Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

182

Tiszt. Gyöngyösi János senior úr feljebb említett tiszt, atyánkfiainak cooperatióját: pro interim, mig azon Traktusnak seribája és assessora iránt jobb dispositiót tehetünk, ő kegyelmének magukat említett Tiszt. Senior úr kívánsága szerint accomodálják. Datum in consessu nostro Ecclesiastico in Oppido Solt habito. Anno 1746. Die 25. marţii. Stephanus Hei meci Superintendens cum suis assessoribus.“

Ezen valóban utálatos ügyben a vizsgálat 1746. junius 15-dikén történt meg. (Lásd a terjedelmes vizsgálati jegyzőkönyvet Sup. j. k. i. kötet 314—324. lap.)

III. A Solton történt intézkedések és hozott határozatok nem léptek mind életbe. Jelesen:

1. Akölesdi egyház átalkodottan megtagadta Sallai András Seniornak prédikátorul továbbra is megtartását, ámbár a személyesen megjelent Dömsödi Gergely tr. jegyző mindent elkövetett, hogy engedékenységre s az Atyák akaratának elfogadására birja. Utoljára is az egyház emberei által kereste meg a Superintendenst, s előtte a Solton előhozottaknál még erősebb és számosabb vádakat sorolt elő. Ezeknek Kőrösön létében érkezett meg Dömsödi Gergely levele is, melyben jelenti, hogy tanácsosabbnak látná, ha Sallai András odahagyná Kölesdet. A szintén jelenlevő ügyes-bajos prédikátor ráállott, hogy távozik Kölesdről s Peleskei János kajdacsi lelkészszel helyet cserél.

2. Április 14-dikén a gergyeni egyház küldöttjei, s a solti consessuson Gergyenbe jelölt Torma János kécskei volt prédikátor is megjelentek a Superintendensnél, ki iparkodott rábeszélni a küldötteket Torma János elfogadására. Azok végre engedtek, miután ez, hogy ennekutánna fölhagy a mértékletlen és családjára nézve is káros boritallal, a Superintendens kívánságára a következő reversalist adta magáról:

„Én alább is megírt Torma János, vigore praesentium obligáltatom oly állapotra, hogy ha valakinek botránkozást szereznék boritalom által, tehát a venerábilis Superintendentiának kebeléből kivettessem, és irántam való instántiám is meghallgatatlan legyen. Kőrös, 14. április 1746. Torma János.“

3. Beleznai János generális (kinek felesége rokon az erősen katholikus Grassalkovics Antallal) mint Bugyinak földesura nem fogadta el Gyöngyösi János Seniort, s a Superintendens beleegyezésével Bessenyei György akadémikust vitte Bugyira. Annálfogva Gyöngyösi János marad előbbi helyén, Csabán.

4. Kosdi Sámuel, ki a solti consessus intézkedése szerint nevezett senior helyébe volt menendő Csabára, áttétetett Kécskére, miután a súlyos betegségbe esett, s aztán meg is halt Tasi Tóth István vezsenyi prédikátor nem fogadta el az ottani predikátorságot.