Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
33 „Kettős Tiszteletű Tiszteletes Superintendens uram ! ügy Tiszteletes és kegyes Senior uraimék! A mennyei nagy ur a maga szent házának belső gyámolítására és annak síró fiainak vigasztalására s igazgatására kegyelmeteket tartsa kegyelmesen, szent lelke által igazgassa, szivem szerint kívánom. Memoriálémnak terhes tenora kénytelenített, hogy Tiszteletes Atyák elsőben kegyelmetek judiciumával s tanácsával éljek, mig keserűségeim külső remédiumára nem érnek. Méltóztassék kegyelmetek atyai szíve maga eleibe bocsátani s ha valamiben bírhatják, érdemes kezeikkel is ezekben segíteni. lo. A felsőbb esztendőkben lápatői1 eklézsiában 6 esztendeig a háboruságos napokat officiummal szentül és egész tehetségemmel töltöttem vala, és akkor az eklézsiáknak háborgattatása indula. A mikor is hogy a felsőbb méltóságok előtt az eklézsiái öregek megfordulhassanak, ajándékról gondolkodtanak. És ón nálam nevekedő mostoha árva leányomnak atyjáról álló ezüst és aranyos pohárt említettem nekik, hogy ha tetszik, árát letevén, annyával együtt kiadom nekik, és úgy lett. Maguk az eklézsiabeliek kocsit rendeltek akim, maguk közül Nagy Péter tanácsbeli emberüket velem elküldötték s Város-Hidvégen Nemzetes Gyenis Ádám úrtól s feleségitől, városi esküitek előtt számukra kikértem az ő kegyelmük kezéből s ládájából, kik az árva jószágot tartották. Ükös Benedek Tts Vármegye Ispánja Percei József urnák adta, hogy akár magának mint lápafői földesül’ megtartsa, akár, hogy az eklézsia és cultualis szent tisztelet megmaradhasson, felsőbbeknek adja. Meg is van — hála Istennek ! az eklézsia és a cultus, de mikor a pohár árát az árva számára kértem, hallgatásnál egyebet nem vehettem. E fölött hatodik és utolsó esztendőmön azon lápafői eklézsia, az eklézsiái búzámat más földesur pörös földére vetette, és azon földesur lekaszált minden életet csak az aratás előtt, az enyimet is; semmi hasznát nem vehettük, pedig annyi helyen 30 kilánál többet prosperált más, és csak ebből 100 tallérnál több kárt vallottam. Ezekben mikor azt az eklézsiát ott hagytam és kértem az én káraimat: a pohárról ezt mondják, hogy nekem is használt, mert békével laktam. A vetésemről pedig, hogy ők nem mondták, hogy lekaszálják. ()k is úgy vallották a kárt, — holott ő nekik más földön is volt életjük, nekem pedig egészen oda lett. Ezekről tehát tanácsát s 1 A megsemmisített lápafői egyház ügyében 1741. jul 12-én tartott kihallgatás eredeti jegyzőkönyvét lásd Egyházk. levéltár L jegyű köteg 10. sz. alatt. Földváry: Adalékok. II. 3
