A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-26 / 21. szám

Szinte fantasztikus álomnak tűnő tervről tudósította nemrég olvasóit a V okrug s zv j et a című szovjet folyóirat. Nem kevesebbről van szó benne, mint arról, hogy, megváltoztassák emberi erővel Afrika térképét, eltüntessék a Földközi tenger egy részét és új otthon adjanak az elkövetkezendő évszázadok embereinek ... A „Nagy afrikai tavak terve" egy Hermann Sörgel nevü német mérnöktói ered. Sörgel építészmérnök nevét sok nagyszabású terve tette ismertté, sőt — híressé. Már 1935-ben nyilvánosságra hozta azt a tervét, amellyel Afrika egész természeti adottságát meg akarja változtatni. A Kongó-tó megteremtése A terv középpontjában a oKngó folyó Afrikának s a világnak egyik leghatalmasabb folyója áll. Sörgen terve szerint ott, ahol a Kongó a legkeskenyebb (két kilométernyi széles), az ügynevezett Stanley Hill-nél, ahol a viz mint megvadult paripa tör át zúgó és habzó áradattal a sziklák között — hatalmas gátat kell építeni. Ezután már csak pár esztendő kell, s egész Közép-Afrika — tropikus erdeivel, sárgalázat, maláriát és álomkórt terjesztő mocsaras lapályaival egyetemben — óriási tóvá változik. Olyan hatalmas tóvá, aminőt bolygónkon eddig még nem is láttak. Ez lenne az úgynevezett „Kongó-tó", amely egy mostanáig meglehetősen lakatlan területen díszítené Afrika újonnan rajzolandó térképét. Csak kétmillió embert kellene a mostani mocsarak és egészségtelen lapályok tájainak nyomorúságos szalmakunyhóiból áttelepíteni az új tó száraz és egészséges partvidékére. Mint tízezer évvel ezelőtt... Sörgel terve szerint az új tő fölösleges vizét néhány 7—10 méteres átmérőjű alagút vezetné az óceánba. Az alagút kijáratánál hatalmas vízierőmű működhetne. Ennek az erőműnek energiája a tótól délre elterülő vidék vad szavannáit, füves síkságait gazdag iparvidékké változtatná. De a Kongó-tó vizének csupán egy része folyna az Atlantiúóceánba. A víztömeg nagyobb mennyisége az Ubangi folyón keresztül északi irányba viszatérne és belefolyna a Csad-tó nagy völgyébe. Mint ismeretes, a Csad-tó lassan-lassan kiszárad. Vizének tükre az utolsó száz évben pontosan a felére csökkent. A tó színét annyira benőte a nád, hogy rövidesen inkább mocsár lesz belőle, mint tó. Sörgel valósáagal „megfiatalítja" a Csadtavat, hogy éppen olyan legyen, mint amilyen — tízezer esztendővel ezelőtt volt. A Kongó-tó „megteremtése" után néhány évvel a Csad-tó megint színig megtelne vízzel, s olyan hatalmas területet foglalna el, mint a Keleti-tenger, a К á sp i-t en g er, a F e к et e-t enger és az Az óv i-t enger együttesen. Ez az óriási „Csád-tenger" lényegesen megváltoztatná egész Észak-Afrika s a Földközi-tenger partvidékének éghajlatát. De nem csak ez lenne az eredmény. Több. 'A „Második Nílus" nevet kapó új folyó a tervezett tóból kiindulva átfolyna az egész Szahara sivatagon és Tunisz közelében ömlene a Földközi-tengerbe. Vulkáni katasztrófa ? Az Afrikai tavak terve azonban csak egy része a hatalmas tervnek. Sörgel hosszú éveken át dolgozott ezen a világot megváltoztató tervén. Tervét „ATLANTROP".nak nevezte el. Sörgel számításai szerint- a Földközitenger teljes felületének 44 százaléka ezer méternél kisebb mélységet jelez. A Földközi-tenger felületéről évente 4144 köbkilométer párolog el. Ez azt jelenti, hogy ha a tengert nem táplálják a folyók, s nem jut belé semmiféle víz, úgy felülete évente 1,5 méterrel süllyed. A Földközi tengerbe azonban igen sok nagy folyó folyik: a Nílus, a Pó, a Rhone és az Ebro. A Fekete-tengerből a Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül ide folyik a Duna, a Dnyeszter, a Dnyeper és a Don vize is, s így ezek is a Földközitengert táplálják. De ez a sok hatalmas folyó a Földközi-tenger vizének csupán 10 százalékát szolgáltatja, a többi vízmennyiség az Atlanti óceánból áramlik a Földközi-tengerbe. A gibraltári szorost valamikor Herkules oszlopainak nevezték. A legenda szerint itt csak egyetlen szikla állt, amely az Atlanti-óceán vizét feltartotta. De akadt egy hós, aki szétzúzta ezt az oszlopot, s utat nyitott az Atlanti-óceán szabad áramlásának a Földközi-tenger felé. Sörgel úgy véli, hogy ennek a mítosznak reális geológiai alapjai vannak. 50 ООО évvel ezelőtt a Földközi-tenger olyan medencében hullámzott, melynek vízszíne 1000 méterrel lejjebb volt, mint a mai vízállás. A víztükör területe tehát akkoriban csupán fele akkora volt, mint ma, s a Földközi-tenger fele szárazföldnek számított. Ez a táj nagyon termékeny volt s a legrégibb kultúrák népei lakták. Európa, Afrika és Ázsia akkoriban egységes kontinensnek számított. A kőkorszak végén valami vulkáni katasztrófa tengerré változtatta az akkori virágzó országot. A beáramló tenger mindent elsodró áradata lehetett az alapja a vízözönröl szóló legendának. Így szól Sörgel vélekedése. De érdekes feltévésénél nem áll meg, hanem tovább megy, s így folytatja: Korrigálni kell a természet hibáit és aránytalanságait. El kell zárni a gibraltári bejáratot! Hatalmas gátat kell emelni az Atlanti-óceán beáramló víztömegei elé. így aztán a Földközi-tenger vizének egy részét el lehetne párologtatni, s a tengerfenék felét termékeny talajjá tudnák változtatni. A gát 29 kilométer hosszú lenne, s az óceán fenekétől számítva 550 méter magasnak kellene lennie. A sziklákba négy csatornát vájnának — kettőt hajózás céljára, amelyen a legnagyobb óceánjárók is áthaladhatnának és két mellékcsatornát. Ezeken a mellékcsatornákon úgy áramlana át a víz, hogy két hatalmas vízierőművet hajtana, melyeknek mindegyike 160 millió kW kapacitású lehetne. 'A Földközi-tenger vízállása viszonylag iassan süllyedne. A számítások szerint évenként csak egy méterrel. Száz év múlva a vízállás már 100 méterrel alacsonyabb volna, s ekkor már 135 ООО négyzetkilométernyi termőföld szabadulna fel. Olyan termőföld, mely addig tengerfenéknek számított. Ez lenne az „ATLANTRUP" terv első része. A gibraltári gát megépítése után száz esztendővel azonban további három gátat kellene építeni: egyet Boszporusznál, hogy elzárja a Fekete-tengert, egyet Afrika és Szicília szigete között, s egyet Szicilia és Olaszország között. Így aztán a Földközi tenger nyugati részét teljesen el lehetne zárni a keleti résztől. Nagyszabású és kockázatos... Szállnak az évek, az évtizedek, az évszázadok ... A Boszporusznál, a Tunisznál és a Messzinai szorosnál felépített hatalmas gátakkal kapcsolatos vízierőművek teljes kapacitással működnek. A Földközitenger keleti része, amely a nyugati résztől már elvált, száz méterrel süllyedt. További 450 ООО négyzetkilométernyi tengerszintből szántóföld lett... Nehéz még csak gondolatban is követni azt a folyamatot, amit ez a változás hozhat magával. Ha a tervből valóság lesz, akkor a mai nagy földközi-tengeri kikötök: Barcelona, Marseille, Génua, Nápoly, Trieszt, Alexandria és Alger meszszire eltávolodnak a tengerparttól. Még a Golf áramlat is megváltoztatja az irányát. Átfolyva a La Manche csatornán Franciaország és Anglia partvidékeit szubtrópikus tájakká változtatja át. A Földközi-tengernek a földkéregre gyakorolt hatalmas nyomása 350 ООО milliárd tonnával csökken. Ki tudhatja, milyen következményekkél járhat ez a vulkánikus és geológiai szempontból még mindig nyugtalankodó vidékek számára. De a terv igazán csodálatraméltó. Egy ember álma ez. Egy emberé, aki arról álmodik, hogyan változtathatná meg teljesen bolygónk arculatát. — Z -— A friss tejtartalmú növény zsiradék megjavítja az ételek ízét, fokozza tápértéküket vita A VITAMINBAN CSAKNEM OLYAN GAZDAG MINT A VAJ VITA — az A-vltamín új forrása 11