A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-04-28 / 17. szám
THESSIPPOS UTÓDA VISSZAVONUL A helsinki olimpia hőse, Zátopek Emil, múlt évi hosszú betegeskedése miatt csak a maratoni futásban indult el Melbourne -be.t. Azonban csak a hatodik helyen végzett, mivel betegségtől legyöngült szervezete fiatalabb versenyzőtársainak volt kénytelen átengedni a győzelmet és a helyezéseket. Rövid idővel ezelőtt, midőn hazatért, kijelentette, hogy az aktív versenyzéssel felhagy. Búcsút mond a salakpályának a helsinki maratoni futás olimpiai győztese, kinek nevére még hosszú évtizedek múlva is vissza fog emlékezni az emberiség. Bizonyára kevesen gondolnak arra, hogy a maratoni futást — melyben Zátopek legértékesebb aranyérmét nyerte — egy görög harcos emlékére rendezik. Tulajdonképpeni sportbéli eredete nincsen, a görög történelem egyik eseményének köszönheti létezését. Időszámításunk előtt 490-ben perzsák 110 000 főnyi hatalmas sereggel indultak Athén meghódítására. Óriási hajóhi uk. Athéntől mintegy 40 kilométerre fekvő maratoni öbölben kötött ki. Mitiades az athéniek bátor hadvezére r 's államférfin hadba szólította Athén fegyverfogható férfiait és közben futár útján segítséget kért a spártaiaktól is. Azonban ezek a segítséget megtagadták. így maroknyi, 10 000 főnyi seregével vonult harcba Maraton mezején az óriási számbeli túlsúlyban levő perzsák ellen. Herodotos szerint kis csapatát alig néhány soros csatarendbe állította és 1500 méteres távolságból rohammal 'ámadt a perzsákra. Az ellenség derékhadán már-már megtört a támadás, de a perzsa szárnyak meginogtak. Közben a görög csapat közeve a perzsák nyomásánede engedve lassan hátrafelé vonult. Míg a görög szárnycsapatok előretörve a perzsák hátába kerültek. A perzsa csapat erre fejveszett menekülésbe kezdett hajói felé. A menekülő perzsa sereg roncsa hajóin búsulva hallgatta a parton diadalmi dalokat éneklő görögöket, midőn egy a csata hevétől még verejtékes ifjú közkatona, Thessippos, kivált közülük és teljes fegyverzetben, pajzzsal és lándzróval a kezében futni kezdett Athén félé, hogy az ellenség felett aratott győzelem hírét meg vigye szeretteinek. A fáradságtól és a hosszú úttól elcsigázott ifjú óriási lelkierővel leküzdve fáradságát megérkezett az athéni piacra, ahol azonban „győztünk" kiáltás után a kimerültségtől holtan rogyott össze. Thessippos, a híres görög közkatona életét áldozta azért, hogy a félelemtől szorongó kedveltjeinek megvigye a győzelmi hírt. Az ő emlékére rendezik azóta a maratoni futást az egész világon. Dr. Mező Ferenc — az amszterdami szellemi olimpá győztese — gyönyörű szavakkal emlékezik meg az első újkori maratoni futás létrejöttének körülményeiről és a verseny lefolyásáról. A futóverseny létesítésének gondolata Bréal Mihálynak, a híres francia nyelvésznek nevéhez u ződik. Ahogy a párizsi értekezleten határozatba ment az ókori olimpia új életre való keltése, Bréal lévelet írt Coubertinnak. „Ha az athéni olimpia szervezőbizottság — írta többek között — a versenyek programján hajlandó lenne felújítani a maratoni katona híres futását, akkor én szívesen adnék jutalmat erre az új maratoni futásra." Coubertin azonnal továbbította az ajánlatot a görögökhöz, canit azok menten elfogadtak. A göröa sajtó ixtlósággal nemzeti kérdést csinált e számból s rtapokon át hasábokén közölte, milyen jutalmak várnak a győzőre, ha görön lesz. Az olimpia halhatatlan emlékű mecénása, Averoff neki ígérte leányát s vele hozományul egy millió drachmát. Szabók, vendéglősök, borbélyok, kereskedők egymással vetekedve ajánlották fel adományaikat. Huszonöt versenyző jelent meg az indulásnál a maratoni síkon, köztük a rettegett hírű ausztráliai Flack, aki akkor már a 800 és az 1500 méteres síkfutás bajnokságának boldog győztese volt, aztán a francia Lcrmusiaux, az amerikai Blake, csupa nagy név, továbbá 25 görög, köztük az Athénnel szomszédos községből Marusiból való Spyros Louis, aki otthon, faluiában postaküldönc volt. Ott volt a magyar Kellner Gyula is — a későbbi sokszoros magasugróbajnok és csúcstartó Késmárki édesapja — aki a harmadik helyen végze't. Bármily kiválóak voltak is a vendég atléták, a rekkenő hőséggel és a porfelhővel nem tudtak megbirkózni. A stadion zsúfolás'- megtelt. Nyolcvanezer görög szíve dobbant össze az óhajban, hogy ebben с szá'iban honi atlétát avassanak bajnokká. Szívszorongva várták Marathon felöl a híreket, mint 24 évszázaddal előbb elődeik. Rémülködve hallgatták a jelentést, hogy a 22. kilométernél a francia Lermusiaux három kilométerrel vezet, de hamarosan jöttek a „jó hírek" ... Az amerikai Blake összeesett, a 32. kilométernél Lermusiaux kiállt, a 37-ik kilométennél a rettegett Flack is feladta. Leírhatatlan boldogság, fejemelö büszkeség váltogatta egymást szívükben, amikor a stadion bejáratánál megjelent első futójuk, Spyros Louis. A két királyi herceg. Konstantin és György várta már ott, közrefogta, vele együtt futottak a célnál levő királyi páholyig, ott vállukra kapták és úgy vitték i a nemzet hősét a márvány trónusa elölt álló koronás uralkodóhoz. Helios isten bőségesen árasztotta sugarait boldog népére, a dicső görög múlt egyetlen napra feltámadt, visszatért. Csvikota Géza SZMISZLOV, ' A VILÁGBAJNOK I NAGY ELLENFELE Szmiszlov Vaszilij Vasziljevics sakkpályafutása a szovjet sportolók iránti rendkívüli társadalmi gondoskodás valamennyi jellemző vonását magán viseli. A 37 éves moszkvai nagymester a moszkvai pionírpalota sakkozó körének neveltje, ahol sakkmesterek szakavatott vezetése alatt tehetsége gyorsan fejlődött. 14 éves korában már versenyeken is elindult, egy évre rá megszerezte az első osztályú minősítést. 1938-ban — 17 éves korában — megnyerte Moszkva város bajnokságát és ezzel megszerezte a sportmesteri címet. 1940-ben első ízben vett részt a szovjet bajnoki döntő 10 küzdelmeiben és a győztes Bondarevszki és Lilienthal nagymesterek mögött a harmadik helyen végzett, megelőzve Kereszt, Botvinnyikot és Boleszlavszkit. Azóta a Szovjetúnió legjobb sakkozói közé tartozik. A második világháború után megnyílt előtte az út a nemzetközi sikerek felé és alig néhány év alatt a világbajnoki cím egyik legelhivatottabb várományosa lett. 1948-ban a világbajnoki ötöstornán elért 2-ik helye. 1949-ben a szovjet bajnokság megnyerése, az 1953. évi zürichi világbajnokjelöltek versenyén aratott győzelem, 1954-ben a Botvinnyik elleni világbajnoki párosmérközésen elért döntetlen eredmény és a tavalyi amszterdami világbajnokjelöltek versenyén megismételt diadala az útjelzői eddigi nagyszerű pályafutásának. Sokan azt várják, hogy már a most folyó világbajnoki párosmérközésen a világbajnoki cím elhódításával koronázza meg ragyogó sikersorozatát. Játékstílusát a finom sztratégiai elgondolások és ezeknek a legegyszerűbb eszközökkel való megoldása jellemzi. Játéktechnikája Capablancáéval vetekszik, támadásait sallangmentesen vezeti, nagyszerűen ért a parányi előnyök fokozásához. Teljesítménye a világbajnoki párosmérkőzés hatodik játszmájában is elsősorban egyszerűségével ragadja meg a szemlélőt. SZMISZLOV BOTVINNYIK 1. d4 Hf6 2. c4 g6 3. Hc3 d5 (Tzmiszlov a Grünfeld védelem legnagyobb szakértője, ezért nagy feltűnést keltett, hogy a világbajnok saját fegyverével támadja ellenfelét) 4. Hf3 Fg7 5. Vb3 dc-4: 6. Vc4: 0—0 7. e4 Fg4 8. Fe3 Hfd7 9. 0—0—0 (Szmiszlov is letért a szokásos útról. Az elmélet a 9. Vd3 lépést ajánlja) 9 ... Hc6 (Figyelmet érdemelt a 9... e5 10. de5: Ve7 folytatás is) 10. h3 Ff3: 11. gf3: Hb6 12. Ve5 f5 13. Не2Г (A meggyengült középmezőket veszi célba) 13. ...Vd6 14. e5 Vc5:? (Vesztett álláshoz vezet. Helyesebb volt 14. ... Vd7, bár világos 15. Hf4 után szintén jobban áll.) 15. dc5: Hc4 w 1 Щ 1 w, я ш Ш <s> Ш 1 Ш L Щ i Щ к Щ, Ш, é '/W, /V// * Щ i Ш Ш Ш % Ш Щ & & m Щ % i m Щ s 1 Ш s 16. f4 Bfd8 17. Fg2! (Ez a futó dönti el a játszmát.) 17. ...He3: 18. fe3 Hb4 (a fenyegető 19. Fc6: bc6: 20. Hd4 miatt sötét kénytelen gyalogot áldozni.) 19. Fb7: Bab8 20. c6 Kf7 Nem jobb Ha2:+ 21. Kbl Hb4 22. Hd4 sem.) 21. Hd4 e6 22. Hb5 Hd5 23. Bd5:! (A legegyszerűbb megoldás. A c6 gyalog szabaddá tétele felér a áldozott minőséggel.) 23. ed5: 24. Hc7: Bdc8 (Sötét elóbb-utóbb kénytelen visszaadni a minőséget.) 25. Fc8: Bc8: 26. Hd5: Bc6:+ 27. Kd2. Кеб 28. НсЗ és sötét a reménytelen állást feladta. Kozma Gyula, a sport mestere