A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1956-12-09 / 2. szám

Sikeres művelődési tevékenység Rimaszombatban és környékén Rimaszombatban a Csemadok járási titkárságán Barna János, a járási titkár ezzel kezdte el a beszélgetést: — Meg vagyok győződve ar­ról, hogy a mi termelőmun­kánk sokkal eredményeseob, ha műveltebbé tesszük a dolgozó embereket. Látva-látjuk, hogy egy-egy jó színdarab, előadás, vagy egyéb rendezvény milyeíi lelkesítő hatást tud tenni a közönségre. Szeretném ezt pél­dával illusztrálni. A nyár fo­lyamán kultúregyütteseink szí­nes esztrádműsoraikkal sorra látogatták az arató és nyári munkákat végző falvakat. Majdnem hatvan fellépése volt ezeknek a kis együtteseknek. Nem akarom eltúlozni a dol­got, de az egyéni és csoportos meggyőző munkának, valamint az esztrádműsoroknak az lett a hatása, hogy Gortván, Ke­­rekgedén, Bellényben, Pokorá­­don, Ispánmezőn, Dobócán és Jesztén az egyéni földművelők szövetkezetei alakítottak. Mondom, nem egyedüli érdeme ez a kultúregyütteseknek, de az ő fáradozásuk is hozzájá­rult ahhoz, hogy hét új föld­művesszövetkezet létesült já­rásunkban. Persze jó műsorpo­litikát kell folytatni, ezeknek az esztrádműsoroknak hatáso­saknak kell lenni, de vigyázni kel arra, hogy ne az olcsó pro­paganda eszközeivel hassanak. A további beszélgetés során részben Barna Jánostól, rész­ben pedig Drobka Gézától, a rimaszombati helyi csoport színjátszó körének vezetőjétől és Botho Margittól, a Csema­dok járási instruktorától meg­tudtuk, milyen programmal szerepeltek a rimaszombati já­rás Csemadok-csoportjai a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában. A színjátszó csoportok na­gyon szép munkát végeznek. A rimaszombati helyicsoport színjátszói két színművel is készültek az őszi idényre, az Ingyenélőkkel és a János vitéz­zel, de egyelőre csak az In­gyenélőkkel lépnek színpadra, elóreíátbalótag december 15- én. A barátsági hónapra és a Népművészeti Alkotó Verse­nyekre készülve a többi helyi­­csoport együttesei is élénk színjátszói tevékenységet fej­tenek ki. Nagybalogon a Revizort, Já­nosiban és Perjésen a Cigányt, Uzapanyiton a Kubót, Tamás­falván a Szabadság-szerelmet, Ozsgyánban az Annuskát, Gesz­­tetén a Bújócskát, Gortván a Dankó Pistát, Simonyiban pe­dig A vadorzó feleségét viszik, illetve vitték színre a Cse­madok műkedvelői. Ezenkívül valamennyi helyi csoport mű­kedvelői rövidebb-hosszabb szórakoztató műsorral járultak hozzá a barátsági hónap ün­nepségeihez. A Csemadok ke­rületi népművészeti bemutatója is a barátsági hónap jegyében zajlott le Losoncon november 10-én, amelyen a rimaszom­bati helyi csoport táncegyütte­se és 75—80 tagú énekkara is szerepelt rövidebb műsorszá­mokkal Komáromi Edit és Ga­bonás Tibor zeneiskolai tanár vezetésével. Az ismeretterjesztő politikai és szakelőadások tekintetében is eredményesebb munkáról lehet beszámolni, mint a múlt­ban. A barátsági hónap prog­ramjaként valamennyi helyi csoport rendezett előadásokat, amelyeken a Szovjetunió gaz­dasági, politikai és kulturális életéről nyújtanak ismertetést a hallgatóságnak. Rimaszom­batban Krúdy Gábor, a járási múzeum munkatársa tudomá­nyos előadássorozatot tartott ,,Az ember fejlődése” címmel, a közelmúltban pedig a város történetéről tartott előadást nagyszámú hallgatóság előtt. Feleden orvostudományi isme­retterjesztő előadást rendez­tek. Általában lelkiismeretes munkát végez az előadói tes­tület, de még külön meg kell említeni Gabonás Tibor zene­iskolai tanár munkálkodását, akinek az a törekvése, hogy a falvakon is megszerettesse és megismertesse az énekkari és zenekari munkát. Ilyen szán­dékkal előadásokat tart (pél­dául Perjésen és Serkén), szer­vez és lelkesít. Perjésen egy nagyon lelkes héttagú népi zenekar alakult. Serkén pedig most alakul egy nagyobb lét­számú énekkar az ö inspiráló tevékenysége nyomán. A járási népművelődési ház tervei alap­ján Tamásfalván, Pálfalván, Já­nosiban, Szútoron és Simonyi­ban a Csemadok helyicsoportjai különféle témájú ismertető előadásokat, szakelőadásokat terveztek az őszi hónapokban. Rimaszombatban és néhány községben a népművészeti munka fellendítése érdekében a színjátszók, táncosok és énekkari tagok szakmai to­vábbképzéséhez előadásokkal járulnak hozzá. Elismerésre méltó törekvé­seket jelentenek az irodalmi vitaestek rendezvényei is. Ra­­kottyáson az „Egri csillagok”, Jánosiban a „Töretlen föld”, Nagybalogon a „Különös há­zasság”, Tamásin a „Szent Pé­ter esernyője”, Bátkán a „Márton elindul”, Perjésen až „,Üj barázdát szánt az eke”, Zeherjén az „Aranycsillag lo­vagja”, Rimaszombatban a „14 nap a Szovjetunióban” című könyvek adták az irodalmi vi­taestek programját. Éppen a barátsági hónap ak­cióinak sorába illik a külön­böző tanfolyamok rendezése. Orosz, szlovák és magyar nyelvtanfolyamokat szerveztek Rimaszombatban, Nagybalogon, Mezőtelkesen, Tamásin, Tamás­falván, mezőgazdasági szakkö­röket Bátkán és Tamásin. Ri­maszombatban szabászati és varrótanfolyamot indítottak. Tervezik ezeken kívül még kü­lönböző mezőgazdasági jellegű, méhészeti, szőlészeti stb. szak­körök szervezését is. A meggyőző és felvilágosító munkát a Csemadok szervezet egész tevékenységére kiterjesz­tették. Vezetőségi és tagsági gyűléseiken sorozatosan elő­adásokat rendeznek a legidő­szerűbb politikai és belpolitikai jelentőségű eseményekről. Ilyen úton mindig gondoskodott a Csemadok járási vezetősége arról, hogy idejében megis­­merkedhessék a Csemadok­­tagság a SZKP XX. kongresz­­szusának irányelveivel, a CSKP határozataival, a szlovák nem­zeti szervek hatásköréről ki­adott irányelvekkel stb. Cse­­madok-félórák keretében foly­tonos agitációs munkát végez­tek az őszi terménybetakarítás érdekében, vagy ezt a leghatá­sosabb eszközt vették igénybe a politikai felvilágosító munka céljaira is, ismertetve például a közelmúlt magyarországi ese­ményeit és ezzel kapcsolatban pártunk és kormányunk állás­foglalását, vagy a Csemadok központi elnökségének a cseh­szlovákiai magyar dolgozókhoz intézett felhívását. Gazdag a programja és élénk a tevékenysége a rimaszombati járás Csemadok-csoportjainak. Nehéz lenne egyenleget vonni lehetőségek és eredmények kö­zött, de nagyon hihető, hogy sem a rimaszombatiak, sem a járási helyicsoportok nem akarnak megállni a megkezdett úton, hanem még nagyobb aka­rással végzik áldozatos kultú­raterjesztő tevékenységüket. Mert még sok jó, eredmények­ről beszámoló hírben szeret­nénk hallani róluk. Jl méPÉSH tmÍMBEHé I. A SVÉD TUDOMÁNYOS AKADÉMIA a kémia terén elért nagy eredmények el­ismeréséül az 1956. évi Nobel-díjjal Nyi­­kolai Nyikolajevics Szemjonov profesz­­szort, a Szovjet Tudományos Akadémia vegytan-fizikai intézetének vezetőjét és Sir Cyrill Normán - Hinshelwood oxfordi egyetemi tanárt tüntette ki. FILATOV PROFESSZOR, a világhírű szemorvos, Ogyesszában 81 esztendős ko­rában meghalt. Filatov széleskörű tudo­mányos tevékenysége mellett politikai vo­nalon is munkálkodott, tagja' volt az Ukrajnai Legfelsőbb Szovjetnek. AZ USA KORMÁNYA 250 000 dollárt szavazott meg a szovjet orvostudományi kutatások eredményeinek amerikai ki­adása céljából. AZ UNESCO KERETEIBEN MŰKÖDŐ NEMZETKÖZI SZÍNMŰVÉSZETI INTÉZET felhívására 20 ország küldöttei jelenlété­ben tartották meg Bombay-ben az első ázsiai világszínművészeti értekezletet. A TILL ,ULEN SPIEGEL című, közös né­met-francia produkcióban készült film­nek november elején volt a bemutatója Párizsban. A filmet a békedíjjal kitünte­tett híres holland rendező, Joris Yvens rendezte, főszereplője pedig Gérard Phi­­lipe. N. A. BULGANIN, N. SZ. CHRUSCSOV, D. T. SEPILOV és a szovjet élet több más kimagasló egyénisége jelenlétében nyitotta meg Moszkvában az Állami Mú­zeumban Mihailov népművelésügyi mi­niszter a XIX. és a XX. század belga műkincseinek kiállítását, amelyen egy belga kormányküldöttség élén van, Acker miniszterelnök is jelen volt. A SZOVJETUNIÓ KÉPZŐMŰVÉSZETI AKADÉMIÁJA ünnepi estet rendezett Pablo Picasso 75. születésnapja alkalmá­ból, amelyen felolvasták a világhírű fés­­tőművésznek a szovjet művészekhez in-' tézett üdvözlő táviratát. A LENINGRÁDI EREMITAGE termeiben Paul Cézanne, a nagy francia impresz­­szionista festő halálának 50. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek műveiből. 15

Next

/
Thumbnails
Contents