Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
297 latra mind a három renden levők elmenjenek, mert másként, mihelyt a sz. innepek elmúlnak, kinek-kinek az ő büntetése meg fog lenni. Legfőképen lutheránus és kálvinisták, ha a misére nem akarnak menni, tehát a predikátióra elmenjenek, mert a kemény büntetést el nem fogják kerülni, a kiken fog ezen dolog tapasztalódni. Ezek után Isten veletek. Vác 1721 die 10 april. Berkes András váci prépost és vikárius m. pr.'1 2 A rádi ref. egyház fennállt 1728-ig; templomába jártak istenitiszteletre a szomszéd községek ref. vallásé tagjai, míg meg nem semmisíttetett és pedig örökre a pásztor nélkül maradt ref. hívek ezen vallási menhelye is; megsemmisíttetett pedig egy apostatának, Vay Abrak árunak szomorú közreműködésével, mint azt az utolsó s elüldözött prédikátor Szakács István bőven leírja emlékiratában, melyet e munka végén egész terjedelmében közlök. *7. Hártyán. A török uralom végén teljesen elpusztult, lakosai elmenekültek, minélfogva az 1690-ki megyei összeiráskor az elhagyott helyek közt említtetik. Csendesülvén a hadizaj, a bujdosók csakhamar vissza szállongtak elhagyott tűzhelyeikhez s 1695-ben már í/\ porta vettetett rá. A ref. egyház újra felállt s 1700-ban azon prédikátorral bíró községek közt említi Dvornikovics váci püspök, melyeknek temploma mint katholikus építmény elfoglalandóul jelöltetett ki. A foglalási jogcím Hártyáét illetőleg nem volt költött, mert máig is fennálló s a kath. felekezet birtokába került kis templom valóban sz. István korabeli; a foglalási szándékra nézve pedig kedvező volt azon körülmény, hogy Hártyán egy része zálogjogon a Bárczai és Begányi családoktól a váci püspökség vikáriusai Bendő István s majd Berkes András hatalmában volt. Mindazáltal a foglalás, ha megkisértetett is, de ekkor még nem sikerülhetett, az 1703-ban kezdetét vevő Rákócziféle szabadságharc s azon, a ref. lakosságra nézve kedvező körülmény folytán, hogy a község többi részének földesurai a protestáns Gosztonyiak voltak, s köztük épen Gosztonyi Miklós, ki a Szécsényi Convent által kiküldetve, vallási dolgokban mint biztos működött Nyitra és Pozsony megyékben.; A szabadságharc végződésével azonban megkezdetett Berkes által a ref. egyház ellen szándékolt támadás. Bár a lakosságegészen ref. vallású volt, 1713-ban plebánust helyezett Hartyánba Beliczai József személyében, ki itt lakott állandóan 1718-ig, háborgatva, a mennyire a földesuraktól teheté, s rémítgetve a szegény reformátusokat, és innét látva el a hajdan református, de feldúlt Rátóth, Sződ községekben meg1 Pesti Comm. j. könyve I. I.ötet 80. 1. 2 Pesti Comm. j. könyve 1. köt. 159, 262, 286, •166. lap.
