A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-12 / 19. szám
(Folytatás a 8. oldalról) jesen felhúrozva Basszus húrok kellenek még rá. Vagy négy. De azért ettől még megy a játék. Bíztatják a munkatársak is, hogy zendítsen rá. Üjra felsír a kis citera. Meleg flny ömlik el az emberek arcán a műhelyben mosolyognak, kezdi bolondítani a lelküket a nóta. A műhely különben Kürtösön van, százszámra javítják benne a traktorokat, cséplőgépeket, a mindenfajtájú gépeket. Idejár Kovács Béla dolgozni minden nap Terbegecről, több mint húsz kilométeres távolságból. Hajnalban kel, estére ér haza, a munka és az utazás elveszi az egész napját. Panaszolja is. — Ez az én bajom. Nagyon szeretem a muzsikát, meg aztán szeretnék a faluban a kultúrával foglalkozni, a fiatalokkal és a szórakozással törődni. De erre alig jut idom. Mégis felcsillan a szeme. — Alakítottunk mi egy zenekart. Hatan vagyunk, az egyik tanító, a többiek iparosok vagy földművesek. Ha rázendítünk, hát csak úgy markolásznak a kezek a levegőben a jókedvtől. Nem tudunk egészen úgy, mint azok a finom cigányzenekarok, amilyenek a rádióban is játszanak, de úgy játszunk, ahogy ezt már ezen a vidéken megszokták. Éppen tervezgettük a Csemadok járási titkárával, Riech Jánossal, hogy megalakítunk egy ipolyvidéki népi együttest, amely ennek a vidéknek a nótáival, táncaival meg szokásaival szerepel majd. Fel szeretnénk most is dolgozni egy erről a földről való szokást, a farsangi mulatságot. Táncok, nóták lennéneK benne, ahogy az öregek csináltál, valamikor. Tudom, hogy erre nagy szükség van ma. Ha már másért nem, hát azért, hogy hallgassák meg, hogyan mulattak a régiek. Mert kell a fiatalságnak a műveltség nagyon, a könyv is, a zene is meg a mozi is. Nemcsak a meccs. Igazi szívderítő élmény ez a beszélgetés. Búcsúzkodom tőle megyek az ajtó felé, de félúton megállít valamilyen hitetlenkedő árnyékkal a hangjában. — Hát aztán mondja, tényleg úgy van, hogy azért jött, mert emlékezett rám? Szilvesztertől? Bizonygatom, hogy úgy van. — No akkor ezt hallgassa meg még! S azzal újra ráteszi a pengetőt a húrokra, s egy újabb, de már búcsúztató nóta száll utánam: Kalapomnál piros szegfű: babám tőled kaptam. Én meg pedig ráadásul a szívemet adtam. Amint visszapillantok, még látom, hogy az egyik legény nekiveti a hátát egy festetlen szekrénynek, és a kezével csintalanul verdesi rajta a nóta ütemét, a másik pedig utána dúdolja, elgondolkodón jegyezgetve egy deszkán: ... a szívemet adtam. M1KUS SÁNDOR 1956-os könyvsikerek A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének 1956-ban megjelent könyveiből. Kell itt a szó 128 oldal, ára kötve Kcs 12.—. Csontos Vilmos a szlovákiai magyar lira egyik sajátos alakja. Munkásköltő, garamsallói származású fiatalember, aki ma is asztalosműhelyben dolgozik vagy földművesmunkát végez a dél-szlovákiai Zalaba községben. Csontos Vilmos autodidakta. Minden sora önvallomás. A munkásélet, amely számára hajdan gyalupadot, versírást és munkanélküliséget jelentett, ma a szocialista országépítés nagy munkájába való bekapcsolódást és a megjavult életviszonyokat jelenti. Tűrj üllő 320 oldal, ára kötve Kcs 17.40. A „Tűrj üllő" Egri Viktor államdíjas szlovákiai magyar író regénytrilógiájának második kötete, a „Márton elindul" folytatása. Az 1955. évi irodalmi pályázaton díjjal kitüntetett regény. Nagyszerű kordokumentum ez a könyv, amely 1938 mozgalmas napjaitól egészen a felszabadulásig hú képet ad a fasiszta elnyomás alatt szenvedő öntudatos munkás életéről. Bálint Márton végigszenvedi a háborús hat év minden megpróbáltatását, de kitart meggyőződése mellett még a legsötétebb fasiszta terror idején is. Márton tudja, hogy a jövőbe néző ember nem maradhat tétlen, vállalnia kell a munkát és a vele járó kockázatot, az üldöztetést és a börtönt. Megrázó a zsidók deportálásának leírása, és lenyűgözően drámái erejű a Myjava környéki irtványlakók összefogása az ellenség ellen. Oda, a myjavai hegyek közé menekül Márton családjával, amikor életükre törnek. összekötő lesz, majd együtt harcol a partizánokkal és csak bajtársai bátorsága menti meg öt és kisfiát a puskagolyótól. Ott éri meg a felszabadulást és onnan indul el újra, hogy segítsen újjáépíteni a romokba döntött világot. KEKE^ZTTRUaiTVlNV VÍZSZINTES: 14. Portugál gyarmat Kínában. 15. Valódi. 16. Vissza Lichtenstein fővárosa. 18. Argon vegyjele. 19. Vissza: találja. 21. Csecsemő. 23. Az egyiptomi napisten. 24. Népbíróságok Országos Tanácsa. 28. Ali alatti rész. 28. 3orjű — szlovákul. 29. Hím. 30. Vissza: testrész. 34. Minden embernek van. 35. A Volga legnagyobb mellékfolyója. 37. Imre beceneve. 38. Ahol népiesen. 40. Mohamedan pap. 42. Horog. 44. Vissza: kérem — németül. 46. Igen — olaszul. 47. Hasonnevű tartomány fővárosa Indiában. 49. Ezüstfajta. 51. Helyhatározó rag. 52. Sas betűi keverve. 53. Nem tud beszélni. 54. Tuva betűi keverve. 55. Szeszes ital. 56. Vissza: személyes névmás. 57 Csatornázott folyó" a Bánátban, Titeinél ömlik a Tiszába. 59. Vissza: béke — szlovákul. 61. Kötőszó. 62. Indulatszó, csodálkozást fejez ki. 64. Vissza: nagyon kívánt valamit. 67. Libák. 69. Vissza: neves magyar humorista vezetékneve. 71. Harag — latinul. 72. A Rajna baloldali mellékfolyója. 73. Ruhadarab. 78. Vissza: híres egyetem az USA-ban. 80. T. N. A. 81. Büszke madár. 82. Állati lakhely. 84. Após. Ecet fele. 86. Mária beceneve. 88. A szerelem istene. 90. Vízsz. 18. 91. Ijedt. 93. Saját személyét 96. őrlésnél marad vissza. Egy-egy kevésbé ismert Jókai-mű (regény, elbeszéléskötet, színmű, ill. drámai költemény) címét rejtettük el a vízsz. 1, 32, 76, 98 és a függ. 14, 17. 36', 39 sorokban. Beküldendő e sorok megfejtése legkésőbb 1957, május 26-ig. ü Bí'- — ~u ms SS 1° SJ НИ" м ШИ" " I ' 1 i 4 5 e » > 1 1« 11 12 ÍJ ЦТ" UH" ИИ" n »4 да й с. к j iö Bft Hü «s jopi ВИГ^ТВР» А 14. sz. rejtvény megfejtői közül egy-egy könyvet nyertek: Heksch Györgyné, Rimaszombat: Lengyel Ferenc, Nustya; Kálmán Ágnes, Kassa; Marcsek Aladár, Poprád; Mohnáczky Aranka, Pozsony. FÜGGŐLEGES: 1. Jármű teszi sikos helyen. 2. Vízsz: 86. 3. Világi — franciául. 4. Pecsét. 5. Prágai születésű neves német költő. 6. D. G. 7. Viszsza: építészeti — német összetételekben. 8. Láz mássalhangzói. Э. „A világ teteje." 10. Szoba — szlovákul. 11. ... laba, a Kongó forrásfolyója. 12. Arvai Dénes. 13. Torok része. 20. Vissza: egzotikus díszcserje. 22. Kocka — latinul. 25. Kugligolyó. 27. Prágai repülőgépgyár. 28. Vissza: régi űrmérték. 29. Nem bent. 31. Anya. 33. Női név. 34. Üveggyár. 41. Jegyzék. 42. Pénzkölcsönzésnél fizeti az adós. 43. Szépen iparosodó község a vágújhelyi járásban. 45. Hivatali helyiség. 48. Nem most. 50. Neves magyar sportegyesület. 57. Szülésznő. 58. Mária angol neve. 60. Szeder franciául. 63. Aminek nem szabad lennie. 65. A Lett SZSZK fővárosa.66. Étel jasszosan. 68. Daliás. 70. Vissza: ettől fél minden sakkozó. 72. A legkisebb anyag részecske. 74. A font tizenhatod része. 76. Az én Évámé. 77. Ö. К. T. 79. Az apa. 81. Almás sütemény 83. Vissza: feladat — szlovákul. 86. M. D. Z. 87. Tőszámnév. 89. Vörös — németül. 92. Régi római pénz. 94. Antal eleje. 95. Földet forgat. 97. Révay József. 1a