Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

198 fideliter mindnyájan oda együvé járnak, hogy alig- csak egy is, kiváltképen vasárnapokon, marad el közülök, hogy együtt mindnyájan ne volnának. A hercegséged kegyes engedelme pedig úgy volt nekik, hogy ki-ki maga házánál szokása sze­rint könyöröghet és énekelhet, de hogy mindnyájan egy ház­hoz járjanak, azt hercegséged nekik meg nem engedte. így azért kegyelmes uram, ha a mi pápista predikátióink, keresz­teléseink. esküttetéseink és temetéseink gyakorlására nem eró'tetem őket, azokbul soha sem magukból, sem gyermekeik­ből pápista nem lészen. Fénszarun is három vagy négy kálvinista szegény' sza­bású emberek laknak; — azoknak ugyan már régen meg­hagytam, hogy a mi templomunkba eljárjanak és ott való plebánus urammal kereszteltessenek, kit ugyan eddig el is követtek, de gyovonni sem maguk nem akarnak, sem gyer­mekeiket meggyovonni nem engedik. Azoknak is azt hagytam, hogy ha a jövő mindszent napig gyermekeiket meg nem engedik gyovonni, azután magukat is a faluból kiküldőm, ne legyenek ott botránkozásul annyi sok pápisták közt. Azért kegyelmes Uram hercegségedet alázatosan kérem, méltóztassék ezen irántuk tett dispositiomat kegyelmesen helybenhagyni, mert már nekem szintén olyan gyülölségem vagyon elüttök, hogy a templomukat elvettem, prédikátorukat kiküldöttem, mintha erővel pápistává tettem volna őket; hadd már egy füst alatt erőtessem őket a pápistaságra. Másként ha szabadon maguk akaratjaik szerint bocsáttat­nak, soha az gyermekeikből is pápista nem leszen. Bizony kegyelmes Uram, minket pápistákat az idevaló kálvinista­­ságnak nagyobb része a pogányoknál alábbvalóknak tart, azért méltók, hogy erővel is az igaz hitet velük megis­mertessük. Kisérre nem sokára egynéhány jó pápista embereket fogok szállítani. Ezzel hercegséged kegyelmességébe aláza­tosan ajánlom magamat, és maradok hercegségednek Pest die 30. julii 1701 alázatos legkisebb szolgája Sőtér Ferenc m. k.“1 Így ír Sőtér Ferenc, vitéz ezredese pár évvel később Rákóczi Ferencnek, ez időszerint pedig alispánja annak a Pestmegyének, mely az 1662. május 1-ére Pozsonyba össze­hívott országgyűlésre küldött követeinek, Gedey András fő­jegyző és Kutassy György táblabirónak azt adta utasításul, és pedig a legelső pont alatt: „Sürgessék követ urak, hogy mindazok, melyek a királyi diplomában és az ország más alkotmányos tör­vényeiben, jelesen pedig az 1608., 1647., 1649. és 1655. 1 Hevenessi kézirat-gyűjtemény, 37. kötet, 115. lap. Az egyetemi könyvtárban. S.-pataki füzetek 1865. évi folyam, 842. lap.

Next

/
Thumbnails
Contents