A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

A csavargó A film a bombay-i bíróság egy izgalmas tárgyalásának kellős közepébe vU»i a nézőt, ahol a fiatal Radzsot, a ;suvarp5t azzal vádolják, hogy az egyik tekintélyes bfrő életére tört. Védelmét egy kezdő ügyvédnő vállalja, ki védőbeszédében rámutat arra, bogy a vádlott cselekedetének incjltőokét a múltban ellene elkövetett igazságtalanságban kell keresni. És lejátszódik előttünk a múlt. A biró valaha ártatlanul elítélte Dzsugot, egy rabló fiát, mivel meggyőződése, hogy egy bűnöző gyermeke is csak bűnöző lehet. Dzsug bosszúbői elrabolja a bíró fiatal feleséigét, de mikor megtudja, hogy gyermeket vár, azonnal nagylelkűen szabadon ls bocsátja. A férj nem hiszi el, hogy a születendő gyermek az övé, elkergeti feleségét. Ez Bombay nyomornegyedében £11 le életét fiávai, kiből tanult embert akar nevelni, mint az apja. A gyermeket a szenvedés és éhség rákényszeríti a rablásra, börtönbüntetése után többet tisztességes munkához nem is juthat. Kalandjai közben ismerkedik meg az ügyvédnővel, kiről kiderül, hogy volt iskolatársa. Az ügyvédnő, aki a haladó elemet képviseli a filmben, csak a szenvedő embert látja a csavargóban és megszeretik egymást. A tárgyaláson bebizonyítja, hogy nem a vádlott, hanem az apa a bűnös, ki elhagyta családját. A film, mely vádirat a szociális Igazságtalanságok ellen, a mi szemünkkel nézve megdöbbentő, de bemutatja', hogy mér indiában is meginogtak az évezredes válaszfalak, és megállapítja, hogy az emberi életet nem őseinek múltja befolyásolja végzetszerűen, hanem sokkal inkább környezete. Európai felfogás szerint a film meséje kissé vontatott, de a rendező Rádzs Kapur. ki egyúttal a csavargó kiváló megszemélyesítője is, az indiai színjátszás követelményeinek megfelelően fékezi a külső cselekmény pergését, a lelki háborgások tánccal és zenével való tökéletes kifejezésével. A film nemcsak a szereplők kitűnő játéka miatt tarthat igényt a sikerre, hanem India régi és modern kultúrájának részleges bemutatásával is. SIMK

Ö

MARGIT rt%j<ei Anyámasszony katonája Kimondott régimódi kisiparos környezetből származik Martin Néniíek, ez a kissé gyámoltalan, de kétségkívül rokonszenves fiatalember, az „Anyámasszony katonája" film hőse. Anya nélkül felnőtt fiú, amolyan egyetlenke, akibe a borbélypapa sikeresen beléoltotta a maga — még a régi Monarchiában szerzett — tapasztalatalt. A fiú bevonul katonának és megdöbbenéssel tudja meg, hogy az ejtőernyősökhöz került. Sok mulatságos kalandon esik át a kiképzés folyamán, mig végül, — hogy visszanyerje ezerelme megbecsülését — leküzdi félelmét és tériszonyát, s egy sikeres ugrással megszerzi az ejtőernyős jelvényt. Ez röviden a legújabb cseh film, az Anyámasszony katonája" meséje. Két óra Jó szórakozás, üditő nevetés és némi izgalom, 'jől pergő események sorozata: csupa olyen dolog, ami a cseh filmvígjátékok sajátja. A szövegkönyv L. MoínJ, V. Jasny és J. Toman sikeres alkotása. Ivo Toman áliamdljas nagyszerű rendezői bravúrral oldotta meg néhol igen kényes feladatát, nincs egy jelenete a jól pergő eseményeknek, amit fölöslegesnek vagy elrajzoltnak érezne a néző. A film sikeréhez leginkább Jaroslav Marvan államdíjas járul hozzá nagyszerű alakításával Néníéka papa szerepében. A címszereplő Ján Triáka néha még egy kissé bizonytalanul mozog eléggé igényes szerepében. A rokonszenves szőke Marie TomaSová elég ügyes, talán a rendező hibája, hogy játéka néhol erőltetetten iiat. Ján Curlk operatőrt külön dicséret illeti a gyönyörű, hangulatos felvételekért. —ta— A „Csavargó" egyik látványos jelenete Jaroslav Marvan mint mindig, most Is ragyogó teljesítményével ragadja magával a nézőközönséget.