Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

alkalmas igehirdetőket,1 kik az evangeliomi világosságot nagy buzgalommal, önfeláldozással, de egyszersmind sikerrel is terjesztették a máig u. n. Ó-hitnek a Duna vidékein folyvást tekintélyes számban levő s a pápistaság által erősen nyomott és szorongatott hivei közt.2 A hozzájuk csatlakozókból csakhamar

1 Petrus Waldus, vir dives opibus, sacrarum literarum scientia locupletior, peragratis Regionibus variis resedit tandem in vicina Hungáriáé Bohemia, unde lumen Evangelii şpargeret per idoneos verbi Divini Ministros, vicinisque communicaret populis.... Hi Doctrinam suam ita etiam per Hungáriám disseminarunt. > Bod. P.: Hist. Hung. Ecel. I.: 128. pag.

2 O-hitü őseinkről a waldiak és hussiták után számos templom maradt a dunamelléki ref. egyházakra. Ilyen a máig fennálló decsi, ácsai, s ilyenek voltak a laskái, szent-lászlói, csuzai, hercegszó'Iló'si, bölcskei, madocsai, sziget-szentmiklósi.pócsmegyeri, fóthi, mányi% kajászó-szentpéteri* ** stb. Nagy János fóthi prédikátor ezeket Írja 1764-ben memorialéjában: «Templum fotiensis haud a Pontificiis esse fundatum, verum vei a Gothis vei a Graecis ante ingressum Hunnorum has partes inhabitantibus aedificatum, ut hoc plurima vetustatis documenta — a nostris senibus in pueritia visa — aperto ore negantibus clamant. Testantur enimvero noştri: Stephanus Cselőtei, Paulus Sziráki, ferme octuogenarii, parietes, cumprimis intrinsecus partim Graecis, partim ignoratur quibus peregrinis litteris, et quidem majusculis, rubro pigmento modernorum fere adinstar Graecorum, inscriptos fuisse. Séd quid illis litteris denotatum fuerit ? incertum. Nam, ut veteres Romani in suis monumentis, aliquando una, aliquando duabus, aliquando tribus vei quatour litteris puncto postmodum clausis rém memoriae tradiderint: pariter hic fűit, verum quid ista obscuritate ac ignotis litteris primi fundatores signifioaverint, nescitur. Formam etiam quam moderna, omnio longe diversam hoc templum habuit. Profecto vel horum testantium aetate tribus separatis temporibus vetustate detritum, renovatum fuerit; utpote anno 1714., 1725. et 1752, quibus vicissitudinibus necessario aliquid de forma antiqua semper amisit. Imprimis anno 1752. Pastore Francisco Veszprémi tota structura ita est. interpolata, ut muro certe altitudinem hominis dejecto ad formam modernorum, templum nostrum redactum sit. Unde factum est, ut templum tot mutationibus obnoxium Graecas, peregrinasque ignotas litteras, cum antiquitate exesas, tum caemento atque calce toties quoties obductas, et alia vetustatis monumenta ita amitteret, ut antiquitatis crvteriorum vix voia atque vestigium supermaneret. Habuit itidem quasdam imagines tarn intrinsecus, quam extrinsecus — admodum

* Mányi régi anyakönyvi följegyzés beszéli: «Első sorban temetkeztek — a ref. lakosok — ama puszta templom ksrül, melynek most már — 1785-ben — csak egy falának áll fenn valami darabja és a mely' úgy látszik, hajdan a napkeleti valláson levőktől építtetett.

** Kajászó-Szentpéter. Régi anyakönyvi följegyzés: «A parochial is ház fundusa végénél fent a dombon volt egy elhagyatott puszta templom, melyet hajdan a reformátusok használtak, de 1802-ben szétbontották s anyagából templomuk mellé kőtornyot épített ek. Annak a régi templomnak belső falain gothus vagy görög írások és régi görög képek látszottak festve.» — Az egyháznak jelenleg is használatban levő urvacsorai ezüst tányérkáján fiait melléből tápláló pelikán madár; ez alatt paizson a Krisztus felfeszitett teste, s továbbá egy csillag látható görög betűkkel; — hatszögletű urvacsorai poharának pedig mindegyik kiszögellő csúcsán egy-egy cyrill vagy góth betű van». — Hogy a község régi lakói nem rácok hanem magyarok voltak, bizonyítják az 1562., 1566. és 1580-ik évről fennmaradt török adó-lajstromok.