A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-20 / 3. szám

Közvetlenül karácsony előtt mutatta be a Magyar Területi Színház otthonában, Komáromban, Miroslav Stehlik legújabb drámáját, a Ketten a veremben című komédiát. A kitűnő nevű cseh színműírót egy 1952-ben megtörtént esemény indította jétéka megírására. Érdekes és tanulságos megfigyelni, hogy a valóságban szinte hihetetlennek ható tényből miként formálta meg alakjait, hogy azok á néző szemében sok jelenetben hitelesnek hatottak és a szabadjára engedett képzelet hogyan alkotott az önmagában különleges eseményből elfogadhatö, izes komédiát. Már itt, elöljáróban megjegyezhetjük, hogy a komédia két főhőse, a szélhámos „báró" és társa, a zsebmetsző „kapitány" esetében a jellemrajz kitűnő. Jól megfigyelt, pompásan egyénitett figurák ezek, túlzásaik ellenére Is hiteles, eleven emberek. Kevés ilyen remekbe sikerült alakja van a mai cseh színműveknek. Nem állítható ugyanez a darab többi alakjairól, akikben már jóval kevesebb a színpadi realitás és a valóság tányéré épített játékot ezek a vázlatosan megrajzolt figurák a komédia szintjéről a bohózat szintjére viszik. Doudera nagygazda az erdőben két munkatáborból szökött vagányt szed fel, akik nyugatról jött „felszabadítóknak" adják ki magukat, és rászedve az egész kulákcsaládot, három hónapig élősködnek a hiszékenyek nyakán. Egyedül Doudera felesé-A két szélhámos megbeszélést tart „országmentö" terveiről (Lelkes Magda, Udvardi Anna, Sípos Jenő és Tőth László) Doudera nagygazda (Riszdorfer László) kihozza rejtekhelyéről a rádióleadót gében ébred kétely és amikor a vendégeskedés túl hosszúra nyúlik, elutazik, hogy utánanézzen a báró dolgának s megállapítsa, a valóságban hogyan festenek a leányát eljegyző ficsúr btrtokügyei. A szélhámosság természetesen nyomban kiderül, az átlátszó ócska mese kártyavárként dói össze, és a szélhámosok három hónapig tartó pünkösdi királysága véget ér. A leleplezés napján azonban baj történik. Egy igazi terrorista bukkan fel és a tréfa komolyra fordul: a kulákház egyetlen rokonszenves tagja, Doudera cselédként tartott gyámleánya áldozatul esik a terrorista golyójának. Stehlik ezzel a tragikus csattanóval figyelmeztet: vigyázat, ellenség jár közöttünk, és ha éberségünkből engedünk, könnyen emberhalál lehet a vége. Az írónak ez a figyelmeztető szándéka napjainkban indokolja a bemutatót. A MATESZ határozottan hasznos küldetést teljesít, amikor Stehliknek ezt a komédiáját elviszi dolgozóink közé. És ha hozzáteszszük, hogy Lendvay Ferenc, a budapesti József Attila Színház Jászay Mari-dijas főrendezője érdeméből egy rendkívül mulatságos, kitűnően szórakoztató előadásban van részünk, akkor minden aggályunk, amelyet akaratlanul is kivélt bennünk a játék vázlatossága, megszűnik. Az öt felvonásra tagolt komédia sok ötlettel, helyenként valósággal chaplini humorral fűszerezve pereg előttünk, alig van Időnk töprengeni, úgy visz bennünket az eleven játék sodra. Elfelejtjük, milyen ingó talajon áll az elindítás, mennyire teljesen hihetetlen, hogy a két vagányt, akik szökésük után elrabolják a favágók ruháját, senki sem üldözi. Lendvay rendezése mindezt elfeledteti velünk a játék folyamán, állandó feszültséget tart a színpadon, roppant mulatságosan villantatja fel az ellentéteket, és az aránylag sovány cselekmény ellenére, az előadás mindvégig leköti, mulattatja a nézőt. Komáromi színjátszóink szinte kivétel nélkül tehetségük legjavát nyújtják. Lendvay rendezői elgondolása pompás összjátékra hangolja az együttest, amelynek egyes tagjai várakozáson felüli teljesítménnyel tűnnek fel. így elsősorban Slposs Jenőt kell kiemelnünk, aki színészi pályája legjobb alakítását nyújtja a szélhámos „kapitány" színes szerepében. Pontosan azt adja, amit a szerep megkíván: a prágai külvárosnak falura tévedt széltolóját, azt az emberi selejtet, amely kullancs és nyűg a társadalom testén, de nem veszedelmes. A másik vagányt, az előkelő modorú bárót Tóth László játssza a hamispénzesek talmi csillogásával, olykor modoroson, de mindig mulatságosan. A kapitány rohammal beveszi Douderáné (Lelkes Magda) szivét Lelkes Magda kulákasszonya Is a szerencsésen megformált alakítások közé tartozik, sok derűs humort hoz ő is a színpadra. Ferenczy Anna a játék líráját adja egyszerű, bensőséges játékkal, Anicska Íróilag is melegen megformált szerepében. Szerelmét, az őrmestert játszó Таrics Jánosnak is meleg, emberi pillanatai vannak. De jók a többiek is: Riszdorfer László Doudera gazda, Udvardi Anna, Milena, a kuláklány. Király Dezső Jakab bácsi, Hatvany László HibeS molnár és Bugár Béla a terrorista szerepében. Stehlik játékát Fellegi István fordította kitűnő nyelvi készséggel. Nem érthetünk azonban egyet a játék magyar címével. Maga az eredeti cseh cím, Selská láska. Parasztszerelem, elég szerencsétlen, semmiképpen sem foglalja össze a darab alapgondolatát, de még szerencsétlenebb a magyar cím, amely végképp nem fedi a darab értelmét. A komáromiaknak le kellene tenniök arról a szokásukról, hogy a közönség kedvéért vonzónak és hatásosnak gondolt címeket találjanak ki, amelyeknek édes-kevés közük van a darabokhoz. EGRI VIKTOR A komédia „bárója" (Tóth László) és „kapitánya" (Sípos Jenő)