Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

MÁSODIK FEJEZET A szombathelyi ferences kolostor lakói századokon keresztül

által foganatosított reform után (1897) ez ritkább lesz. Viszont 1900-tól 1918-ig csak azért maradhatott egy-egy főnök három évnél tovább hivatalában, mert kevés volt az ember. 1918 után azonban a házfőnöki hivatal szigorúan egy trienniumig tart (3 évig), kivételesen meghosszabbítható másik három évre, harmadszor azonban csak más kolostorban lehetett az illető házfőnök. Utána működésének szünetelnie kellett. Prézes vagy prézidens az olyan kolostori főnököt, akit vagy nem a rendtartományi káptalan nevezett ki vagy évközben kellett új házfőnökről gondoskodni vagy pedig nem reguláris kolostorhoz került főnöknek.181

A mondottak igazolásául látjuk, hogy pl. P. Csepy Dömötör hét évig (1833- 1840), P. Görög Kázmér (1857-1866) kilenc évig, P. Mátz Norbert 18 évig (1873-1891) gvárdián. Viszont emberhiány miatt a reform után P. Hegedűs Cirjék még mindig 12 évig (1900-1912), P. Pálinkás Rogér pedig hét évig (1912- 1919) gvárdián, 1918 után azonban két trienniumnál hosszabb ideig nincsenek hivatalban.

Hogy Szombathely kolostora elég számottevő és jelentőségteljes rendi állomása a tartománynak, kitűnik abból az egyszerű tényből, hogy viszonylag elég sok rendtartomány-főnök, vagyis provinciális (hivatalos neve Minister Provinciális), került ki az itteni gvárdiánok közül. - A gvárdiánok választásába és kinevezésébe, 1727 után (1878-ig) beleszól az ún. alternatíva. Ennek értelmében XIII. Benedek pápa Decretuma szerint, 1727-től fogva, a provinciálisnak és tanácsosainak (definitorium) választását szigorúan háromnyelvűség alapján kellett eszközölni. 1727-ben német nyelvű provinciális választásával (P. Sebach Kapisztrán, aki szerzője az egész altarnatívának) kezdődött a sorrend, utána magyar nyelvű, ez után pedig szláv nyelvű (szlovák-horvát) provinciális következett. E rendelkezés szerint: ha német a provinciális, magyar a custos (helyettes), 2 szláv, 1 magyar és egy német definitor, a titkár szláv és a jegyző (amanuensis) magyar. Ha magyar a provinciális, szláv a custos, 2 német 1 magyar és 1 szláv a definitor, titkár német, jegyző szláv. Ha szláv nyelvű a provinciális, német a custos, 2 definitor magyar, 1 szláv, 1 pedig német, a titkár magyar és a jegyző német. De a Decretum azt is meghagyta: azokban a kolostorokban, ahol két nyelven prédikálnak, mert két nyelvű a polgárság, a főnök-gvárdián az egyik nyelvű, a vikárius a másik nyelvű legyen és a házi tanácsosok is eszerint jelöltessenek ki.

A szombathelyi gvárdiánok névsorában itt-ott ezt a hátteret is látnia kell annak, aki szakszerű szemmel akarja a történelmi múlt egyes mozzanatait mérlegelni, illetve értékelni. A nevek azonban ne tévesszenek meg senkit. Mert pl. ilyen nevek: Kelecsényi, Golessény, Háczay, Farmady, stb. szlávnak számított, viszont Dominkovits, Karevith, Frantsits, stb., magyart képviseltek, Pankl, Thum viszont szlávok, ellenben Breczko, Wolfics német nyelvű viselőt fed. Szombathelyen,

181 Nem reguláris a kolostor, ha nincs négy oldalról bezárva vagy pedig (főleg 1918 után) nem lakott benne hat fogadalmas szerzetes (4 atya és 2 laikus testvér), s így nem voltak kötelezve közös kórus végzésére. A prezidens nem volt tagja a káptalannak és így nem válaszolhatott provinciálist és definitóriumot.

91