Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
263 döttek Becsben és Pozsonyban több magyar főurat megkerestek, pártfogásukba ajánlva ügyüket. Azok többnyire mind helytelenítették, hogy a ceglédiek ellenszegültek a Helytartótanács rendeletének, s midőn Szalai István ellenveté, hogy az nem volt nyilt ellenszegülés, hanem^ csakis addig való halasztást kívánó kérelem, mig a dolog 0 Felsége elé terjesztetik: azon tanácsot nyerték, hogy ottani időzésük nem szükséges, miután ügyük egyhamarjában nem vétetik tárgyalás alá, hanem menjenek haza. Azok tehát julius 12-dikén haza tértek. Végre julius 25-dikén válasz érkezett Szűcs Páltól, melyben tudatja a ceglédiekkel, hogy e hó 16-dikán a Helytartótanács egy rendeletben utasítá Pestmegyét, hogy a ceglédi egyház dolgában újabb és bővebb jelentést tegyen, s egyszersmind az Ő Felségéhez benyújtott folyamodványt is áttette a megyéhez; miből a ceglédiek azt következtették, hogy az ellenvizsgálat az ő javukra rendeltetett el. Minélfogva, hogy ügyüket annál inkább biztosítsák, két követet küldtek a megye főjegyzője Beniokihez, kérve az ellen-vizsgálatnak mielőbb megtartását az 0 Felségéhez benyújtott folyamodványban elősorolt pontoknak földerítésére nézve; jelesen 1. hogy a liusvét innepén a reformátusok istenitisztelete alkalmából a toronyban találtatott rkath. iskolamester nem veretett meg oly eró'sen, mint a vádban előadva van; sőt a templomból ember küldetett ki annak védelmére. Egy ismeretlen valaki már a templomon kívül ütött végig rajta. 2. A Helytartótanács rendeletének nem szegültek ők vakmerő nyíltsággal ellene, hanem az Alispánnak és társainak nem engedvén meg a templomba menést, ez által csak időt kívántak nyerni, mig e dolog Ü Felségének fölterjesztethetik. 3. Hogy a reformátió idejétől, annyival inkább 1681-től folytonos használatában voltak a templomnak. A vizsgálat September elején csakugyan végrehajtatott a Szolgabiró által, s annak eredménye September 21-dikón ki is adatott a ceglédieknek. A vizsgálat kedvező volt a reformátusokra nézve, de egyszersmind tudtokra adatott, hogy a közelebbi napok valamelyikén ismét hozzájuk megy az Alispán egy váci kanonokkal és nehány világiakkal, a templomnak szorgosb megtekintése és vizsgálása végett. A bejelentett vizsgálat meg is történt, még pedig nagy gonddal és apparátussal, mert a megjelentek kőműveseket is vivén magukkal, ezek a templom falát több helyen kibontották, szorgalmasan kutatva, vájjon nem bukkannak-e jelekre, melyekből megállapítható lenne, hogy a templom egykoron róni. katholikusok tulajdona volt. Találtak is némi alapzatra, s elhitették magukkal, hogy az valaha oltár helyül szolgált, és e gyanításukat bejelentették a megyének, ez pedig tovább adta a Helytartótanácsnak. Ennélfogva a szegény ceglédiektől az kivántatott, hogy igazolják
