A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-09 / 23. szám

Ma ebben a hazában a munkásosztály uralkodik... Major István elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja KB tagja, az SZÍKP KB és a Nemzeti Front küldöttségé­nek vezetője a Csemadok VI. országos közgyűlésén a küldöttség nevében az alábbi beszédet mondotta: Engedjétek meg, hogy a Cse­madok VI. országos közgyűlé­se alkalmából tolmácsoljam a közgyűlés minden részvevőjé­nek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának szívből jövő őszinte üdvözletét és jókívánságait. A Csemadok országos köz­gyűlése olyan időben ülésezik, amikor mindnyájan tanúi va­gyunk Csehszlovákia nemzetei állandóan szilárduló egységének, mely különösen a nemzeti bi­zottságok megválasztásánál ju­tott kifejezésre olyan nyomaté­kosan, mint még soha. A vá­lasztások fényes bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy Cseh­szlovákia népeinek döntő több­sége, köztük a csehszlovákiai magyar dolgozó nép is szilárd egységben sorakozik fel pártunk és a Nemzeti Front kormánya mögé és el van tökélve arra, hogy felépíti hazánkban a szebb és boldogabb életet, a szocia­lizmust. Népünk áldozatos munkája nyomán és a cseh munkásosz­tály segítségével szinte a sze­münk előtt változik át a valaha elmaradt Szlovákia hazánk fej­leitt iperral é~ mezőgazdaság­gal rendelkező részévé. Ennél a gigászi munkánál, az üzemek és az új szocialista falu építé­sénél, mindenütt megtaláljuk hazánk magyar dolgozóit is, akik nagy többségükben lelke­sen és áldozatkészen teljesítik a szlovák • és ukrán dolgozók­kal együtt hazánk szocialista építésének feladatait. Az egyenjogúság nemcsak abban ,iut kifejezésre, hogy a magyar dolgozók aktívan részt vesznek a1 termelő munkában, hanem abban is, hogy a magyar dolgozókat megtaláljuk a nemzeti bi­zottságokban és a legfelsőbb törvényhozó szervekben is, tehát részt vesznek magá­ban az állam vezetésében is. Elég, ha egy pillantást vetünk Dél-Szlovákia politikailag és gazdaságilag szilárd egységes földművesszövetkezeteinek szá­zaira, a falvainkban ezerszámra épülő családi házakra, iskolá­inkra, bölcsődéinkre, és nyom­ban megállapíthatjuk, hogy a Szlovákiában élő magyar dolgo­zók teljes mértékben birtokosai és részesei népi demokratikus csehszlovák államunk áldásom vívmányainak. Sokszor vagyunk szemtanúi annak is, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók Dél-Szlovákia­szerte kezdeményezők a haladó munkamódszereknek és a falu szocialista építésének kialakítá-. sánál. Mindez azt jelenti, hogy a csehszlovák szocialista haza­fiság mély gyökeret vert a csehszlovákiai magyar dolgozók soraiban, mely éppen a szocia­lizmus építésében tanúsított ha­tártalan lelkesedésben, valamint a magyar és szlovák nép meg­bonthatatlan, állandóan szilár­duló barátságában nyilvánul meg. Őrömmel számolhatunk be a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális fejlődéséről is. Tanúi vagyunk a magyar iskolák hatalmas fejlődésé­nek. Ma több száz nemzeti, közép-, szak- és pedagógiai iskola szolgálja a magyar dolgozók iainak művelődé­sét, mely iskolákban közel 80 000 fiatal elégíti ki tu­dásszomját. Van magyar falujáró szín­ház, Magyar Területi Szín­ház Komáromban. Megalaku­lás előtt áll a félhivatalos magyar népi tánc- és ének­együttes. Ezenkívül széles virágzásnak indult a mű­kedvelő színjátszás és a népművészet Dél-Szlovákia minden magyarlakta járásá­ban. Mindez annak eredmé­nyeképpen jött létre, hogy hazánkban helyesen valósít­juk meg a marxista-leni­nista nemzetiségi politikát, a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságának elve alapján. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig nagy jelentősé­get tulajdonított a nemzetiségi kérdés helyes megoldásának. Ismeretes, hogy húsz évvel ezelőtt, 1937-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az, mely a besztercebányai párt­konferencián meghirdette Szlo­vákia iparosításának és Szlo­vákia kulturális fejlődésének programját. Pártunk világosan leszögezte, hogy a nemzetek egyenjogúságának gyakorlati megvalósításánál az iparilag el­maradt országrészek gazdasági felemelkedése a legfőbb ténye­ző. Ezt az elvet valósítja meg pártunk és kormányunk akkor, amikor következetesen Jégre­hajtja az iparilag elmaradott országrészek gazdasági felemel­kedésének programját. Pártunk ugyanakkor a nemzetiségi kér­dés • megoldásánál abból a marxi-lenini tanításból indult ki, hogy a nemzet.iségi kérdést soha­sem lehet úgy értelmezni, mint valami önálló, a társa­dalom szociális kérdéseitől és az osztályharctól független kérdést. A nemzetiségi kér­dés mindig részletkérdése volt és marad a szocialista forradalom általános kérdé­sének. Ez azt jelenti, hogy a nem­zetiségi kérdés a múlt kapita­lista Csehszlovákiában részlet­kérdés volt a kapitalizmus és a kizsákmányolás elleni harc vonalán, mert csakis a kapita­lista társadalmi rendszer meg­döntésével és a kizsákmányo­lás megszüntetésével lehetett elérni a nemzeti elnyomás megszüntetését is. Ebből ered az, hogy a mun­kásosztály győzelme után a szo­cializmus építésében a nemzeti­ségi kérdést úgy kell értelmez­ni, mint a szocializmus' építé­sének részletkérdését, melynek megoldása szolgálja a legfőbb célt, a szocializmus teljes fel­építését hazánkban. Pártunk sohasem elégedett meg a nemzetiségi kérdés for­mális megoldásával, pusztán az egyenjogúság proklamálásával, de a lenini nemzetiségi politi­kával következetesen valósítja meg a nemzetek és nemzetisé­gek valódi gazdasági, szociális és kulturális egyenjogúságát. Ennek legfényesebb bizonyítéka Szlovákia iparosítása és a Szlo­vákiában élő nemzetiségek ál­landóan növekvő jóléte s kul­turális felemelkedése is. Az új szocialista társadalmi rendszer építése közepette megkezdődött az új, egyenran­gú szocialista nemzetek for­málódásának folyamata Is ha­zánkban, melynek fő voná-a abban nyilvánul meg, hogy Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek minden l§he­tőségük megvan arra. hogv ba­rátságban és együttműködésben éljenek egvmás mellet. Az új, teljesen egyenjogú szocialista nemzetek formálódása ma a leglényegesebb vonása a nem­zetiségi kérdésnek hazánkban, szemben a kaDitalista rendszer által alkalmazott nemzetiségi elnyomással, melynek tanúi voltunk a München e'őtti Csehszlovák Köztársaságban. Bátran mondhatjuk, hogy pártunknak és a Nemzeti Front kormányának a nemzetiségi kérdés vonalán folytatott poli­tikáid a gyakorlatban megállta a helyét és ennek a bölcs poli­tikának köszönhető, hogy Cseh­szlovákia minden nemzetisége ma kéz a kézben, egységesen építi a szebb és boldogabb • élet biztosítékát: a szocialista társa­dalmi rendszert. Népünk és nemzeteink egységének megdönthetetlen . bizonyítéka volt az a szilárd helytállás is, amely megnyil­vánult a magyar ellenforra­dalom garázdálkodásánál és a lengyelországi események idején. És tt meg kell mon­danunk, hogy ezekben a vál­ságos hetekben a csehszlo­vákiai magyar dolgozók ha­talmas többsége is kiállta a túzpróbát. Határozott és egységes fellépésükkel hit­vallást tettek hazánk, a csehszlovák népi demokrácia mellett, kifejezésre juttatták, hogy a Csehszlovák Köztár­saságot valóban hazájuknak tekintik, melyet ha kell, meg is fognak védeni minden el­lenséges támadás ellen. A szilárd, egységes helytál­lás bebizonyította, hogy nincs az az erő, amely meg tudná bontani népeink egységét. Nincs az az erő, amely le tudná té­ríteni bennünlet a megkezdett útról, a szocializmus építésének útjáról. Népünk határozottan visszautasít minden olyan kí­sérletet, mely arra irányul, hogy megbontsa a Szovjetunió és Csehszlovákia közti barát­ságot. Minden ilyen kísérletre azzal válaszolunk, hogy még szilárdabbra fűzzük hazánk és e. Szovjetunió közötti ba­rátságot és méc magasabbra emeljük a proletár nemzet­köziség győzelmes zászlaját. Hazánk szocialista építésé­nek és népeink egységének megszilárdításából kivette ré­szét a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete is. Bátran mondhatjuk, hogy a Csemadok ma igen jelentős feladatot tölt be hazánk szo­cialista építésében és jelentős segítőtársa pártunknak a szo­cialilta embernevelés és a szo­cialista kultúra terjesztésének szakaszán. A Csemadok büszkén tekinthet vissza az eltelt hét esz­tendő alatt végzett munkára. Mert ezt a munkát főképpen az jellemzi, hogy nincs ma Szlovákiában olyan magyarlak­ta község, vagy» város, ahová ne vittük volna be a szocia­lista kultúra világító fáklyáját. Közel 500 helyi csoport nagy többségében aktívan veszi ki részét a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrájának és nép­nevelő munkájának fejleszté-Folytatám a következő oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents