A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-03 / 5. szám

Köszöntj ük Sas Andort ooooooooooooooooooooc MUHAMI Sas Andor hetven éves — ünnepet jelent ez a szlovákiai magyar kultu­rális életben, amelynek munkásai között kiváló helyet foglal el a rend­kívül gazdag munkásságú, sokoldalú tudós. Amíg a tanítvány gyönge tolla a hála szavait keresi,' egyie csak a tartozások jutnak eszébe. ^Nagyon sokkal vagyunk adósai Sas professzor­nak, aki kétségkívül a legtöbbet pro­dukált a szlovákiai magyar tudományos életben; egész élet­művének értékelését eddig senki meg sem kísérelte, dé egyes je­lentős alkotásai 's jó­részt visszhang vagy kellő értékelés nélkül maradtak A magyar főváros­ban született 1887-ben, s ott járt közép­iskolába, majd az egyetemre. Nem volt ösztöndíja, mint a leg­több mai főiskolásnak, önerejéből mégis eljutott külföldi tanulmányútra, a berlini egyetemre. Az első világháború előtt középisko­lai tanári oklevelet és három dokto­rátust szerzett: bölcsészetböl, jogból és közgazdaságtudományból. Már ek­kor a fiatal pesti progresszív írás­tudó, nemzedék egyik legműveltebb képviselője volt. Alapos körültekin­téssel megírt tanulmányait szívesen közölték a magyar kultúrélet irányí­tó jelentőségű folyóiratai, mint az egyetemes Philológiai Közlöny, Hu­szadik Század, Nyugat, Atheneum stb. Ezekben a magyar irodalmat az Euró­pát ismerő humanista kultúrember szemével nézte, a szellemi értékeket a művelt világ alkotásainak hiteles mértékével mérte, mint pl. Madách és Hegel c. cikkében (Atheneum, 1916. 206—222. oldal). 1919-ben, a Magyar Tanácsköztár­saság emlékezetes napjaiban Lukács György nevezte ki Sas Andort főisko­lai tanárrá. A tudományos munkára elhivatottságot' érző, lelkes fiatal ta­nár számára ez volt a legmegfelelőbb hivatás, amit kapitalista körülmények között sem azelőtt, sem később nem tudott elérni. Sajnos az első magyar proletárdiktatúra néhány hónapos hősi küzdelem után elbukott, s a magyar szellemi élet leghaladóbb tehetségei külföldi emigrációba kényszerültek, így került Sas Andor is Bécsbe, .ahol magas műveltsége mellett második nagyszerű tulajdonsága, pompás nyelvérzéke segítette: németül olyan jól beszél, mint anyanyelvén, ezen kívül tud angolul, franciáiul és szlo­vákul. Bécsben a legkülönbözőbb nemzeti­ségű diákokat tanítja a nagy nemze­tek nyelvére, de tevékenységének kö­zéppontjában itt is a tudományos ku­tatás, az emberi műveltség értékeinek a búvármunkához hasonló felszínre hozatala állott. Marx és a magyar sza­badságharc emigránsainak értékes kapcsolataira derít fényt a bécsi ar­chívumokban. A kultúra kincseinek szenvedélyes bányászása Sas Andor életének elmaradhatatlan részévé vált: a szlovákiai magyar értelmiség tagjai közül senki sem töltött még annyi időt levél­tárak tanulmányozásá­val, mint ő. Még fiatal kuta­tó korában meg­mutatkozott Sas An­dor műveltségének sokoldalúsága is. Tu­dományos munkássá­gát nem egy-irányba világító fénysugárhoz, hanem széles körív­ben mozgó reflektor­hoz lehet csak ha­sonlítani. Külöböző tudományos kérdé­sekre világít rá, de mindenben tud válami újat, eredetit felmutatni, s ré­gi igazságokat új oldalukról, sajátsá­gos egyéni megállapításokkal érzékel­tetni. A tapasztalt irodalomtörténész többirányú, széles tájékozottsága intő példa nekünk fiataloknak, s azt mu­tatja, hogy nem ismerheti eléggé a magyar irodalmat az, akinek nincsen mély történelmi szaktudása, alapos világirodalmi tájékozottsága vagy aki nem ért más művészetekhez is. Az 1920-as évek elején egy pályá­zat folytán Munkácsra kerül közép­iskolai tanárnak. Igazi szellemi kva­litására vall, hogy a köztársaság leg­elhanyagoltabb részén, a gyarmati ki­zsákámányolás alatt görnyedő Kárpát-Ukrajnában is ki tudott törni a szlo­vákiai magyar értelmiséget ekkor ál­talában jellemző vidékies nacionalista szűklátókörűségből és provincionaliz­musból. Időtálló értékeket felmutató írásai nemcsak az egész magyar nyelv­területen, hanem a német tudományos körökben is ismertté tették nevét. Munkács város rendezetlen papírhal­mazt tartalmazó levéltárából több kö­tetnyi kulturális kincset bányász ki, amelyből még 1927-ben megjelentet egy könyvet Szabadalmas Munkács vá­ros levéltára címen. Ez a mü Kárpát-Ukrajna történetének egyik legjelen­tősebb forrása, melyből többször me­rítenek napjaink szovjet tudósai is. Az 1930-as években átkerül a pozso­nyi magyar tanítóképzőbe, hol szak­képzett tanítókat nevel, akik közül nem egyben felébreszti a tudományos érdeklődést, kulturális .munkásságával pedig őszintén és következetesen szolgálja a csehszlovák-magyar kö­zeledés magasztos ügyét, amely nálunk lelkiismereti elkötelezettség volt min-Közép-Európában — talán az egyetlen Rab'ii tett India jelenkori költészete. Pedig világirodc ségek lakta föld nem egy jelentős poétát s egyike Muhammad Ikbál, az urdu nyelven írt tája" jelzővel ruháztak fel. Ikbál verseiben £ éleszteni az elnyomottakban, megalázottakban, det és arról vallott, hogy csak gyökeres fort radalom biztosíthatja minden embernek a jól kezett haláláig az új urdu-nyelvű irodalom me urdu költészet új virágzásában. Két verse kÖ2 költő egyik korai kötetéből származik, a másc 1936-ban látott nyomtatott betűt, a „Mózes [ Szentjánosbogár • Szentjánosbogár röpdös-e a réten, vagy virágok közt kóborló gyertyaláng, csillag-gyermek röppent le a mennyboltról, vagxf holdsugár remeg az erdő'falán? A fényes nappal küldött-e hírnököt, hogy égjen az éj fekete bársonyán? Kristálygomb hullott le a hold palástjáról, vagy egy porszem a nap testéről talán? Régmúlt csodák rejtett villanását bocsátotta-e ki a zárt szépség — karám? Egyszer elvész, majd a homályon áttör, hol felvillan, hol kihány e hold-parány. den humanista írástudó számára. Ek­kor írja folytatásokban a haladó ak­tivista értelmiség kedvelt lapjába, a Magyar Újságba „Riedl Szende híd­verési kísérlete a cseh és magyar szellemiség között a Bach-korszak Prágájában" című monográfiáját, amelyben nemcsak teljes képet ad a cseh-magyar kulturális kapcsolatok e kezdeményező munkásáról, hanem egyúttal szélesebb betekintést nyújt, nékülözhetetlen adatokat is szolgáltat a csehszlovák-magyar barátság törté­netéhez. E tanulmány számos megál­lapításával Sas Andor már itt olyan elveket hangoztat, amelyek ma ér­vényesülnek szocializmust építő álla­munk kultúrpolitikájában. A fasizmus évei, 1939-től 1945-ig, Sas Andor teljes elnémítását jelentik, sőt puszta létét is halállal fenyege­tik. Most látszik meg, hogy neve nem­csak lexikonokba, történeti művekbe íródott be, hanem ennél sokkal mé­lyebben igaz tanítványai szívébe, ők mentik meg a haladó szellemű tudós életét, rejtegetve öt a haláltáborok kopói elől. A felszabadulás után, néhány keserű és kényszerű év elteltével kisüt az általa oly szépen jellemzett gottwaldi jégtörő február napja. S minthacsak jóvá akarná ten Andort újból az tő helyre, a Pec gyar tanszékéne lesz újból, több delmekben és ta év után, főiskol vákia első s ec nemzetiségű doc lás utáni kult már mindenki t újságot vagy kc a rádiót. vagy t könyveinket. Iga veiről: Történeti nyok (1953), (1954), Egy kár| bériségi alkonya veiről, valamint Mikszáth, Fazel Géza, Móra Ferf és szlovák ford; vei elé írt bevez gyon kevés érté sőt ezeknek egy sen elhallgatta, meztetés arra a az új költői ha. mányos szakírói látnunk a szlo' könnyen áttekir Külön tanulrr Andor kiforrott,

Next

/
Thumbnails
Contents