyckorol a közönségre. Tehát törekedjenek egy-egy tánc sajátos mondanivalójának kidomborítására. Kutassák az egyes tájak és néprajzi csoportok sajátos táncolási módját és stílusát. Gazdagítsák népi táncművészetünket és munkájuk állandó fokozása, valamint tökéletesítése által hirdessék szocializmust építő népünk boldog, örömteli életét. Énekkari mozgalmunk fejlódé-e A Csemadok múlt évi népművészeti bemutatói áttekintést adtak zene, illetve énekkari mozgalmunk fejlődéséről. Sajnos, a helyzet úgy néz ki, hogy míg a táncművészet területén hatalmas a fejlődés, addig énekkari mozgalmunkat az ; egyhelyb n topogás jellemzi. A múlt évben számításba vehető énekkarunk mindössze 3 volt, mégpedig az egerszegi, nagymegyeri és a rozsnyói. Ezek az énekkarok szép fejlettségi fokot értek el és örömmel nyugtázhatjuk, hogy Bartók, Kodály, Bárdos népdalfeldolgozásokat, valamint . Ag és Szíjiártó által gyűjtött, majd Rajter és Szíjjártó által feldolgozott csehszlovákiai magyar népdalokat énekelnek, mimellett műsorukra tűznek szlovák népdalfeldolgozásokat is. Az a tény, hogy mindössze 3 énekkarral számolhattunk, szükségessé tette, hogy az énekkarok kérdésével többet foglalkozzunk és énekkari mozgalmunkat szélesebb alapokra fektessük. Eredmény már ebben az évben mutatkozik. Énekkar al kult C-alántán C' Nemesócsán. Éneklő csoportból énekkarrá fejlődik a baracskai, és újra meqkezdte munkáiét a oalsai énekkar. Ezekkel az eredményekkel azonban nem lehetünk megelégdve. Űjra élre kellene törni azoknak a nagy múltra visszatekintő énekkaroknak, amelyek ma eg válta ában vagy csak alig-alig működnek. Dal- és táncünneDélyeinken újra látni ' szeretnénk a komáromi, érsekújvári, losonci, fiileki, párkányi, kassai ipolysági és a so»morjai énekkarokat is. Tehát egyik feladat énekkaraink számának növelése. Ezzel párhuzamosan feladatunk énekkaraink műsorpolitikájának további javítása, mivel az előbb említett nagy eredmények mellett énekkaraink műsorpolitikájának megvannak a fogyatékosságai is. Műsorpolitikánk hiányosságai főleg abban mutatkoznak meg. hogy énekkaraink a népdalok mellett nem tűznek műsorukra munkásmozgalmi dalokat, é? az utóbbi időbér, szinte teljesen mellőzik a szocializmus építése közepette született új tömegdalain' -t. Ezek a mulasztások az énekari mozgalom vonalán dolgozó egyes szakemberek helytelen nézeteiből születnek, akik a mozgalmi dalokat a tiszta művészet védelmének ürügye alatt igyekeznek kirekeszteni 4

énekkaraink műsorából. Ügy hiszem, mindannyian megegyezünk abban, hogy a zene az ember érzelmi világának legmélyebb és legszínesebb kifejezési eszköze. A fent említett szakemberek valószínűleg úqy gondoliák, hoqy ezek az érzelmek időtlenek, tehát változatlanok. Ha így gondolják, akkor tévednek és nyomban felismerjük tévedésüket, mihelyt meggondoljuk, hogy az emberi érzelmek a társadalmi formák fejlődésével párhuzamosan változtatják tartalmukat. — Mennyire más például az elnyomott jobbágy szerelme, vagy forradalmi érzése, mely érzésekből a népdalok születtek, mint a kapitalizmusban élő proletáré, vagy éppen a felszabadult, szocializmust építő emberé. A népzenének és a nagy zeneszerzők műveinek rendkívüli jelentősége és hatása éppen abban van, hogy egyéni érzéseken keresztül képesek egy-egy korszak társadalmi igazságait, elnyomott osztályainak érzelmeit kifejezni. A népzenénél ez magától értetődő. Hiszen azt a nép alkotja. A nagy zeneszerzőket éppen az különbözteti me<5 a jelentéktelen zenei iparosoktól, hogy a haladást, az elnyomott és feltörekvő osztályok, a szocializmusban pedig a hatalomrajutott és a haladást előrevivő munkásosztály ügyét szolgálják, érzelmeit fejezik ki — gyakran a nép zenéjének közvetlen felhasználásával, máskor annak szellemében fogant, hatásait tükröző müvekkel. A régebben keletkezett, ma haladó hagyománynak nevezett becses müvek értékesek számunkra, mert a múlt társadalmi harcainak emlékeit idézve az új társadalom kialakításában segítenek. Tehát ebben a szellemben alakítsuk ki, illetve fejlesszük tovább énekkaraink műsorpolitikáját. Művészeti tömegmozgalmunk értékelésénél beszéltünk a színjátszásról, tánccsoportjaink és énekkaraink munkájáról. Ezek a különböző művészi együttesek a gyakorlatban szorosan együttműködnek és az együttműködésük úgynevezett esztrádműsorok rendezésében jut kifejezésre. Az elmondottak értelmében tehát arra kell törekednünk, hogy esztrádmüsoraink keretében a haladó hagyományok, népdalok, népszokások, népi táncjátékok és munkásmozgalmi hagyományok mellett minél nagyobb számban adjunk helyet fejlődő szocialista kultúránk alkotásainak, a szocialista építés terén elért eredményeinket és békeharcunkat megénekiő daloknak és költeményeknek, vaiammt haladó szellemű színdaraboknak, hogy így kulturális népnevelő munkánk még fokozottabban szolgálja a szocializmus ügyét. Pathó elvtárs a beszámolót a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának méltatásával fejezte be: Negyven évvel ezelőtt az 1957-es Nagy Októberi Szocialista Forriialom új korsza-. kot nyitott az emberi társadalom tö;**netében. Megnyitotta a szocializmus, a kizsákmányolástól mentes társadalmi élet korszakát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében született dicső Szovjet Hadseregnek köszönhetjük, hogy ma mint szabad és független ország népei, mint a gyárak, a fö'd és hazánk természeti kincseinek birtokosai új életet, kizsákmányolástól mentes boldog életet teremthetünk maqunknak. Ezért ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának évét a szoviet nép irányában érzett hálánk éS szeretetünk még fokozottabb megnyilvánulásával. Ünnepeljük azzal, hogy fokozzuk az aj ember, a szocialista ember fejlődését szolgáló kulturális népnevelő munkánkat. Hassa át minden ténykedésünket a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szelleme, hogy népnevelő munkánk nyomán még jobban szilárduljon hazánk népeinek barátsága és testvéri egysége. Hazánk nepei közös célkitűzéseinek megvalósításáért. második ötéves tervünk feladatainak teljesítéséért, a tartós világbéke meqörzéséért Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével előre, a szocializmus építésének útján új győzelmek felé! 13 N