A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-12 / 19. szám

Rio de &Janeiro - az ellenfelek városa Míg a „felső tízezer" asszonya unottan cigarettázik nyári palotájának árnyékos teraszán... a néger mosónő éhbérért dolgozik a perzselő napon Talán alig van még egy városa a világnak, ahol anynyi ellentétbe ütközik a látogató, mint Rio de Janieróban, ebben a gyönyörű dél-amerikai metropoliszban. A szubtrópusi ég azúrosan tükröződik a bujazöld pálmák és aranysárga fövény szegélyezte Guana -bara-öböl vizében — sr. várost félköralakban körülölelő hegyek csúcsain hj szikrázik vakítón. A hatalmas, nem ritkán százméteres szélességet is elérő sugárutakon hatos oszlopokban özönlenek az autók mindkét irányban, de azért még a múlt századból ittfelejtett, múzeumba illő csörömpölő villamoskocsikat is látni. Hatalmas acél- és betonkolosszus felhőkarcolók törnek az ég félé a Copacabana negyedben, de az Ajtó da Boa Vistán megtalálni a jellegzetes óspanyol stílusú patiókat, villákat is. S amivel az útikalauzok nem büszkélkednek: itt van a Morro Santo Antonio, a négernegyed, ahol ládákból és bádoghordókból összetákolt nyomorúságos viskók tapadnak a Szent Antal-hegy szikláihoz a város kellős közepén. Igen, fény és árnyék — mérhetetlen gazdagság 6s elképesztő nyomor, fényes felhőkarcolók és nyomorúságos viskók — ez a világ legszebb városának igazi arculata. P. Karas felvételei A Bot a fogó öböl, a fehérszárnyú vitorlások festői kikötője Avenida Beira Mar — Rio egyik legforgalmasabb sugárútja