Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
69 Túrról másfél évi működés után1 s mint már özvegy meghívás folytán Békésre ment 1553-ban, hol a szokott buzgalommal hirdette az igét s szorgalommal tanított az iskolában. Itt működésének idejében, s a temesvári várnak Losonczival és Campo olasz vezérrel együtt elveszését megelőzőleg a büntbiinre halmozó kóbor katonák, vezetőik parancsára a legdurvább erőszakot követték el rajta. Szegedi épen kertjében időzött, midőn meglátván őt egy arrafelé menő paraszt, talán egészen jó szándékkal, de a melynek rossz vége Ion. igy szólt hozzá: „Meddig akarsz még maradni itt az iskola falai közt? miért nem menekülsz gyorsan? hiszen készülőben vannak már a Kampó katonái, hogy itt helyben elfogván megöljenek. Bizdrám gyorsan a micskéd van, minden szentekre Ígérem, hogy megőrzőm számodra.“ E közben zsibaly támadván, Szegedi a kertre nyiló ablakon tüstént beugrott szobájába, s aztán igen kérte az ismeretlen embert, hogy pénzes zacskóját, melyet a közben kiadott neki, gondosan őrizze meg. Csakhamar ezután rátörtek a martalócok s az ágy szalmájába rejtett kevés pénzecskéjén kivül könyveivel együtt mindenét elrabolták, őt magát pedig megkötözve Kampóhoz hurcolták.2 A csodálatos istenigondviselés azonban most sem hagyta elveszni, mert a katonák közt egy hajdani tanítványában pártfogója akadt, kinek segélyével megszabadult a fogságból és haláltól, és a Kőrösön titkon átkelve, elmenekült. Midőn elcsendesült a zaj s a rabló katonák tovább mentek, gyorsan visszatért Szegedi, és a nyoszolya szalmájában elrejtett pénzecskéjét az asszonyoktól, kik szokás szerint kutatólózva ráakadtak, kezéhez vette. Az a jóakaratu paraszt azonban, a kire bizta az ablakon kiadott pénzes zacskóját, soha sem jelentkezett többé. Rövid idő múlva leánykáját: Katalint is eltemette a szegedi temetőbe. Ezután következett Temesvár megvívása. {1552. julius 27.) Békésről, hol a balszerencse ily nyilaitól sértetve csaknem fél évet töltött, az őt híréből már jól ismerő tolnaiak hívták meg titkon iskolájuk igazgatására, s ekképen sokaktól kisértetve, de csak egyetlen szolgájával Tolnára vitetett az 1553-dik év végén.3 Ezen Altinumnak nevezett ősrégi, s mint tudva van, a Duna partján fekvő város a leggazdagabb volt akkor minden eklézsiák közt az Euxinus tengerig, és itt működött Szegedi és pedig főként az iskolában, mert a város főpapja Sztáray Mihály csak a nagyobb ünnepeken és nagy 1 Mező-Túron legföljebb csak félévet tölhetett Szegedi. 2 Szegedinek megtámadtatása Kis-Kampónak és társainak az 1552-dik •év február havában a török által Szegedről csúfosan elüzettetése után é-i táján történhetett. 3 Szegedi az 1552-ik év végén vitetett Tolnára, a mint a megelőző és következő 'események menete mutatja.
