A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-06-02 / 22. szám
©orvát művészek ©azánkban Május havában a zágrábi Horvát Nemzeti Színház operaegyüttese járt köztársaságunkban, minden fellépésével népeink szorosabbra fűződő barátságának értékes tanújelét adva. A horvát művészek vendégjátékukat Nemzeti Színházunkban kezdték meg ía legnagyobb élő horvát muzsikusnak, Jakov Gotovacnak Mennyből pottyant vőlegény című népi tárgyú operájával. A vendégek igen eredeti és minden tekintetben magasra értékelhető művészetét megérdemelten nagy siker kísérte, melyben egyaránt része volt Jakov Gotovacnak, az előadáson jelenlevő zeneszerzőnek, Mladen Basics karmesternek, Nando Roje rendezőnek, a szólistáknak, az ének- és tánckarnak. Szerencsés már Milan Begovicsnak egy horvát népmese alapján ihletett szóval költött szövegkönyve. Micsa, a jóhumorú furfangos legény egy szalmakazal tetejéről tengerit hántó leányok csoportjába pottyan és elhiteti velük, hogy egyenest az égből jött. Szerelmesének, Djulának mostohaanyját annyira leveszi a lábáréi, hogy a babonás asszony egy zacskó aranydukátot biz a kezére abban a hitben, hogy a körmönfont legény a mennyben átadja a pénzt elhalt urának. Népi humorral fűszerezett bonyodalom támad ebből, de a játék végén kiderül, hogy Micsa csak anyja tanácsára élt a furfanggal, ígiy akarta kipróbálni, vajon ha szegény volna, feleségül menne-e hozzá szerelmese, a gazdag Djula. Gotovac még a szövegkönyv Írójánál is szerencsésebb kézzel merit a jugoszláv népek gazdag dallamvilágából. Operájának muzsikája tele van színnel, meleggel és a melódiák oly bőséggel áradnak, hogy a hallgató alig bir betelni velük. A kitűnően hangszerelt, könnyen érthető muzsika ma már világszerte ismert; eddig húsz opera mutatta be Gotovác daljátékát, köztük 14 esztendővel ezelőtt a ml Nemzei Színházunk is játszotta. Micsát, a daljáték főszerepét Joszip Gosztics énekelte szárnyaló, erőteljes tenorjával. Meglepett a már nem egészen fiatal művész kifejezésteljes játéka is. De a többi főszereplő, a széphangú Mirka Klarics, a Domát, Djula mostoháját éneklő Marija Radej és Mirovoj Kucsics is nagy játékkedvvel és tehetséggel formálták remekbe szerepüket. Amíg Jakov Gotovacnak a juqoszláv nép gyönyörködtető, színes dallamvilágára felépített dalmüve gazdagon áradó melódiabőségével, frissességével lépte meg a hallgatókat, Benjamin Britten Peter Grimes clmü operája — amelyet a horvát művészek további vendégjátékuk során mutattak be — a komoly zene kedvelőit késztette csodálatra. Britten zenéjétől ugyanis, bár nélkülözi a nemzeti jelleget, a nagyságot nem vitathatjuk el és a zágrábi vendégeket osztatlan dicséret illeti, hogy megismertették velünk az újkori angol zenének ezt a leghatásosabb és legjelentősebb művét. Britten zenedrámájának balladai , hangulatú szövegkönyv Montagu Slater' munkáját A történet a múlt század harmincas éveiben játszódik le egy angliai halászvároskában. Peter Grimes, alz opera főhőse kegyetlen fiatalsága után minden erejével arra törekszik, hoav vagyont szerezzen és feleségül vehesse Ellen Orford tanítónőt. Ebben a hajszában nem kíméli önmagát, még kevésbé a gondjára bízott gyereket, halászmestersége egyetlen segítőjét, Ez at gyerek a tengerbe vész és halála Grimes lelkét terheli. A bíróság fölmenti ugyan, ám a kisváros társadalma nem fogadja be-, kiveti magából és Peter Grimes egyetlen útja: (vezeklés и halálban. A komor történet Brlttent sötét tónusú, balladás szépségű muzsika Írására inspirálta. A zene valósággal tükörképét adja a lelkek háborgó viharai-20 Jakov Gotovac „Mennyből pottyant vőlegény": Kolo (körtánc) a dalmű befejező részében nak, tele van dinamikával és megrázó drámai erővel, de vannak meglepően finom lírai részei is, amelyeknek behízelgő, gyengéd melódiái pihentetőek gyönyörködtetnek. Piero Filippi, a zágrábiak Peter Grimese olaszos csengésű tenorjával győzte énekszerepe nehézségeit, játékában nem annyira a vagyon ördögétől megszállottat, mint inkább a bűnére ébredőt, a lekiismeretétől üzöttet domborította кв. Mellette Janja Hanzsek vált kl legjobban a tanítónő ugyancsak nagy zenetudást igénylő szerepében. A zenekart ezen az estén is Mladen Basics vezényelte. Elsősorban az ő érdeme, hpgy a vonósok és fúvósok remekeltek és az énekkar hangerősségével és dinamikájával kiválóan, példát mutatóan szerepelt. Egyedül a színpadképek ellen emelhetünk kifogást. Fontos az új út keresése a díszletezés művészetében is, ám a realizmustól való eltávolodás nem vezethet a puszta célszerűséget szolgáló szürkeséghez. Semmiképpen sem kívánjuk színpadjainkon a természetnek, a valóságnak másolását, mert ez ugyanúgy nem volna művészet, amint ahogy a fotografálás ís csak ritka esetben művészet, ám különösen operában kijózanítóan hat, ha a tervező a színt túlságosan leegyszerűsíti s jelzett díszletei nincsenek összhangban a mű mondanivalójával. Ez különben nem csupán a zágrábi színpadképekre vonatkozik, hanem a mi tervezőinknek az Idei Színházi Aratás során látott munkáira is. A horvát művészek Prágában, Brnóban és hazánk más városaiban folytatták vendégjátékukat. Nem kétséges, hogy színházaink csereíellépéseí igen hasznosak, erősítik népeink barátságát és termékenyítöen hatnak egész színházi világunk életére. EGRI VIKTOR Kocsmajetenet Benjamin Britten Peter Grimes című zenedrámájából