Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
118 egészen lutheránus lakosokból áll; sem lakos, sem szolga vágyszolgáló lutheránuson kiviil nincsen ott.“ 1 9. Kaláz, német-rác falu. Hajdan Pestmegye szélesen elágazott s legnevezetesebb családainak egyike, a ref. Vattay család birta, melynek szárnyai alatt — mint a szomszéd Pomázon — megvonhatta magát a ref. vallás, de hogy itt ref. egyház is állott volna fenn, nem találtam másutt nyomát. Pathai S. a tolnai traktusban említi Kalázt. 10. Bottyán. Hajdan, egész a mult század elejéig két Bottyán volt a dunamelléki egyházkerületben. Egyik a ma is fennálló s jelenleg a dunántúli egyházkerülethez tartozó Falu- vagy Szahad-Bottyán egyesült egyház, másik a Pestmegye váci felsó'járásában eső s ma kath. és luth. tót-ajkúak által lakott kis község. Ez utóbbi a török világban elpusztult s az 1690-ben eszközölt összeírásban az elhagyott helyek közt emlittetik. Elszéledt lakosai azonban később, a hadizaj csillapultával ismét visszaszállingóztak, de csak gyéren, minélfogva csupán tanítót tarthattak. A pesti vegyes bizottság jegyzőkönyvében a fölpanaszolt pestmegyei helyek közt szinte emlittetik; jelesen ez mondatik róla : „Battyánban és Keszegen (Nógrádmegye) a szabadvallásgyakorlat 1719. körül többször említett váci prépost Berkes András által, Bajthai István h. alispán úr jelenlétében megszüntettetett és eme helyekről a tanító eltizetett és kergettetett.“ 2 Mely panaszra a katholikusklérus felelete ez volt: „Méltó joggal történt a mi történt, mivel azelőtt puszták voltak és elhagyott helyek, s alattomosan nemcsak a püspök és földesurak, hanem 0 Felsége beleegyezése nélkül is, és az országgyűlési törvénycikkek ellenére alkalmaztak tanítókat.“3— A mult század elején tótajkú települőkkel szaporodott a község népessége, s a magyar eredetű Pálos szerzet, melynek mint tulajdonosnak itt máig is épségben fennálló rendháza volt, —> gondoskodott a ref. hívekről, de úgy látszik, hogy a megmaradt magyarság nem volt azzal megelégedve, mert panaszt tett a váci püspökségnél, hogy lelki atyjuk nem prédikál magyarul. Ma már nem panaszolkodik. mert tóttá és pápistává lett,s szép magyar nevét is megtótosította. 11. Marót és Csolnok, Esztergommegyében fekvő községek. Egy 1639. október 18-ki jegyzet szerint a samariai Superintendentiához csatlakoztak. Marót jelenleg is fennáll a drégely-palánki traktusban, Csolnok azonban katholikussá és németté lett, kiüldöztettetvén 1715 táján ref. magyar lakosai.4 1 Dunamelléki egyházk. levéltára. Be, be, B köteg. 2 Pesti Cornm. j.-könyve, I. köt. 159. lap. 3 U. az, II. k. 1105. lap. 4 U. az, s Bőd Péter : Hist. Hung, eoclesiastica. III. 142.
