Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
vállalkozó november 15-én át is adta a termeket. Ekkor fizette ki a házfőnök a költségek második rátáját.150 1930. november 19-én Mikes János megyéspüspök pontifikális nagymiséje után, megtörtént a kultúrház (Szent Erzsébet Otthon) megáldása, ugyancsak őáltala, ezzel átadta a termeket a használatnak. Elmondhatjuk, azóta egészen 1950- ig nagyon sok előadás, kultúrrendezvény, plébániai és művelődési előadások, színdarabok kerültek kivitelezésre ezekben a termekben. Különösen kiválóak és közismertek voltak ádvent és nagyböjt heteiben a „plébániai napok” kultúrelőadásai. 1950-ben a ferences eme kultúrház „Vasas kultúrház” lett, majd pedig, mint jelenleg is: Petőfi filmszínház.151 Változások a rendház ingatlanaiban A kolostornak nemcsak ingatlan épületei, hanem birtokai is voltak. Ezek közül a fekvőségek közül megemlíthető a kert mint belsőség, de ide tartoznak az időközben a rendházra hagyományozott, vagy vétel által növelt külső földek, mint rét, erdő és szántóföldek. Kolostorkert Magával a kolostorral és a templommal együtt képezi az ide települt ferencesek legrégibb ingatlan terepét. Területe az 1932. október 7-én tartott városi közgyűlés jegyzőkönyve szerint:152 2 hold és 1.126 négyszögöl. Ebből utcanyitásra és a Gyöngyös folyó új medrének céljaira a mondott, 1932. évben, a rend étengedett a városnak 1.268 négyszögölet. 1930-ig a meglehetős nagy kertben, kezdettől fogva, a rend konyhakerti növényeket termelt a saját szükségletére. Rendszerint egy-egy rendi testvér vagy atya töltötte be a kertész szerepét, aki termesztette a veteményeket és gondozta a gyümölcsfákat, vagy vezette és irányította az ott foglalkoztatott munkásokat. Ha nem akadt rendtag a kertészetre, akkor világi férfit alkalmazott. Már 1690 februárjában Hanz nevű stájer kertészről olvasunk. 1723-ban már találkozunk június hónapban szőlőmüvelő munkásokkal. A kert észak felé eső részét, amely a kolostorhoz is közelebb feküdt, szőlővel ültették be. A talaj kedvező volt a szőlőtermesztésre, mivel az udvarhoz közel terült el, a trágyázás is könnyen ment. Újabb időben azonban, a város fejlődésével, a kolostor második emeletével, a város pedig nagy épületeivel felfogta a frissítő légjáratokat, nem volt elég szellős a szőlő levegője, s ezért a szőlőtőkék elteltek pókhálóval, molylepkékkel, ártalmas rovarokkal. Közben a kertnek felét elvette a város házhelyek, utca és park számára, s ezért időszerűnek és gyakorlatiasnak is tetszett az az eljárás, amellyel a 150 13.000 pengőt. Az első ráta (12.000) szeptember 15-én volt esedékes. 151 Ma még a VaML raktára. 152 SZV Jkv. 112. köt. 1932. 76. p. 270. sz. 76
