Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
21 tebbjeit: a miattuk támadt s villámait a Luther követőkre szóró vihar is lecsendesült, s rögtön utána egy nagy fordulat állott be a kedélyek világában. Kik egykor kíméletlen nyíltsággal adták tudtára a királyi párnak, hogy még szemük láttára is felkonczolják a szentszék ellen szólni merészlőket: az 1526. április 24-diki gyűlésen ugyanazok intéztek többszörös és erős támadást nemcsak a magyar főpapok, kiknek az ország java helyett csak önérdekük fekszik szivükön, hanem a sokat ígérő, de keveset segítő pápa és követe ellen is; s a kik a rákosi végzéseket hozták, ugyanazok semmisítették meg a XVII-dik cikkben a hatvani gyűlés összes végzéseit, s ez által ha maguk nem tártak is kaput az itt csendesen várakozó, amott pedig már erősen zörgető reformáció előtt, de szabad tért engedtek neki, hol magát érvényesítheti, ha tudja és akarja. Alig csendesült le azonban az egyik vihar, már nyomban követte a másik, mely egy időre még erősen háttérbe szorította az Alsó-Dunamelléken a reformáció mozgalmát. A mohácsi gyásznap sötéten kelt föl Buda s környéke fölött is. Szolimán katonái két oldalról gyújtották föl Budát, s Mátyás palotáján kívül majdnem egészen hamuba borították.1 A győztes had egy része pedig ez alatt a Duna vidékét pusztitá; a mohácsi fogolymészárlás óta a szilaj török száguldók nyomait mindenütt vér s felgyújtott városok és faluk üszkei jelölték. Midőn a kitűnő észtehetségü és tudományu Dévai Biró Mátyás 1531-ben megjelent Budán, romok fölé lépett s pusztulásán kesergő nép közt forgolódott a maga tisztében.2 Miben állott e tiszt, s a nagy reformátor miként szolgálta itt a reformáció ügyét? nem beszéli sem irás, sem hagyomány, sőt egyátalában nem is tudnánk Budán megfordulásáról semmit, ha ő maga nem hagyta volna emlékezetben. 0 maga Írja 1535-ben Bebek Imréhez szóló ajánló levelében, hogy négy évvel az előtt ott hirdette az igét, s ott tett egyik barátjának kórtéré Írásba valamit a szentek aluvásáról, némely pápa mellett buzgólkodók ellen, kik a mi tudományunknak minden erővel ellene törnek. Dévainak budai működése csak rövid tartamú volt,3 mert onnét vagy talán még Wittenbergből s még az 1531-dik év folyamán meghívta lelkészül Kassa városának tanácsa az igének 1 „Buda-Pesth extunc desolata erat, tantum murata fumaria apparebant. Et multa cadavera circumjacentes per vicos et plateas de Christianis“ — Írja a szemtanú Szerémi György id. m. 129. 1. — Báthori István nádor 1526-ban Rákos helyett Komáromba hívta össze a rendeket, mondván: „Hiszen jól tudjátok, hogy Buda és Pest városai elégtek, és az élelmektől egészen megfosztvák.“ Rómer Floris: „A régi Pest.“ Vasárnapi Újság. 1873, 393. 1. 2 „Ego interim, meo tune fungebar officio.“ 3 Dévai 1530. őszéig wittenbergi tanuló volt, 1531. nov. 6-án pedig már Kassáról hurczolták Becsbe fogságra.
