A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-10 / 10. szám

Fersztl József, a legöregebb — és Kulcsár Ilona, a legfiatalabb alkalmazott Sztahó Ludmilla esztergályos csak 18 éves, de 169%-ra teljesíti a normáját Stuka felvételei Ha az ember végigmegy a pozsonyi Újváros csendes Radlinsky utcáján és a virágvölgyi templommal szemben megpillantja azt a csúnya, három utcára nyíló épülettömböt, amelyet nemrég renováltak, aligha gondolná, hogy ebben, a füstölgő kéményt és minden egyebet, ami gyárra emlékeztetne — nélkülöző épületben működik a világhírű KOH-I-NOOR fogkeféket előállító Kefegyár nemzeti vállalat. Az üzem már régi-régi tradícióval rendelkezik, még 1832-ben alapították s 1860-ban már mintegy ötszáz alkalmazottat foglalkoztatott. A jelenlegi gyárépület is több mint 60 éves, és a gépipark legnagyobb része is (2—3 egészen új gép kivételével) kisebb modernizálással 50 esztendeje van üzemben. Csupa automata .vagy félautomata gép ez, amelyeket a gyár maga konstruált és állított elő a saját műhelyében. Persze, a régi tulajdonos, Grtineberg — aki a háború után Ausztriába távozott és ott alapított új gyárat — a gépelt szabadalmaztatta és jó minőségű gyártmányain kívül nyilván ez volt az egyik oka, hogy — titokként kezelvén a termelő módszereket — fogkefe terén szinte egyeduralomra sikerült szert tennie az egész világpiacon. A felszabadulás után, amikor a gyár végre azok kezébe került, akik dolgoznak benne, az üzem még nagyobb fejlődésnek Indult, a gyártmányok minősége egyre emelkedik, ez Idő szerint mindenféle kefe- és ecsetfajtán kívül, mintegy 2 millió darab fogkefét gyártanak évente és szállítanak a világ minden részébe, de Főleg Hollandiába, ahol az emberek, úgy látszik, Igen konzervatívok, mert nem hajlandók mással mosni a fogukat, mint Kohinoorral. Az üzemet Binder Gabriella vezeti. Energikus asszony, munkásigazgató. 32 éve dolgozik a gyárban, mint egyszerű munkásnő kezdte s ez ls maradt a felszabadulásig. Nagy érdemei vannak abban, hogy az üzem a frontesemények lezajlása után csakhamar újra megkezdhette a munkát. Már az első köztársaság idején szervezett munkás. Az ún. szlovák állam alatt ls kitartott elvei mellett s részt vett a kommunista párt illegális munkájában. A felszabadulás után művezető, majd 1950-től a tervosztály előadója, 1952 óta pedig a vállalat igazgatója. S hogy jól ve-8 zetl az üzemet, azt mutatja az ls, hogy 1956-ban elnyerték az Erdészeti és Faipari Minisztérium vörös vándorzászlaját és a „példás exportüzem" dicsérő elismerést. De nemcsak egy ilyen régi, lelkes alkalmazottja van a gyárnak, Fresztl József bácsi például már hatvan éve dolgozik megszakítás nélkül az üzemben, 72 éves, de még mindig nincs szíve otthagyni a vállalatot, ahol megöregedett s az üzem — megfiatalodott. A gyár két „példás dolgozó" kitüntetésben részesült alkalmazottja sem mostanában került az üzemhez. Varga Róza, aki 160 százalékra teljesíti "a normáját, 12 éve, és Winter Erzsébet, aki 200 százalékos teljesítménnyel dicsekedhetik, 30 éve dolgozik a kefegyárban. Jarabek Gizella, az egyik műhely vezetője, ls már 33 éve alkalmazottja a vállalatnak. De lelkes fiatal ls akad szépszámban. Hogy csak találomra néhány nevet említsek: Sztahó Ludmilla csak tavaly került az üzemhez egyenesen az iskolából. Mindössze 18 éves és — esztergályos, mégpedig a javából: 169 százalékra teljesíti a normáját. De nem sokkal marad el mögötte Burgschauer Róza, Szvojenovszka Anna, Holec Vincencla, Jordán Hilda vagy Farkas Paula sem. Egyikük sincs több húsz évesnél. Kulcsár Ilona, Hindlc Valéria és Kocián Anna a csomagolóban pedig alig 15—16 éves. Lelkes művelődési élet is folyik az üzemben: van szép könyvtáruk, énekkaruk, most alakult meg a zenekar, amelyhez a hangszereket kitüntetésképpen kapták az állami külkereskedelemtől egy teljesen felszerelt bábszínházzal együtt. 440 alkalmazottja van a vállalatnak, s 60 százalékuk nő. Elég szépen keresnek, 700—800 korona az átlagbér, azonkívül az anyagmegtakarítást még külön ls díjazzák, így például Varga Róza havonta átlag 75 koronát mutat ki az e célra nyitott folyószámláján. Megfiatalodott a vállalat, Pozsony legrégibb gyára. Hiába nyitott új üzemet Ausztriában Grüneberg, a régi tulajdonos, és próbálkozik hamisítani az eredeti KOH-I-NOOR gyártmányokat, nincs sikere, hiszen éppen a legrégibb vásárló, Hollandia, hívta fel a Kefegyár figyelmét erre a kapitalista trükkre, Uzletrontásra. Hiába — lejárt már a Grünebergek ideje. —ta— Binder Gabriella Igazgató, 32 éve dolgozik az üzemben И \ f Közeledik a húsvét — E- . Holec Vincencla meszelöket gyárt