Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

virginis Margarita,e, quae soror est excellentis Doctoris Joannis Viti Balsarati. Scriptum a Caspare Decio discipulo. Wittenberg 1582.

2. Az utolsó időben regnáló bűnökről négy prédikációk, t. i. első a bűnről, második a részegségről, harmadik a paráznaságról s negyedik a táncról. Irattatott Gáspár Decio tolnai prédikátor által. Debrecen 1582. (Második kiadásban 1584-ben Váradon.)

3. História a Dávid királynak Urias feleségével való vétkeiről. Megjelent először hely és név nélkül;1 1592-ben pedig Sicen. (Német-Lövő, Vasmegyében.)

1566-ban Szanki Imre.

Thályai Bertalan, Vörösmarton volt prédikátor. Később elhagyván Baranyát, a felvidékre költözött s 1597-ben a beregi traktus Seniorakint emlittetik.

Jelen volt azon a budai hitvitán, melyet 1574. végén az Alvinczi György nagy-harsányi prédikátor tragikus vége által elkeserített unitáriusoknak sürgetésére Szokoli Musztafa budai basa rendelt el; s annak Vörösmarti Illés püspök és társaira nézve rosszul végződése után a váltságdíj összegyűjtése végett ő lett küldve a gyülekezetekhez a következő levéllel:

„Gráciám et pacem a Domino nostro Jesu Christo, Patri aeterno per sanctificationem Spiritus sancti precamur.

Incidimus Domini et fratres in Christo electi in tempóra longe omnium periculosissima. Nam praeterquam quod haec miserrima nostra patria et ipsi Christi Ecclesia innumerabilibus calamitatum generibus subinde vexantur et adobruuntur, exorti etiam sunt et exoriuntur frequentissime mali homines, qui Deum non solum blasphemare non erubescunt, sed in faciem mendacii arguere, sacra ejus eloquia, quae vitae aeternae verba sunt . . . palam et falsa proclamare, imo unigenitum etiam ipsiim filium impotentem, insalvatorem esse non verentur. Hoc certe illud est, quod olim Spiritus sanctus per sua instrumenta .... futurum antediem adventus Domini praedixerat, quemadmodum disertis verbis scriptum extat, in

1 A végvers ezt mondja:

Ezerötszázhetvenben és kilencz esztendőben A Servátor hegyének csaknem szintén a tövében,

Az jó Dunamentén az Tholna városában ezt leírták versekben. Hogj' mind szent életben, isteni félelemben, maradjon igaz hitben.