A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-26 / 21. szám

Édes any any elvünk Margit itt, Margit ott és egyebek 'A Margit szónak erős érzelmi velejárója van, hiszen drágagyöngyöt jelent, s né­melyik Margit csakugyan valóságos drága­kő. A „Margit itt" és a „Margit ott" kel­lemes hangzású szópár, de csak Így: külön-külön írva. Ha a szópárok valame­lyikét egybeírom, és pl. Margitott lesz a Margitot szóalakból, ez már baj, sőt néha botrány. Attól függ, kinek van ilyen egyéni „helyesírása". A véletlenségre va­ló hivatkozásnak, az „elírás"-sal való mentegetödzésnek a hiábavalósága az írás környezetéből könnyen megállapítható. Az ilyen védekezés tehát annyi, mint a sze­recsenmosás: minél többet mossuk, annál frissebb, élénkebb az alapszín. A népi de­mokrácia nem azt jelenti, hogy művelt­ségünk legelemibb követelményeinek sem tudunk vagy nem is akarunk eleget tenni: a népi demokrácia egyrészt a műveltség­nek a széles néprétegekre való kiterjesz­tését jelenti, de egyben azt is, hogy ön­magunkban is állandóan gyarapítjuk a szellemi élet kincseit. Műveltségünknek legfontosabb építője a nyelv, amikor te­hát nyelvünket védjük, mindnyájunk nagy érdekeit, a közművelődést védelmezzük. Választások előtt állunk, s mire ezek a sorok napvilágot látnak, a nép bizonyára újra kimondta kedvező ítéletét állami­életünk helyes irányáról. Az eddigi válasz­tások sikere azt mutatta, hogy a nép min­denütt csaknem egyhangú lelkesedéssel támogatta a Nemzeti Front jelöltjeit. Le­het, hogy a siker még nagyobb lett volna, ha a mozgalmat irányító újságcikkek nyelve méltóbb lett volna a nagy ügyhöz. Ekkor azonban nem lett volna szabad ilyen cikket világgá bocsátani: „A szlová­kiai választási bizottság szombaton tar­totta meg második ülését, amelyen a ke­rületi választási bizottságok elnökeinek jelenlétében megtárgyalta a nemzeti bi­zottságokba tartandó választásokat irá­nyító választási bizottságok és választási körzetek kijelölését és nyilvános kihirde­tését". Az ilyen agyongyömöszölt beszédet azonban nem érti meg a nép, sőt mi sem értjük. Lehetséges, hogy ezt akarta mon­dani a cikk: A szlovákiai választóbizottság szombaton tartotta meg második ülését. Ezen jelen voltak a kerületi választőbi­zottságok elnökei is. Itt tárgyalták meg a nemzeti bizottságokba való választások ügyét; kijelölték a választásokat irányító bizotságok tagjait, meghatározták a vá­lasztókörzeteket és elrendelték a határoza­tok közzétételét. De nemcsak az a kifogásunk a fent idé­zett mondat ellen, hogy nem tudja meg­emészteni a magyar ember gyomra. Más baja is van ennek a mondatnak: kisebb tévedésein kívül az amelyen' névmással kezdődő vonatkozó mondat ellen is nagy a panaszunk. A mi szövegünkben ez a szó nem is szerepel. Mi a vonatkozó mellék­mondat helyett tőmondatot használtunk s ezt így kezdtük: Ezen (jelen voltak ...). Ez a beszéd magyarosabb, világosabb; mindnyájan érezzük, hogy jobban megfelel a magyaros észjárásnak. A vonatkozó mondatok hibás használa­táról már eddig is mondtunk egyet-mást. Most arról szeretnénk szólni, hogyan lehet elkerülni azt a feje tetejére állított logi­kát, amelyet az ilyesféle mondatok tar­talmaznak: \ rendőrség kinyomozta a be­törőt, akit letartóztattak, — Ez az összetett mondat egyszerű mondatba fog­lalva • ugyanis ezt mondja: A rendőrség kinyomozta a letartóztatott betörőt. Ez pedig teljes felforgatása az időbeli egy­másutánnak. A mondat tehát helyesen így hangzik: kinyomozta és letartóz­tatta ... A nem jelzői értelmet kifejező vonat­kozó mondatot sokszor kötőszavas vagy kötőszó nélküli főmondattal fejezhetjük ki helyesen, a vonatkozó névmás helyett pe­dig személyes vagy mutató névmást hasz­nálunk: A szekereket, melyeket mások szállításra használtak, Zsizska támadásra használta fel. — Helyesen: A szekereket mások szállításra használták, Zsizska (azon­ban, pedig) támadásra használta fel őket. — A zápor, mely ablakod veri, majd eláll. Arany ezt így mondta: A zápor majd eláll, az veri ablakod. A vonatkozó névmás helyett sokszor birtokos személyraggal ellátott határozó­ragot vagy névutót használunk: Megkap­tam leveledet, melynek nagyon megörül­tem. Helyesen: Megkaptam leveledet és nagyon megörültem neki. — Spányik elv­társ volt az első felszólaló, aki után Hu­szár elvtárs mondott beszédet (... volt az első felszólaló, utána pedig...). Néha a vonatkozó névmás esetébe tesszük a fő­mondatnak azt a szavát, amelyre a név­más vonatkozik: Szomszédom, akinek az esetet elbeszéltem, azonnal intézkedett (Elbeszéltem az esetet szomszédomnak: azonnal intézkedett.) — A mezőgazdaság, amelynek a cárizmus idején nem sok hasznát látta a szegény nép, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom után szép fej­lődésnek indult. (A mezőgazdaságnak а cá­rizmus idején nem sok hasznát látta a szegény nép, azonban a Naqy Okt. Szoc. Forradalom után szép fejlődésnek indult). Sokszor a tárgyas igeragozás alakjaival is pótolhatjuk a vonatkozó névmást: Jancsi hiába kereste Iluskáját; mostohája már kiüldözte a világból. Ilyenkor a sze­mélyes vagy a mutató névmásnak az öt, azt alakját sem használjuk, mert az ige személyragjával kifejezzük a harmadik személyű tárgyat is. A névmás használata németesség volna. Az említett hibák elkerülésének más módjai is vannak; ezekről más alkalommal szeretnénk szólni. ORBÁN GÁBOR Szentesre, Királyhelmecre, Rozs­nyóra, Rimaszombatba, Losonc­ra utazunk és szereplünk. És mit szól mindehhez a férje? Megy 5 is, játszik ö is, ezt kapom megnyugtatónak. TD eszéigetünk, gondolatokat ^ váltunk s szalad előre az óra mutatója. Tizenegyre jár.az idő és az asszony még megjegy­zi, hogy soha se tagadta meg se munkás voltát, se a 'magyar­ságát. Ha tenni kell, ma csak olyan fiatal benne az akarat, mint néhány évtizede volt. Kezét nyújtja, elköszönünk, ő befordul egy utcába, én meg megyek tovább a szállásomra. 'Azon gondolkodom, érdemes-e ezekután a helyi csoport elnö­két, Mózes Sándort felkeres­nem, hiszen két taggal beszél­hettem, egy fiatallal, akit amint észrevettem, a lába hozott be a mozgalomba és egy idősebbel, tanácsjelölttel, régi kultúrmun­kásnővel, akinek a hangjából minduntalan kicsendülni érez­tem, hogy hej, csak most le­hetnék húsz éves! Sötét külvárosi utcákon vá­lasztom a legrövidebb utat, ahol csak ritkán találkozik a szem egy-egy villanyégővel, s amikor kiérek a főtérre, hát hunyorog­nom kell a hirtelen ért fényes­ségben. Az egyik nagy, széles kirakatban plakáton pihen meg a tekintetem. Az olvasható le róla, hogy a Csemadok kassai helyi csoportja az ipariskolával karöltve, május másodikán a Slovan nagytermében magyar­nóta estet rendez. Még ketten állnak mellettem a sétányon s megkérdem. , — Színvonalas volt a műsor? — Nagyon. Különösen Böször­ményi János tetszett a tároga­tóval — felelték. — Mit játszott Böszörményi? — Kuruc nótákat, magyar nó­tákat. 17 bben az éjfélt jelző pil­lanatban úgy döntök még­is, hogy beszélek Mózes Sándor elnökkel. Mondja el, hogy a he­lyi csoport, amely eddig is nagy munkát végzett és feladatokkal tudta ellátni ötszázegynéhány tagját, mire készül a jövőben. Másnap délután a Slovan ká­véházban találkozom Mózes Sán­dor elvtárssal. Sarokasztalhoz ülünk és rátérünk a tárgyra, a helyi csoport további munká­jára. Május hónapban Guthy Soma Kormánybiztosával Nagygéresre, Bodrog szerdahelyre és Nagyka­posra látogatnak. Az iskolai év­záró alkalmára szabadtéri elő­adást tartanak Kassán, a Cser­mely völgyben. 'A Népművelési Otthon termében még fellépnek a Légy Jó mindhalálig gal és ä Kormánybiztossal. Legközelebbi tervükbe sorolandó Kazik Rudolf A kulloaók-ja és Csizmarek Má­tyás—Vince Ottó Boci boci tarka-ja. Szándékuk a választá­sok előtt még esztrádmüsorral szerepelni Kenyhecen, Miglécen és Szinán. Ahelyi csoport derekesan dolgozik, s amint a ter­vekből látni, a jövőben sem akar pihenni babérain. Kassának híre-neve volt, főként kultúr­életéröt s észrevehető, hogy a csoport ezt a hírnevet igyekszik régi rangjára emelni. No de ha azt vesszük, van mi lelkesítse a tagokat. Idén a műsorukat — beleértve színjátszást és táncot — tízezren nézték meg! Mindazzal, amit hallottam, láttam, búcsúzom Mózes Sándor­tol és további sikereket kívánok munkájukhoz. Az állomásra in­dulok, a Dóm mellett vezet az utam s ránézek mégegyszer a Rákóczi hamvát őrző csodálatos alkotásra. Kassa, te nagymúltú város, "á viszontlátásra! MACS JÓZSEF 10

Next

/
Thumbnails
Contents