A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-10 / 10. szám

Édes anyanyelvünk Eligazodás a helyes magyarság kérdéseiben Azt, amit erről a kérdésről már mondottunk, szeretnénk még megtoldani egykét fontos dologgal. Említettük, hogy a nyelvhelyesség szabályainak megállapítása értékelő munka és nagy felelősséget ró a nyelvészre. Hogy azonban senki félre ne értsen bennünket, hangsúlyoznunk kell, hogy a nyelvész nem szabályozza a nyelvet; ő csak levonja a nyelv tényeiből a szabályokat, megállapítja, hogy ezek a szabályok vannak és miben állanak. A nyelvész ezeknek a tőle függetlenül létező törvényeknek a tiszteletére akar bennünket rászoktatni. Ennek a vizsgálódásnak az eredményei a nyelvi helyesség szabályai. Egy-egy ilyen szabály kimondására tehát nem elég a saját nyelvérz'ékünk jóváhagyása: a tárgyi bizonyítékok egész sorával meg kell okolni állításunkat. Ismerni kell ehhez a nép nyelvét, nyelvünk történeti fejlődésének teljes útvonalát és minden fontosabb mozzanatát, irodalmunk jeles mestereinek nyelvét, különösen a népies költészet képviselőinek, Petőfinek, Aranynak, József Attilának a műalkotásait, más kiváló írók műveit, így pl. Ady költészetét. Azonban a felsorolt tulajdonságok magukban még nem elegendők arra, hogy segítségükkel a nyelvhelyességi kérdésekben eligazodhassunk. Az általános nyelvészeti ismeretekben is otthonosnak kell lennünk és anyanyelvünkön kívül ismernünk kell más nyelveket is, főképp a velünk rokon népek nyelvét és azokat a nyelveket, melyekkel a magyar nyelv szorosabb kapcsolatban volt vagy van, mert így könnyebben felismerhetjük nyelvünknek azokat a jelenségeit, melyek más népek nyelvi hatásainak az eredményei. Nagy általánosságban igen nehéz megmondani, hogy a nyelvhasználatban mi jó, mi rossz. Sokszor a leggondosabb írónak és nyelvészek is támadnak nyelvhelyességi kétségei. Ilyen esetekben némi iránymutatást nyújthat a következő meggondolás. Azt figyeljük meg, valóságos értelme van-e a kérdéses szónak, kifejezésnek, vagy átvitt-e az értelme. Ha átvitt az értelem, soha se tévesszük szem elöl, hogy az átvitt értelemnek mindig valami alapjának kell lennie. Mikor Vörösmarty azt mondta „A kisgyermek halálára" c. költeményében, hogy a halál leszedte a gyermek arcának piros rózsáit, helyesen mondta, mert a piros rózsa meg a piros arc szín dolgában megegyeeik, a két fogalom hasonló, ezért felcserélhető. Ha pedig azt mondjuk, hogy a versenyben a mi iskolánk lett az első, szintén helyesen beszélünk. Az iskola meg a beléje járó ifjúság oksági kapcsolatban van egymással, a két rokon fogalmat tehát szintén felcserélhetjük. Ha a mondottak alapján vizsgáljuk pl. ezekét az átvitf értelmű kifejezéseket: ez nekem nem fekszik (nem tetszik), jól néz ki (egészséges, jó színben van), lelépi a díszszázadot (ellép a díszszázad előtt), rögtön érezzük, hogy ezeknek az átvitt értelmű kifejezéseknek nyelvünkben semmi alapjuk sincs. Vannak olyan átvitt értelműnek látszó kifejezések, melyek a valóságban nem azok, a közösség azonban annak tartja őket, mert nem ismeri e kifejezések eredetét. Ilyen kifejezés pl. a kihív, versenyre hív, felveszi a versenyt. Regényeinkből és más olvasmányainkból tudjuk, hogy egykor az ostromló sereg egyik vitéze csakugyan kihívta a várból valamelyik ellenfelét, s ezt a kihívásra szóló írást a vár kapujában csakugyan felvette az ostromlott vitézek egyike. Az ilyen kifejezések tehát csak ma látszanak átvitt értelműeknek, eredetileg nem voltak azok, ezekre tehát fenti megállapításaink nem vonatkoznak. Általában véve mégis jól tesszük, ha átvitt értelmű kifejezéseink vizsgálatában a most említett szabályt tartjuk szem előtt, mert idegenszerű kifejezéseink szinte végtelen nagy számában valami csekély iránymutatást mégis nyújt. Orbán Gábor Cl E EESZURU JfV VÍZSZINTES: 1. Pozsonyi képíró, egy képe az itteni városi múzeumban. 14. Híres rhoduszi atléta, Pindaros kortársa. 15. ... Flynn, híres amerikai filmszínész. 16. Vissza: névelő. 18. Magasba lendülök. 19. Érzékek — németül. 21. Város Dél-Franciaországban, Avignon közelében. 23. ... gara, Észak-Amerika legnagyobb vízesése. 24. Névelővel: a legszentebb mindenkinek. 26. Nem — német zsargonban. 28. Vissza: minden árunak van. 29. Amerikai férfinév. 30. Szülő. 31. ... litek, csatlósok. 33. Vissza: kérdőszó. 34. Női név. 36. Hátvéd. 38. London eleje. 39. Kor betűi keverve. 40. Dél — portugálul. 42. Tenger — latinul. 44. Dürer Albert eredeti magyar családi neve. 46. Zemplényi Mihály. 47 Ciliin, fontos gyógyszer. 49. Különleges. 51. I-vel a végén egyenruhaszín. 52. Rimaszombati születésű szobrászművész, a modern magyar szobrászat megalapítója. Sok műve a Szépművészeti Múzeumban. 55. Vissza: névelővel, tavasszal fakad. 57. Mássalhangzó fonetikusan. 58. K. F. I. 59. Véredények. 61. Ibolyaszín. 62. Latin prepozíció. 63. Cet. 64. K-val, emse. 65. Dán fillér. 66. Török rang volt. 67. Folyó — spanyolul. 68. Vissza: norvég férfinév. 69. R. O. 70. Növény. 71. A Rajna baloldali mellékfolyója. 73. Női név. 75. Maláta — németül. 76. A. R. 78. Ráró magánhangzói. 79. Híres Zola-regény címe. 81. Térd — népiesen. 83. Névelővel: apró lovak; 85. Cser — szlovákul. 86. Hazárdjáték-fajta. 87. Az USA dél-nyugati állama (A = I). 88. Eperjesi festő, később Loebenben telepedett le, ahol képmásokat, csendéletet, vadászképeket festett. Magyar művészet (1800-1850) it. FÜGGŐLEGES: A 8. számban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: VANDRÁK KAROLY, LIGETI ANTAL, KLEMENS JÖZSEF, CZAUSIG JÓZSEF, KLIMKOV1CS JÁNOS, ROMBAUER JÁNOS. A 7. számban közölt rejtvény megfejtői közül jutalomban részesültek: János Ágnes, Kassa; Sir.ion Olga, Pozsony; Szenczi Gábor, Királyhelmec, Morvay Jenő, Zsigárd; Fiala Margit, Modor. 1. Pecsét — latinul. 2. Dalmáciai város. 3. Én — latinul. 4. Vissza: csomagol. 5. Ő — németül. 6. Kunyhó — latinul. 7. A huszita háborúk híres cseh vezére. 8. Japán pénzegység. 9. Három — olaszul. 10. Strázsa. 11. Szétfejt. 12. Ilona becézve. 13. Se ..., se száma. 14. Libetbányai szobrász. Művészetét Nyitrőn, majd Pozsonyban folytatta, később Pestre költözött. 17. Névelővel: zsámolyok. 20. N. A. Z. 22. Lőcsei születésű festő, az első, aki külföldön is nagy hírnevet szerzett magának. Olaszországban dolgozott. 25. A jó szappannak van. 27. Azonos betűk. 30. Kalap magánhangzói. 32. Poprádi születésű szobrász, ő mintázta a londoni kristálypalota számára Kossuth és Batthyány Lajos mellszobrait. 33. M-mel kötőszó. 35. Móló mássalhangzói. 37. Jeles tanulót. 39. Vissza: az Ibériai félsziget egyik legnagyobb folyója. 41. Zeusz felesége. 43. Metszet — szlovákul. 44. Görög női név. 45. Római bölcs, Nero nevelője. 47. Sztambul európai negyede. 48. Tiltó sző. 50. Tbiliszi régi neve. 52. Minden embernek van. 53. Kettős mássalhanzó. 54. V. E. 56. Váltóforgatás, közismert idegen szóval. 60. Brazíliai eredetű tánc. 62. Liba magánhangzói. 66. Bim ikerszava. 70. Fivér közismert olasz rövidítése. 71. Gabonaszemek. 72. Bolívia fővárosa. 73. Keresztek felirata. 74. Vissza, magyar ispán, föllázadt I. István és a kereszténység ellen. 75. Fagy — szlovákul. 77. Vissza: hint. 78. Fáni betűi keverve. 80. Híres német villamossági vállalat. 82. „H" angol fonetikával. 83. Névelővel: görög betű. 84. Bibliai alak, „árvízi hajós". 86. Motor eleje. 87. Is — szlovákul. 10