A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-24 / 8. szám

A nyugatnemet film frontkatonája Jelenet az „Azokban a napokban" Maros pilóta (W. Gllnski) es csábitója (Г.. VVisocka) a lengyel film főszereplői Az Átlami Faluszínház magyar együttese Benedek András „Csudakarikás" című zenés mesejátékának élűadásaival nagy sikert arat a Csallóköz járá­saiban. A gyermekműsornak szánt darab egyre nagyobb közönsé­get hódít meg a felnőttek so­ra bon is és így a délutáni elő­adások mellett az esti előadá­sok is nagy látogatottságnak örvendenek. A mesejáték cselekménye egy juhászlegény alakjára épül, aki „igazság-ostorával" csudás dol­gokat miivel: kiszabadítja az ártatlanul kalodába zárt Gali­bát, visszaszerzi az ördögtől Bergengócia királyánede ellopott koronáját, kihajtja a sárkányt a falu zenélő kútjából, majd végül, mikor a sárkány Juliská­ba bújik a karikás ostor elöl, kiűzi a lányból a fenevadat és szurokká változtatja. 6 A játékot Kováts Ottó ren­d zte. Munkáját jó színészi el­képzelés jellemzi, amely a hang súlyt a darab mozgékony cse­lekményére helyezi. A játék egy pillanatra sem válik sztatikus -sá, a színpadon mindig tesznek, vesznek, mozognak, bár néha a szöveg rovására. Vécsei Valentin József jelme­zei és díszletei mesekönyböl kivágott képekként élénk va­rázsolják Bergengócia csodála­tos világát. A díszleteik a ,jó díszleteknek" tulajdonságait, hordozzák, vagyis a szereplök­kel együtt adják a teljes kép­zőművészeti élményt. A három ördögöt Lengyel Ferenc, Vá­radi Béla és Németh Béla hoz­ták színre. Az előadás legjobb alakításai: Bugár Gáspár Marci bácsija és M. Horváth Ilona Ki­rálynéja. K. L. Kádár Emberrablás c. csehszlovák filmjéhez. Hőse Mares kapitány, aki a háború alatt az angol légierők tiszt­je volt, most utasszállító pilóta. Egy államellenes elem, hajdani barátja megkörnyékezi, de Marest nem lehet megvesztegetni. Megkísértik ót érzel­mi úton is, ám a pilóta hosszú lelki­tusa után hű marad hazájához — nem repül Angliába kedvese után. Volt barátja erőszakkal akarja kény­szeríteni, hogy külföldön szálljon le, de Mares ügyes manőverezéssel a fegyveres támadót rendőrkézre jut­tatja. A pilótát szeretik és becsülik társai. 6 mégis úgy érzi, hogy felettesei bi­zalmatlanok vele - szemben múltja miatt. A legnagyobb elismerésnek tartja, amikor végre megkapja útle­velét és külföldi vonalakon is repül­het. A tapasztalt pilóta öntudatos polgárrá fejlődik. Egyéni boldogságát is megtalálja egy barátja húgának ol­dalán. A kalandos tárgyú filmben szépen kidomborodnak az egyes jellemek és helyesen megmutatkozik, hogy a nép állama megbecsüli hű fiait. (Ln) Azokban a napokban Helmut Káutner filmtörténetének főhőse egy autó. Két fiatal szerelő autóroncsot szerel a háború után. Közben különféle tárgyakat találnak, melyeknek mindegyike emberi sorsok szomorú emléke. A két munkás vitat­kozik az ember életének értékéről és értelméről és az autőroncs bele­szól a két fiatalember vitájába. A meglelt apró tárgyakon keresztül felvonul előttük a német tragédia. Az autő utolsó gazdáit találat éri. így kerül az autó a roncsok temet­kezőhelyére. Megértik-e a holt tár­gyak szavát a mai fiatalok? Karl, a fiatalabb szerelő megfelel a kérdésre: A fontos az, hogy érezzük magunk­ban az embert, hogy soha többé ne váljunk gyilkos fenevadakká. Ez a film eszmei mondanivalója, amit a rendező és a színészek jó tipus&brá­zolással tolmácsolnak. Mares pilóta döntése Leonard Buczkowski rendező film­iánek témáia némilea hasonlít Jan

Next

/
Thumbnails
Contents