A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-12 / 19. szám

UTAZÁS AZ EMBERI TEST MÉLYÉBE Fiatal, harminc év körüli nő fekszik a műtőasztalon. Szaggatottan lélegzik. Fél. Veszedelmes kör támadta szivét operálják meg néhány perc múlva. Körötte nyugodt, barátságos tekintetű emberek fehérben. Ma tán többen vannak mint máskor. Igen, a a műtétet végző orvoson és vezérkarán kívül különös, szokatlan vendégek vannak jelen a műtőteremben; filmoperatőrök a felvevőgéppel. És a sebész magadja a jelt. Jön a narkózis. Majd sebészkése vűlámgyors félkört !r le a mellkas balfelén és a nemes acél belehatol a legnemesebb matériába, az emberi testbe. Átszeli a bőr és zsiradékréteget, kirántja a burokbői a legnemesebb szervet, az emberi szivet. Bánatok és örömök vérző szeizmográfját. Sejtelmesen csillannak és csörrennek különös alakú, varázserejü műszerek és vér szökell a hőfehér leplekre, köpenyekre. Az orvosok a felelősségérzés kiváltotta nagy idegfeszültséggel dolgoznak, A halált kell legyőzniök ebben az Izgalmas csatában. Még a felvevőgép lencseszeme ls megbüvöltnek látszik és mintha megkövülten meredne a sebész gyors kezére. A látszat azonban csal! A fogászat röntgenállványára rászerelt kamera, ügyesen felszerelt fényszórók segítségével, szenvtelen tárgyilagossággal örökíti meg a halál legyőzésének minden pilanatát. Megörökíti és majd megmutatja, hogy milyen higgadt biztonsággal dolgozik a sebész kése, vigyázva, hogy át ne vágja az emberi test ér-, hajszálér-, izom-, és idegszövevényének veszedelmes helyeit. Mert a legkisebb mellévágás emberhalált okozhat. A műszerek sokasága van működésben, azonban amikor a műtét eléri a tetőpontját, a legfinomabb és legérzékenyebb mütőszerszám kerül sorra; az emberi ujj, Ellátva egy fertőtlenített különleges acélkarommal, hogy azon a helyen hatoljon be a szívbe, ahol az ellenség, a vészes kór elsáncolta magát. A műtőteremben szlnto hallani a csendet, a műtét elérte a csúcsfokát. Ezután a szív eredétl helyére való visszahelyezése következik, fertőtlenítés, öltések, ápolás, maM ébresztés. És a Styx folyó partján bolyongó élet visszatér az élők világába. A páciens félkábultan kerül ki a műtőteremből. Az élet megint egyszer legyőzte a halált. Ezen és ehhez hasonló élet-halál harcok közepette született meg Dr. Jaroslav Procházka docens, Kurt Goldberger rendező és Svatopluk Maly filmoperatőr színes filmje „A szívműtét". A film megteremtése rendkívül nagy igéjyeket támasztott nemcsak a film embereivel, hanem az orvosokkal, valamint az egészségügyi személyzettel szemben ls. Éppen ezért olyan rendezőre és operatőrre volt szükség, akik már átestek a „tűzkeresztségen" és némi pvakorlattal is rendelkeztek az orvosi szakfilmek készítésében. A rendező Kurt Goldberger már több egészségügyi tárgyú filmet rendezett. Nem volt újonc a filmoperatőr Svatopluk Maty sem. És nem a véletlen játéka, hogy a nemrégiben elhunyt Dr. Bedrna professzor legtehetségesebb segítőtársát, Dr. Jaroslav Pröcházka docenst, a kiváló szívsebészt kérték fel az együttműködésre. Dr. Procházkának oroszlánrésze van a film sikeres létrehozásában. Mert ez a szívműtéttel foglakozó film, amint már említettem, nem csupán egy műtétet rögzített le. Egy hőnap leforgása alatt harminckét szlvoperáciőt vittek filmre. Különböző eseteket és komplikációkat. Ezeknek az összegesltéséből született meg „A szívműtét" című film, amely elsősorban az orvosok és szákemberek részére készült, azonban hozzáférhető a nagyközönség számára ls. Ám a filmet csak erős idegzetű nézők tekintsék meg, mivel ez a módszertani eszköznek használható film az úgynevezett „gyengébb természetű" embereket a szó legszorosabb értelmében leteritL,A jó idegzetű szakemberek nagyon értékelik ezt a filmet. Anglia számára külön,angol kommentárral ellátott másolatokatr

kellett ké'szlteni és a Delhi-i bemutató is sikerrel járt. Az ilyen utazás az emberi test mélyeibe Igen izgalmas és tanulságos, szakemberek és laikusok számára egyaránt. Egyében kívül emberszeretetre tanít és azoknak a fehérbe öltözött embereknek a megbecsülésére, akik életünkért harcolnak. —si—