A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-17 / 7. szám

Csinosítás (A Devdas című filmből) A kis Eileen ismerkedik a zongorával Devdas A hét legnagyobb filmje kétségtelenül Bimal Roy hindu filmrendező Dévdas című filmje, mely Nabendu Ghosh szövegkönyve alapján készült. Szerelmi dráma egy sajátos vonású keleti ország bonyolult osztályviszonyai közepette. A film tárgya nem új. Már több alkotásban feldolgozták: két szerelmes nem lehet egymásé a szülök különböző vagyoni helyzete miatt, ami tragédiához vezet. Ez lényegében a film tartalma, de többet mond egyszerű szerelmi drámánál. Roy oly művészi szaktudással felelt meg feladatának, hogy a film hiteles korképként hat. Bemutatja egy nemrégen szabad fejlődésnek indult, önállósult kapitalista ország osztályviszonyait, az emberek gondolkodásmódját, melyre erősen rányomják bélyegüket a már letűnt kasztrendszer csökevényei. A filmben a szép Paro és Devdas már gyermekkoruktól szeretik egymást. Devdas gazdag szülők gyermeke, nagy vagyon jövendő örököse, Paro viszont alacsonyabb kasztból származik, ő sem szegény, de vagyona nem ér fel Devdaséval. Míg gyermekek, senki sem gátolja barátságukat, de mikor már felnőttek, Devdas szülei hallani sem akarnak a házasságról. Devdas válaszúton van: a szíve és a vagyon között kell választania. Nagy lelki tusájában nem tudja, mitévő legyen. Görcsösen ragaszkodik a vagyonhoz, de Paroról sem akar lemondani. Rossz útra tér és az alkoholizmusban talál vigasztalást, aminek végül áldozatul esik. Mélyen átélt, nagyszerű művészi alakítással mutatkozott be Dilip Kumar Devdas és Vyjayantimala Paro szerepében. • Otthona a nagyvilág M. S. Gordon angol-ausztráliai gyártmányú filmje Eileen Joyce hires zongoraművésznő pályafutását és élettörténetét ecseteli. Megmutatja azt a rögös utat, melyen a szegény, de nagy ambíciótól fűtött aranyásó kislánya eljut a hangversenytermek emelvényeire. Megható jelenetek peregnek a nézó előtt. Eileen már gyermekésszel felfogja szülői nyomorát, és ezért szájharmonikán játszva a bányászok körében maga keresi meg a zongoraórák diját. Meglepő a gyermek nagy akaratereje, leleményessége, mellyel a legnehezebb helyzetben is segit magán. A film nem mond valami különösebbet. Megismerjük benne a kapitalista társadalom viszonyait, kegyetlenségét, a módos úri családok mentalitását, lenézó gőgjét a szegénysorsú csodagyerekkel szemben. A film főszerepét a bájos Suzanna Parett játssza. Egyéniségével és pompás játékával megnyerte a nézők rokonszenvét. A felnőtt zongoraművésznő szerepében magát Eileen Joyce-t látjuk a zongoránál. Római történetek Gianni Franciolini, a Római történetek címú olasz filmben mulatságos történetekben mutatja be a nagyváros egyik negyedének deklasszált elemeit. Egyszerű fiatal kisemberek, munkások, akik jobb életre vágynak. Négy különféle foglalkozású fiatalember a hőse a történetnek. Jobb életre törekszenek, de nem ízlik nekik a munka. A jobb életmódot nem munkával (ez a kapitalizmusban lehetetlen), hanem különféle spekulációkkal, üzérkedéssel akarják biztosítani. Talán nem is bocsátkoznának nagy és kockázatos kalandokba, ha nem tűnne fel minduntalan rossz szellemük, a börtönből kiszabadult Alvaro, aki az élettől többet . váró fiatalokat mindig beugratja valamilyen „üzletbe", amelyen rajtavesznek, s aztán otthagyja őket a pácban. A- végén börtönbe kerülnek s itt jönnek rá, hogy rossz úton haladtak; kiszabadulásuk után Alvaro hiába jön újabb ötletekkel: alaposan megfürdetik és elzavarják. Mindegyikük elfoglalja szerény helyét a maga mindennapi munkahelyén. Még Alvaro is ráfanyalodik a munkára, jóllehet, soha sem szűnik meg töprengeni újabb nagy terveken. A vígjátékszerúen pergő, kacagtató történetek sikerét Vittorio de Sica és Silva Pampani szereplése is biztosltja. Lőrincz László A Devdas szerelmespárja