Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
249 ben lakó Tiszt. Seniorinknak, melyek hozzám küldettek, melyeket látott az úr Tts Rádal Gedeon uram. Azok nyilván jelentik, hogy ő kglmek magistruali anctoritate megtiltattak az ekklésiai visitatiótól vice-ispánok és szolgabirák által. Idevaló említenem egy casust: Ns Tolna vármegyének vice-ispánjától Tts Percei József uramtól (qui catholicus quidem, séd homo piacidus ac benignus esse dicitur, qui sede episcopali Quinque-ecclesiensi vacante vices etiam supremi comitis supplebat) per instantiam kinyerte vala tolnai traktusbeli Seniorunk Tiszt. Sallai András a visitatiót, mégis minémű rettenetes levelet küldött reá valamely vidua, a ki Bonyhád és Hidas nevű falukban földesasszonyi jussal bír. (Lásd e levelet elö'bb.) A Tiszántúl való Ven. Superintendentiában ugyan obtineál ut plurimum a visitatió; mivel úgy tudom, hogy oda nem ment a parancsolat, a mely jött mi hozzánk. De azon Superintendentiához tartozó Senior és mező-vásárhelyi Minister Tiszt. Füredi Mihály úr sem mer visitálni, mivel vármegye vice-ispánja által megtiltatott, sub gravi eomminatione ha ezt merné attentálni. A mindszenti archidiakonustól pedig intimáltatott a vásárhelyi plebánusnak, hogy vigyázzon reá, hova excurrál Tiszt. Füredi úr. Kinek is lakása mivel a váci Dioecesishez tartozó ekklésiában van, azért vagyon ő kglmén is tilalom. A kunsági Senior Tiszt. Gerece-Kőrösi úr, ki Madarason lakik, jóllehet visitálja a maga traktusabeli ekklésiákat, de azokat, melyek a Tiszántúl a váci Dioecesisben esnek, nem meri visitálni. Ő kglme Traktusából való egy prédikátor relatiójából értettem, hogy a Tiszántúl Úgon r lakó ref. Tiszttartó, Földvári nevű, a ki három falukban Úgon, KüríonesSason parancsol, melyek egy földesúr Stétzel úr jószágai, — invitálta egykor említett Tiszt, kunsági Traktusbeli Senior uramat Ugra, fine peragendae Visitationis. Elment 5 kglme Úgra; azonban érkeztek oda valamely kecskeméti barátok a Cibakházi plebánussal együtt, a kik valamely fákat szállíttattak alá a Tiszán; melyet megértvén Tiszt. Senior úr, felejtette a visitálást és sietséggel Űgról elugrott. Mindezekből pedig világos, hogy a mi ellenünk valók tilalmazzák a hozzánk jött mandátum erejével nemcsak a Superintendens visitálását, hanem a Seniorokét is és mindnyájunkét. Egy érdemes úri embernek, ki is ebben az értelemben van, hogy Tiszt. Senioraink csak mennének ki a visitálásra, — hozzám jött leveléből olvasom ugyan, hogy „se Püspök, se Klérus a királyi parancsolatnak szavait és értelmét se nem extendálhatja magától, se nem restringálhatja. Egyedül a Magistratust illeti az privative“. Mely considerátióra én
