A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-14 / 15. szám

Hegyes Mihály: — Jó lenne a szövetkezetben, ha mindenki rendesen dolgozna ... ben a szövetkezetben lopnak. Hogy ma­guk a szövetkezeti tagok hordják a ter­ményeket Királyhelmecre meg egyebüvé, eladni. — Hogy lopnának? — hökken meg. — Itt mondják a faluban? — Egy kicsit később elgondolkodva mondja, kitérőleg, tettenérten: — Az már igaz, hogy nem tartják be az alapszabályzatot. Valahogy hárítaná a vádat, nem tudja, kényelmetlen a kérdezősködés. — Ha három év alatt szocializálódna a község, teljesen talpraállna a szö­vetkezet — vágja ki magát. • * * * öreg ember áll az udvaron, ß4 éves, Hegyes Mihály. Jobb lábára kicsit biccent, meglőtték az első világháborúban. Volt a Bajkálon túl ls hadifogságban, és öt-hat éven keresztül nem érzett honvágyat. Ne­vetve mondja, hogy б minden helyzetbe beleilleszkedik. Vajon a szövetkezetet hogy szokta meg, ahová 16 hektárt, öt lovat, hat darab szarvasmarhát és pompás felszerelést vitt be, nős fiával, egész családjával együtt. ö is, lánya, menye, fia, felesége szinte Az 1907-es román parasztfelkelésnek állit megrázó emléket Octav Báncilá festménye. A felkelés ötvenedik évfordulóját fapunk 12. oldalán méltatjuk Jáger Bertalan, az elnök: — Hogy lopnának? ... Hót az igaz, hogy a tagság nem tartja be az alap­szabályzatot veszteség került ki. Azőta? Bizonytalan, ellenőrizhetetlen a számolás. 150 000 korona volt a tavalyi jövedelmük. Ebből kifizettek 52 415.— koronát a munkaegy­ségekre, törlesztettek egy nagyobb tarto­zást, kamatokkal együtt 25 ООО korona értékben, vettek két vízhatlan ponyvát és egy lajtot, két karámot építettek. Hozzá­teszi még, hogy ebből a pénzből füvesítet­tek legelőnek 11 hektárnyi földdarabot, s hogy takarmány alapra kifizettek 30 000 koronát. Sok az ellentmondás az adatok­ban. Takarmányalapra 30 000 korona, ami­kor 464 q szemesterményük termett ku­koricán kJvül, s szénából még többet is beadtak a kötelező beszolgáltatáson felül? 74,18 q szemesterményt szolgáltattak be, s a munkaegységekre kiosztott mennyi­ségen felül maradt 187,82 q. Ebből kevés ment vetésre. Azt mondom neki, hogy úgy hírlik, eb­egymás szájából veszik ki a szőt a csinos portán: — Jó volna a szövetkezetben minden, csak egyformán dolgozna . mindenki, ne lennének lusták, dologkerülők. Ügy sze­retnék sokan, ha délelőtt kéne kimenni, délben meg haza. Mink dolgoztunk mindig látástól vakulásig, megszoktuk a mun -kát... Nem is lépnek már itt be többen, mert kint jobb nekik. A beszolgáltatást már a járáson vetik ki rájuk, nem a köz­ség, adó meg alig van. Minek jönnének közénk ? Veszekedni ? Lopkodni ? — igy beszélnek a módosak a szövetkezetben. Igazi gazdatempőval teszik ezt. De már ők sem képesek megváltoztatni a hely­zetet? Fáj nekik a föld termésének té­kozlása, de úgy látszik nincs ínyükre cse­lekvőleg beleavatkozni a dolog menetébe. Íme a kis falu, ahol a négy évvel ez­előtti események tővelheggyel állítottak mindent. Erős embernek kell lenni azoknak, akik helyreállítják a sokféle visszaéléstől meg­tépázott rendet. Boronálnak, azaz hogy berenálrvak a Latorca partján. M Ileus Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents