A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-14 / 15. szám

hi ördög Ivan Bukovőan vígjátékának bemutatója a Hviezdoslav Színházban Sötétség borul a nézőtérre, a függöny fehér vásznán vetített kép jelenik meg: Nagyszombat a tizennyolcadik században. Л soktornyú város utcáin kósza fény jár, majd rtiegállapodtk egy ponton: ott játszódik le a következő kép. A rendező lvan Líchard ötletességét dicséri e megoldás: mire a színpadon megindul a tulajdonképpeni játék, a néző benne él a cselekmény helyében >és iidejében, ezt érzelmileg csak elősegíti a Milan Nóvák szerzette színpadi muzsika. Boszorkánytörténet Ivan Bukovían új színdarabja. De a (téma, amely évtizedekkel előbb Szegeden sötét színekben, tragikumban tobzódó rémdrámát szült, a tereziánus felvilágosodás korának Nagyszombatéban komédiává enyhül. A szerző tudatosan és eleve feltett szándékkal, hangsúlyozottan teszi azzá a színpadon. Egy Madonna-kép szüli a bonyodalmat, indítja meg a boszorkány-hajszát. A városbíró kikapós felesége festeti -meg magát Péter mesterrel, a piktorral, hoqy oltárképként a templomban térdre kényszerítse maga előtt mindazokat, akik rossz hírét költik. A festőt az asszony szeretője, a gavallér törvényszéki bíró szerzi, és amikor Péter mester fellázad, mesemmisíti a félig kész képet és kijelenti, hogy bárminek hajlandó megfesteni Borbála asszonyt, csak éppen Szent Szűznek nem, ez a becsvágyó jogászember „veszi kezébe az ügyet", minden útonmódon rá akarja szorítani a festőt a kép megalkotására, nem Ingyen, nem is szerelemből — rokona révén egyengeti majd karrierjének útját. Péter mesternek azonban mér új modellje van: Kovács Dobrótka, a városbíróné elűzött szolgálója, akivel együtt lelnek szállást a piktor bacátainál, három diáknál. Dobrotkáről kiderül, hogy anyját tizennyolc esztedeje Lőcsén boszorkányként égették meg. A Madonna-kép elkészül, Péter mester el is, adja a beckói barátoknak, hisz kell a pénz, hogy megfizesse adósságát a bírónak. Dobrotka titka azonban kitudódik: a festőt és modelljét a bíróság elé hurcolják, megkezdődik а boszorkánypör, s a sértett asszonyi hiúság, a hivatalnoki becsvágy fattyaként megszületik az Ítélet: Dobrotkát meg kell égetni, a festőnek a jobbját levágni. A három diák azonban nem hagyja el barátait. Megmutatták már, hogy szembe mernek szállni a világi hatalommal, amikor a pohos vérosblrót a pellengér ketrecébe zárták. Most ls fellázítják a várost — megszöktetik a bírósági kihallgatásról a két vádlottat. A hajdúk azonban újra elfogják őket. A vesztőhelyen a diákok újabb kétségbeesett kísérletet tesznek: laterna magicával fehér szivet vetítenek a vesztőkaró tetejére, a máglyához kötözött Dobrotka feje fölé. Judáska, a kocsmáros eszelős vén szolgálója elsőnek kiált fel: Csoda, isten csodája! A fondorkodó jezsuita, aki az egyház hatalmát reméli megszilárdítani a boszorkánypör révén, egyszeriben felismeri a helyzetet, ő is meghirdeti a csodát, és hiába tiltakozik a bíró, hiába találják meg .a csodaszülő laterna magicát — « csoda immár megszületett, Dobrotkát papi áldással proceszszlőban kísérik a kápolnához. A komédia beteljesedett: felteszi rá a koronát a szerelmesek happy end-je, a három diák pedig tovább vonul egy várossal — a tu-8 dományok szabadabb csarnokába, a prágai Károly-egyetemre. A középkori Izeket idéző történet Bukovían kezében komédiává formálódott Ezt a szándékot szolgálják az egyes alakok — a két szerelmes, Dobrotka és a festő kivételével. A városán zsarnokoskodó bíróból pohos papucshős lesz, akinek tlrannlsa megelégszik e gyakran ismételt szentencia kimondásával: a nagyszombati bíró nem tévedhet! Borbála asszony, a felesége cselédlányain basáskodó házi sárkány, aki kedvtelve félre-íélrelépeget, de minden megmozdulásával, szavával indulatával leálcázza emberi törpeségét. Ugyanilyen földszintes alak kedvese, a tőrvényszéki bíró is, akiben hiába buzog határtalanul a becsvágy, a komédia tükrében nézve csak érvényesülési viszketegség ez,«amely egy szigorúbb szóra behúzza a farkát é3 keresi a kedvezőbb szelet, amelyre fordítsa a vitorlát. Ugyanezt mondhatjuk a hatalom negyedik képviselőjéről, az egyház emberéről, aki bősz orkénypört kohol, de az első szóra kész szentet fabrikálni a „csoda" jelölte boszorkányból. Ez alantas emberi figurák mellett romantikus hőssé nő Péter mester, a festő és Dobrotka, az üldözött cselédlány embersége, és igazságszolgáltatássá nemesedik a három diák fiatalos rákon cátlansága, zabolátlansága. Az előadásról szólva elsősorban a rendező, Ivan Llchard munkájáról és Zbynek Kolár színpadképeiről kell szólnunk. Az ő érdemük elsősorban, hogy érezzük és megértjük — a múltbeli történettel mai író szól a ma emberéhez. A rendező keze nyomát viselik magukon a színészi alakítások: Maria Královléová nemesen egyszerű Dobrotkája, Elo Romaníík festője — említsük meg itt, milyen emberien, közvetlenül, erőszakolt pátosz nélkül mondta el Péter mester művészi krédóját — Ctibor FUíík nagy színészi intelligenciával megformált bírója, Mária Prechovská, aki Borbála asszony önző és korlátolt alakját vitte színpadra, a vallás; tébolytól megszállott Judáska megszemélyesítője,* Frida Bachlctová. A három kontrabontos diák alakítói. Karol Machata, Juraj Sebők és Jozef Sodorna érdeme elsősorban, hogy a komédia hangulata, Ize elevenen élt és hatott a színpadról. Branislav Korén a pohos városbír őt, Frantiáek Zvarík a képmutató jezsuitát vitte színpadra, hlvon életre keltvén a szerző elképzelését. A Hviezdoslav-színház e bemutatója után — nem tagadván meg elismerésünket és dicséretünket mindazoktól, akiknek része van a sikeres előadásban — engedtessék meg fölvetni a kérdést: mikor látunk végre komoly drámát az ország első színpadán? Tóth Tibor Péter mester, a festő (E. Romaníík) és a három g rabonciás (J. Sebők, K. Machata, J. Sodorna ) Szerelmi üzletkötés — a kikapós városbíróné (Л Prechovská) .és a karrierista birö (Ct. FUéfk) közöt