A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1956-12-16 / 3. szám
Ketten a sivatagban (A negyvenegyedik) ságmozgalmának egy korszakát örökíti meg páratlan jellemrajzzal. Hősei az Egyesült Államok területére menekült és a diktátor Diaz ellen felkelést szervező hazafiak. A rendező, Jack London eredeti jellemzéséhez híven, előtérbe állítja az erősjellemű Jósé Fernandezt, a kivégzett szabadsághős fiát, aki nem sajnál mindent feláldozni a mexikói nép szabadságáért. A rendezőn kívül nagy részük van a film sikerében 0. Sztrizsenov, Borisz Andrejev, Rumjanceva, Dorfajeva és más neves szovjet művészeknek. Két kapitány V. Kaverin Két kapitány című magyarra is lefordított regénye kitűnő alkalmat adhatott volna egy, a Bátor emberekhez hasonló izgalmas cselekményü film forgatásához. A tragikusan végződő északsarki expedíció körül bonyolódó történet sajnos, a filmben elvesztette a regény cselekményének izgalmasságát. A forgatókönyv nemcsak azt árulja el előre, miért pusztult el Tatarinov kapitány, hanem azt is, hogy ki miatt. Hogy a film mégsem válik érdektelenné, az elsősorban Vangerov rendező érdeme, aki a titkok időelőtti felfedezését, a gyenge lélektani jellemzést a gyermekszereplők jeleneteinek érdekes és lebilincselő beállításával ellensúlyozza. Játék az élettel Ahhoz, hogy egy kort teljesebben megérthessünk és tisztábban láthassuk az események okait, bizonyos időtávlatra van szükségünk. A szemtanú a visszapillantásban higgadtabban ítél, kevesebb elfogultsággal mérlegel, jobban-látja meg a lényeget és azokat az erőket, amelyek az emberekre hatottak és a jellemeket formálták. Ma közel tizenhét esztendő választ el bennünket a cseh föld megszállásától, a fasiszta protektorok önkényét nyögő cseh nép szenvedésétől. Ez az időtávlat elmélyítette K. I. Beneš regényének mondanivalóját és hitelesebbé tette a belőle .készült filmet is. Túlzás nélkül elmondhatjuk a filmről, Jiři Weiss rendezői munkájáról, hogy a legjobb, amit eddig a fasiszta megszállásról, a csehek ellenállási mozgalmáról kaptunk. A Racek, házaspár nem mindennapi sorsát ecseteli az új cseh film. Amíg a gyengejellemű férfi hűséges kiszolgálója lesz a megszállóknak, az aszszony bekapcsolódik az illegális mozgalomba. Az illegális munka olyan helyzetbe sodorja az asszonyt, hogy a férj szeretőjének hiszi a vele konspiráló férfit. Racek megindítja a válópert és mikor az igazat megtud- • ja, már késő, a Gestapo a szeme előtt elhurcolja élettársát. A kollaboráló ember erkölcsileg összeomlik s nem tudják, milyen sors vár az aszszonyra, börtön-e vagy halál. A film mégsem cseng pesszimisztikusan, a házaspár tizenötéves fia, aki megsejtette anyja szerepét, felnőtté, emberré érik az összeomlásban: elhagyja a házat, hogy anyja társait a veszélyre figyelmeztesse. Az új cseh film az ellenállás' hősi tényeit néhány ember egyéni sorsán át meggyőzően és igen emberien vetíti elénk. Karel Hőger Racek és Vlasta Chramostová Racekné szerepében szerencsésen elkerülik az ilyen filmek üres pátoszát, de a többiek játékában sincs túlzás vagy hangosság, és örömünk csaknem zavartalan, hogy alig van a filmnek gyenge, elrajzolt vagy túljátszott jelenete. Lörincz László A negyvenegyedik N. Csuhraj filmje elvisz bennünket a polgárháború véres, de felette dicső harcainak korába. A vörös csapatok egyik alakulata * Jevszjukov (N. Krjucskov) komiszár vezetésével , elvesztette csapattestét és eltéved a Karakum sivatagban. Egy lehetőségük van csak a megmenekülésre: málhásállatok és élelmiszerkészlet nélkül is gyors ütemben átkelni a sivatagon, hogy eljussanak a hadsereg vezérkarához. Közben megrohannak egy tevekaravánt. Elfognak egy cári tisztet is,’ akit Kelcsak titkos szóbeli utasításokkal küldött Gyenyikinhez. őrzését Marjutkára, a fiatal lelkes bolsevik lányra bízzák, akiről tudják, hogy könyörtelen és ritkán téveszt célt puskája. Már 40 rovást véshetett puskája agyára, mely megannyi cári tiszt életét jelentette. Peregnek az események. A tiszt rokonszenves megjelenésű, megnyerő külsejű, intelligens ember, nem csoda, hogy a lány beleszeret. Szerelmük kölcsönös. A néző azt hinné, veszélyben forog Marjutka bolsevik meggyőződése. Valóban megszédítette őt a szerelem érzése, de eljön az a pillanat, amikor szerelmese a keresésére kiküldött kozákoknak jelt ad és szökni próbál, s a lány — visszaemlékezve Jevszjukov katonai biztos parancsára — lelövi szerelmesét, a „negyvenegyediket”, engedelmeskedik a forradalom parancsszavának, majd a fájdalomtól megtörtén borul szerelmese holttestére. A film nagy pozitívuma, hogy eltér a polgárháború időszakát tárgyaló régebbi filmek formájától, egyéni konfliktusokkal, problémákkal szövi át a filmmesét és ezzel színesebbé, érdekfeszítőbbé teszi a filmtörténetet. A tanulság: a köz ügye iránti kötelesség érzete még a legbensőbb személyes érdekek felett is győzedelmeskedik. Borisz Godunov A művészi tárgyú filmeket méltóképpen képviselte V. Sztrojeva, fiatal szovjet rendező operafilmje, a Borisz Godunov, mely Puskin Muszorgszkijtól megzenésített drámájának filmváltozata. Nagy sikerét elősegítette az is, hogy a legnevesebb szovjet operaénekesek (Pirogov, Nyelepp, Hanajev, Mihajlov, Krivcsenya) alakították a legigényesebb szerepeket és remekeltek tudásukkal s a filmben színészi teljesítményükkel szemben támasztott nagyobb követelményeknek is megfeleltek. A film sikerét az a körülmény is előmozdította, hogy a filmezés nagyobb lehetőségeket nyújt a rendezőnek a tömegjelenetek kidomborltására és tökéletesebb színre vitelére, ami a Borisz Godunovnál különösen fontos, mert főszereplője nem a cár és udvara, hősei az orosz muzsikok. Ezért kell itt nagy súlyt fektetni a tömegjelenetek tökéletes kivitelére, ami a színpadi rendezésnél . sok technikai akadályba ütközik. Az opera filmváltozata is híven visszatükrözi a puskini alapgondolatot: a leghatalmasabb uralkodó is megbukik, ha elveszti a nép támogatását és nem a nép, hanem az önkény kiszolgálójává válik. Ez lesz elkerülhetetlen sorsa Godunovnak és a trónkövetelő ál-Dmitrij Grisa Otrepjevnek is. A mexikói V. Kaplunovszkij filmje, mely Jack London regényének motívumai alapján készült, a mexikói nép szabadI Játék az élettel —■• a Racek házaspár ' Gyermekszereplők a Két kapitányból 1 Jelenet a Mexikói című szovjet filmből
