Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
máji proxime praeteriti 1713 az fenforgó controversial ab utrinque megegyezett akaratból egy esztendő elteléseig in suspenso hadtuk, s ezen uj praetensioért megnevezett mostani plebánus uramnak ugyanakkor bizonyos ajándékkal és kedveskedéssel is voltunk, már az annuális revolutio is eltelvén, hogy az kívánt felebaráti szeretet, békességes megmaradás és állandó egyezség közöttünk mind az két részről megmaradjon, és a gyülölséges visszavonás és a szép egymás között való értelemnek meggyalázása s akadálya eltávoztatódjék, léptünk az alább irt punctumokra, a melyeket tartozunk inviolábiliter megtartanunk: lo. Hogy mi feljebb említett helvetica confession levő atyafiak praetitulált Árokszállási József gyöngyösi plebánus urunk és az ő kegyelme plebánus successorainak tartozunk annuatim fizetni 100 ftokat mindaddig, míg felséges koronás királyunk és az nemes ország egyező akaratjából másként nem végződik. Azon megírt Í00 ftokat pedig nem simul et semel, hanem kántoronkint, minden kántorra obveniálván 25 ft. mely 100 ftokból álló summának kifizetésére való egész esztendő kezdődik az mostan folyó s alább írt esztendőbeli elmúlt Sz. György naptól fogvást az jövendő 1715 esztendőbeli Sz. György napig ; ez szerint jövendőben is esztendőről esztendőre számlálván. 2o. Gyöngyös városában semminemű exercitium publicum vagy conventiculumot nem szabad tartanunk, lévén isten házai, a melyekben ő sz. igéje hirdettetik, hanem kinekkinek maga házánál s maga cselédével istent imádni nem tiltatik. 3o. Pro hie et mine az keresztelés és házasulandó személyek esküttetése nem gátoltatik, — az ki hol akarja kereszteltetni vagy pedig esküdtetni, oda menjen, mindazáltal minekelőtte oda menne, kiki plebánus urammal a stóla iránt, azaz megfizetés iránt tartozik conveniálni és eleget tenni; a kik pedig a keresztelést és esküttetést itt követik el, azok többet a szokott stólánál nem fognak adni, az hol is a szegény respectusban vétetődik. 4o. A helvetica confession levő atyafiaknak az is megengedtetik, hogy a temetéseket maguk akarván végbevinni, az eddig való mód szerint az oly alkalmatossággal az házak udvarában az éneklést végbevivén, a város utczáján által megszűnjenek, és az városon kívül continuálhatják. 5o. Az megírt atyafiak közül választassák két emberséges ember, kik hitesek legyenek, kiknek hivataljok az legyen, hogy a keresztelendő gyermekeknek, házasulandó személyeknek, halottaknak számát tartozzanak előadni, s azok iránt conveniálni, és a specifikált 100 ftokat kántoronkint a 4 kántorra befizetni. Földváry : Adalékok. 16
