A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-10 / 10. szám

hézsúlyúak klubja. Az alapszabályok első pontjának értelmében csak 100 kilónál nehezebbek lehetnek az egyesület tagjai. A klub orvosai szintén mind nehézsúlyúak és állandóan felülvizsgálják a kövéreket, akik leginkább a kosár- és röplabdázást, no meg a labdarúgást kedvelik, tehát a könnyüsúlyúaknak való sportágakat. Am szó van arról, hogy Franciaországban megalakul az 50 kilogrammon aluliak klubja is. Ezek aztán valószínűleg a birkózásban és súlyemelésben akarnak majd kitenni magukért. Hiába — az ellentétek vonzzák egymást, még a sportban is ... Különös dolgokat jelentenek Limából. Peru fővárosában öt ottani labdarúgó-csapat vezetője zár mögé került. Azzal vádolják őket, hogy csapatuk tagjait „befolyásolták" megfelelő toto-eredmény kialakítása érdekében. Eme „befolyásos" vezetők állítólag ezért a tevékenységükért tekintélyes öszszegeket kaptak különböző toto-társaságoktól ... Csak ritkán fordul elő, ami osztrák futball-pályán történt. Két vidéki csapat barátságos mérkőzést vívott és az otthoniak nagy fölényben voltak, de gólképteleneknek bizonyultak. Unatkozó kapusuk végül is megsokallta a csatársor tehe-Háromfordulős labdarúgóbajnokság Rövidesen megindul a három idényből álló labdarúgó-bajnokság, melynek a vetélkedés történetében eddig nem akad párja. Megrendezése átmenetet jelent az 1958-ban ismét ősszel kezdődő pontküzdelmekhez, • melyek 1959 tavaszán érnek véget. A háromfordulós bajnokság részvevői: Dukla Praha, Slovan Bratislava, Baník Ostrava, Spartak Praha Sokolovo, CH Bratislava, Tatran Presov, Spartak Hradec Králové, Baník Kladno, Dynamo Praha, Spartak Trnava, Dukla Pardubice és RH Brno — összesen tehát tizenkét egyesület. A most induló a felszabadulás óta számított tizenkettedik vetélkedés. Nézzük most. hogy 1945 óta kik nyerték Csehszlovákia labdarúgó-bajnokságát... 1945—46-ban két csoportban küzdött 10—10 csapat. A két csoportgyőztes, a prágai Sparta és Slávia aztán egymással döntőt vívott, melyből a Sparta került ki győztesként. 1946— 47-ben a prágai Slávia, 1947— 48-ban pedig ismét a Sparta lett bajnok. 1949-ben megszűnt az őszi-tavaszi beosztás, a naptári évvel kezdődött és ősszel fejeződött be a bajnokság, melynek abban az évben, de 1950 és 1951-ben is az §K Bratislava lett a . győztese, 1952-ben pedig a prágai Sparta végzett első helyen. 1953-ban labdarúgásunk átszervezése miatt csak egyfordulós bajnokságot bonyolítottak le. 14 egylet vetélkedéséből az ODA került ki győztesként. 1954-ben a Spartak Praha Sokolovo volt első, 1955-ben negyedik bajnokságát harcolta ki a Slovan, végül 1956-ban a Dukla Praha (UDA) szerezte meg az elsőséget. Négy-négy bajnokságot nyert tehát a Spartak Sokolovo (azaz Sparta), illetve a Slovan (előzően SK Bratislava), kettőt az ODA (Dukla) és egyet a Slávia. Vajon ki hódítja el majd a háromfordulós bajnokság során a büszke címet ? Mindenképpen időszerű a magyar válogatott csapat megfiatalítása Sok szó esik mostanában arról, hogy ebben az évben vajon milyen összeállításban szerepel majd a magyar válogatott együttes, sőt a budapesti „Sport" című szaklap közvéleménykutatást rendez. A lapban levő szelvényen ki-ki feltüntetheti a szerinte legjobb csapatot s a legtöbb szavazat alapján jelenleg így alakulna a legjobb magyar labdarúgó-csapat: llku — Kárpáti, Mátrai, Dalnoki — Szojka, Berendi — Sándor, Kocsis, Tichy, Molnár, Fenyvesi. Külföldön történt Párizsban megalakult a netetlenségét, lábával leállított egy véletlenül hozzá került labdát, előretört, átment a fedezeteken, kicselezte a hátvédeket és a dermedten álló kollégája mellett már ott táncolt a hálóban a labda. Mindkét csapat erre odarohant a vállalkozó szellemű kapushoz, néhányan vállukra kapták és úgy vitték vissza a helyére. Különös végrendeletet hagyott hátra az Angliában elhunyt W. Miller, aki egész életében bolondja volt a labdarúgásnak. Utolsó akarata ekként végződött: Égessenek el és hamvaimat kedvenc egyesületem labdarúgó-pályáján szórják szerteszéjjel ... A hátramaradottak — hír szerint — eleget tesznek majd a kívánságnak. A magyar válogatott csapat, ha — tegyük fel — ebben az összeállításban játszana, ugyancsak pompás együttest alakítana, mely megállná helyét erős ellenfelekkel szemben is. Természetes azonban, hogy nem rendelkezne még azzal az öszszeszokottsággal és az ebből eredő erényekkel — értsd: összjáték és gólhelyzetek kialakítása —, mint elődje, de kétségtelen, hogy már egy éven belül nagy haladás mutatkozna. Ám, ne felejtsük el, hogy az 1952 és 1955 között szerepelt magyar válogatott csapat kivételes tehetségek gyűjteménye volt, amilyen csak nagyritkán áll össze. Utoljára az első világháború Idejében, tehát 40 évvel ezelőtt volt ehbez hasonló „aranycsapata" a magyar futballnak, de azóta sem. Az akkori együttes a háború miatt, sajnos, csak keveset szerepelt külföldön. Játékereje azonban oly rendkívüli volt, hogy minden valószínűség szerint éppen úgy végigverte volna Európa válogatottjait, mint négy évtizeddel később Puskásék tették s térdre kényszeritették volna saját otthonában az angol válogatottat Is. A magyar labda-rúgás bővelkedik fiatal tehetsegekben. Csak arról van sző, hogy vezetőik a megfelelő keverékre találjanak. Ha ez sikerül semmi szükség többé a már amúgy is a kiöregedés határán levő „nagyágyúkra" . De szép lenne jutott eszembe, ha a közeljövőben meginduló labdarúgó-bajnokság során megjavulna a játékosok sporterkölcsi színvonala, így például a tárgyilagosságuk is. De szép lenne, ha például mérkőzés után a vesztes csapat öltözőjében a következő nyilatkozatokat kapnám: A k-rpus: A hálónkba került öt gól engem terhel. Hogy közben eltört az orrcsontom, arról csakis én tehetek. Minek is tartottam ; orromat a csatár lába elé... : A jobbfedezett: Jól láttam, hogy a labda teljes terjedelmével haladt át a gólvonalon. Amikor a játékvezető hozzám fordult és kérdezte, gól volt-e, határozottan kijelentettem, hogy százszázalékos gól! A balösszekötő: A gól, amit lőtteta, érvénytelen volt. A bíró megadta volna, de hozzásiettem és figyelmeztettem, hogy karommal nyomtam hálóba a labdát. A középfedezet: Lövésem , 3 másodperccel a játékidő \ letelte után került a kapuba. Megnéztem karkötőórámat és megállapítottam, hogy a bíró Imjszálpontosan jelezte a mérkőzés végét. A klubelnök: Ellenfelünk ragyogóan játszott. De ha kérdezné, hogy ki volt a legjobb ember a pályán, tüstént azt válaszolnám: a játékvezető. Döntései mindig igazságosak voltak! A játékvezető: Ebbe a városba mindig szívesen jövök. Ilyen tárgyilagos közönségnél örömmel ítélek tizenegyest az otthoni csapat ellen ... О Mit szólnak hozzá ? De szép lenne ... igaz ? — Abbahagyni a mászást, már fent vagyunk! 15