Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
94 Azon írásban, melyből a fentebbi sorokat idéztük, kiszemelt uj prédikátora számára Consessust kért a szathmári egyház, s midőn azt tévé, úgy látszik szükségesnek tartotta egyszersmind mentegetni magát Helmed távozása miatt. De felhordott mentsége komoly erkölcsi-testület szájába nem illő silány vádaskodás, mely könnyen rágalmazásnak is minősíthető; s okunk van hinni, hogy az a Helmed, kit a szathmárinál sokkal tekintélyesebb nagykőrösi egyház nemes tanácsa és közönsége egész haláláig változatlan tisztelettel környezett s még agg-korában is látni és hallani kívánt olykor-olykor a szószékben, —■ a kit a dunamelléki egyházkerület bölcs, tapintatos és erélyes kormányzónak ismert: aligha érdemelte meg Szathmár nemes tanácsától és közönségétől, hogy saját traktusa előtt pelengérre állítsa s bemocskolja annak emlékét; és nem csodáljuk, ha Helmed István attól a gyülekezettől, mely őt annyira nem szerette, megválni óhajtott, s nagy örömmel és készséggel fogadta a körösi egyház meghívását, midőn az a Kecskeméti Szabó (Sartoris) János halálával megüresült 1-ső papi hivatalt ő általa kívánta betölteni. Helmed István 1723. április 29-én tartott beköszöntő beszédével kezdte meg a nagykőrösi egyházban sz. szolgálatát, melyet 24 éven át lankadatlan szorgalommal és egész gyülekezetétől szerettetve, de egyszersmind sok bajok és nehézségekkel küzdve teljesített. Körösi prédikátorrá lévén, az 50 évet már túllépett férfi újra megnősült, feleségül vevén rácz-kevei Tóth Zsuzsannát; de választása nem volt szerencsés s utoljára is válni volt kénytelen hozzá nem illő társától. Előbb az 1732. március 27—29-én Kunszentmiklóson tartott Consistorium választotta el őket a thoro et mensa, majd pedig 1734-ben a váci káptalan teljesen is feloldotta házasságukat.1 Tévesztett házassága sok komor órát s orcapirulást okozott a mindenektől tisztelt férfiúnak; de a tartós kellemetlenségek közjóra célzó nemes buzgalmát lankasztani nem voltak képesek. Különösen említésre méltó azon intézkedés, melyet az iskola felvirágoztatására nézve tétetett. A klassikus műveltségű Helmed ugyanis tisztább latinságot — mely akkoriban a reformátusok iskoláiban felettébb megromlott — kívánván a körösi iskolában meghonosítani: az 1737-dik évben rábírta az egyház fejeit, hogy az ágostai hitvallásúak soproni iskolájából vigyenek tanítókat s valóban vittek is két lutheránus ifjút: Király Istvánt és Johannides Mártont; az elsőt a Syntaxes és etymologia, utóbbit pedig a rudimentisták és nagyobb olvasók tanítására. Majd ezek ajánlása folytán még azon év május havában a kezdők számára is onnét hívták meg Angyal Mihály szinte ágost. hitv. ifjút. E szokatlan 1 Dunam, egyházk. régi j. könyve 274. és 538. lap.
